A KLÁRIS 23/2. számának megjelenés előtti bemutatása a Krúdy Gyula Irodalmi Kör rendezvényén*

 Minden újságnak megvannak a maga erősségei, szellemisége, "profilja". A lassan 31 éves Klárisé az egyik a tematikus jelleg, ugyanazt a témát több szerző miként látja, fogalmazza meg. Erőssége még a nyitottsága is mind szellemiségét, mind a szerzők körét tekintve. E számban 9 új szerző jelentkezik.
64 oldal e szám is, hogy új szerzőinknek is kellő teret adhassunk.

Mostani témáink:
1. Társadalmi koherencia (összetartozás);
2. tavasz, kora nyár; költészet napja, húsvét, május 1. (munka ünnepe), anyák napja, gyermeknap
Mottó: „A társadalmi kohézió olyan társadalmak jellemző tulajdonsága, melyek képesek biztosítani, hogy a polgárok önbecsülésük feladása nélkül legyenek képesek harmonikusan együtt élni.” (Winch, C. és Gingell, J.). Egymástól függetlenül ugyanazt a meghatározást választottuk Mészárosné Maya szerzővel.

A Publicisztika tükrözi talán leginkább az adott fő témát, meg talán ez a nehezebb „falat” is, ezért ezzel kezdeném. Mivel itt ez az első írás, a saját esszémmel.
A felhasznált irodalmat itt nem sorolom fel.

Mára köztudott, hogy jobban kijövünk egymással, ha empatikusak vagyunk, jobban figyelünk a másikra.
Nézzünk két embert. Ha nem uralni, hanem jobban megérteni akarják egymást, szinte észrevétlenül jön létre köztük a „szinkrónia” folyamata: spontán azonos testtartást vesznek fel, ugyanazokat a mozdulatokat teszik, ugyanazt a hangtónust, néha még ugyanazt a szókészletet használják. Testük szinkronba kerül. A test beszél, még ha sokszor nem is vesszük észre. Ha két ember megérti egymást, testük kölcsönösen reagál, de ez nem tudatos.
"Az emocionálisan érett Embert a szív intelligenciája jellemzi: nem tud érzéketlen lenni mások sorsa iránt, nem tudja elfogadni az igazságtalanságot, a cinizmust vagy a szenvedést, s még kevésbé vesz részt ilyesmiben.” Kutatók ki tudták mutatni, hogy az érzelmi állapotunkkal kapcsolatos információk a szív által sugárzott mágneses mezőben vannak kódolva. (A szív a test legerősebb mágneses mezőjét generálja, kb. százszor erősebbet, mint az agy.) Ez egy kommunikációs rendszer, amely energetikai kapcsolatok révén összeköt bennünket másokkal.
Ahogy egy csoporton belül egyre többen növelik a szív (saját szívük) koherenciáját, úgy fokozódik a csoport társadalmi koherenciája, amely így harmonikusabban és eredményesebben érheti el céljait. Az élet könnyebbé válik, és könnyebben el tudjuk érni céljainkat, ha szívalapú kapcsolatokat alakítunk ki egymással.
Ha mi harmóniában vagyunk saját magunkkal, bizonyára jobban és hamarabb észrevesszük lehetséges feladatainkat legalább közvetlen környezetünkben, amit csak mi végezhetünk el – és meg is tesszük.
Kóti Erzsébet "Abroncsok és cseppek" képével, összefüggéseivel az összetartozásról, a pozitív érzések, az elfogadás és mosoly eléréséről szól a társadalomban.

Más szerzők írnak a család fontosságáról, közösségekről, vallási és más csoportokról. Az összetartozás fontos szerepet tölt be az emberek életében, különböző csoportokban, társaságokban, munkahelyen, vagy a magánéletben is – Kelemen Bata Mária megfogalmazásában.
A közösség speciális összetartozást, egységet, azonosságot jelent, a közösség teremtő erőhordozó – írja Pongrácz Zoltán.
E témakörhöz két festmény kapcsolódik. Már a címlapon találjuk Batári István képét: Ketten az út elején címmel, itt pedig Gémes Kati: Fiatal pár c. kedves képe látható.
Kő-Szabó Imre riportja is természetesen a társadalmi összetartozással foglalkozik, "A világegyetem alaptermészete az összetartozás – koherencia" címmel. Ő más megközelítésből indul ki, szerinte a koherencia a személynek saját magával és a világgal szemben tanúsított és átélt beállítottsága. Életszemlélet, amely segíthet nekünk abban, hogy a nehézségekkel és szenvedéssel járó élethelyzetek és életesemények után is biztonságban érezzük magunkat. Rövid riportjaiban foglalkozik szintén a családdal, de helyet kap a környezetvédelem, vagy az erdőt védő civil szervezet.

Témájuk szerint itt hoznám elő a Fórum egyes cikkeit, így Selmeciné Gáspár Zsuzsanna tapasztalatait egy asszertív tréningről, ami csoportmunkát jelentett; a Krúdy Kör irodalmi táborait, bejárva az országot az évek alatt; ez olvasható a Krúdy antológiában is Németh Nyiba Sándortól. Tartalmilag, szellemiségében ide tartozik az Ősiben megtartott Petőfi 200 ünnepség, ez Stancsics Erzsébet írása, valamint Bíró Gáspár: Petőfi emlékév 2023 c. érméje.
Társadalmi koherencia témához is sorolhatnánk Rosta Erzsi festőművész írását a 60 éves Szőnyi István Képzőművészeti Körről. Utóbbi két íráshoz egy fotót, illetve plakát részletét is tudtunk közölni.
Orosz Margit költészetnapi írása szintén ide tartozik: 2022. április 14-én a Király utcai K11 Művészeti és Kulturális Központban, a költészet napja tiszteletére "Költészet és anyanyelv" címmel a Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Művészbarátok Egyesülete irodalmi délutánt rendezett.
A "Nemzetismeret és kultúra Jankovics Marcell munkássága alapján" címmel rendezett konferenciáról ír Földesdy Gabriella.

Közeledik a kereszténység legnagyobb ünnepe, a húsvét. "Gondolatok a húsvétról. A világi és a keresztény húsvét" címmel közöljük Gyárfás Tamás érdekes, szerteágazó írását az Esszék rovatban, aki történelmi síkon szemléli az ünnep változásait, kitérve akár a germán mitológiára is. Ehhez Romanek Inka "Élet az életen túl" című képét választottuk: lombos fasor végén egy kereszt, Jézussal. Ezt Csató József írása követi, aki a húsvétban elsősorban a reményt látja. Ezért a cikkhez Vasváry Ildikó derűs hangulatú húsvéti asztali dísz munkáját tettük.
A "Dr. Kesztyűs Ferenc: Krisztus siratók tűzzománc kerámia festménye. Adomány a nagybánhegyesi Római Katolikus Templomnak" c. írás szintén Csató Józsefé, a cikk egyben akár a főtémánkhoz is tartozhat. Természetesen közöljük Dr. Kesztyűs Ferenc említett képét is.

Vallomás rovatunk ritkán jelentkezik, most azonban két értékes írást is közlünk. "A költészet és a matematika" címmel Török Nándor előszavát tesszük közzé a folyóiratban is "A Pillanat geometriája. Versek és nemversek" c. kötetéből. "Ezek az írások igazából (néhány képverssel együtt) a fel-feltörő gondolatok mondatokba szerkesztett és sorokba szedett hosszabb-rövidebb monológok" – írja többek között Török Nándor.
Kutasi Horváth Katalin a "Turbéklyó" c. novelláskötetéről vall érdekesen, melyekben gyakran találkozunk galambbal, innen a cím, a kötet pedig felmutatja írójuk szintén nem megszokott lelki, élmény világát is.
Könyvespolc rovatunkban Fehér József, Lengyel Géza, Takács László, Magyary Hunor, Borka Zsuzsa, Bánlaky László, Hegedűs Gábor könyvéről olvashatunk recenziókat Kanizsa József, Németh NYIBA Sándor, Bakos József, B. Moravetz Edith és Bornemisza Attila tollából – a felsorolt nevek legtöbbje ismerős számunkra.
Nem térek ki, bár fontos cikkek a Jövőnk rovatban Tóth Attiláné dr. folytatásos írása a fenntartható fejlődésről, valamit a Színház rovatunkban közölt színikritikák
a Vígszínház, a Belvárosi Színház, a Katona József Színház, a kecskeméti és a dunaújvárosi színházak előadásairól.
A szokástól eltérően a publicisztikai írások között olvashatunk két fontos költészetnapi verset Góth Lászlótól és Ambrus Józseftől.
A széppróza területén csak néhány írásról szólok, bár mindegyik prózai mű fontos különböző szempontokból.
Salánki Anikó: A költészet maga című írása kissé talányos is lehet, mert magáról az életről ír benne.
Hegedűs Gábor hosszabb novellája a kötetében is olvasható; a szeretetről szól, ami természetesen az összetartozás kötőeleme.
Kisimre Ferenc: "A tavasz: emlékek gyűjtőpontja. Keserédes szerelmi történet" c. novellája egy korábbi véres háború szomorú lenyomata, ami sajnos ma is megtörténik, gondolva napjaink, egyelőre befejezését sehogyan sem mutató háborújára.
Anyák napja közeledtén két novellát jelentettünk meg. Így Kóti Erzsébet lírai visszaemlékezését "Anyám dagaszt" címmel, és Nagy Zsigmond nagymamájának életét "Mama mesél. Egy családregény vázlata" címmel, utóbbi kissé hosszabb terjedelmű, de érdekes írás.
Az állatos történetek sem hiányozhatnak, ilyen Meggyes János "Kispici"-je, aki egy befogadott kutya volt. Ezt Seifert Péter kiváló fotójával tudtuk illusztrálni egy felénk futó kutyáról; valamint olvashatjuk Kökény Éva "Galambok" című írását.

A humor sem hiányozhat, ide tartozik Cserna Ferenc "Bringa" című gyermekkori visszaemlékezése, és Kovács László "Édes álom" c. novellája, tele az álombéli párbeszéddel.
Végül Györe Ibolya mai történetének, a "Bársony lelkek házá"-nak első részét olvashatjuk egy társasház békétlenségéről.

 

És most a versekről.
Tekintettel az ünnepi számra – a költészetnapra gondolok –, most 80 szerző verseit közöltük, a művek száma azonban valamivel több.

Témáik csoportonként megfelelnek a tervnek.
A címlapon Bősze Évától olvashatjuk e sorokat: "anyának lenni mindenség-csoda, / összetartó erő, család-harmónia". (Anyának lenni) Szénási Sándor István a Megújulásról szóló versében így ír: "az idő minket szolgál, / örök újat alkotókat."
A továbbiakban csak mazsolázni van lehetőségünk.

Legelöl az összetartozás témában írt verseket olvashatjuk.
"Te meg én sohasem válhatunk el, / Mert lélekcseppként / összetartozunk" – írja Bornemisza Attila. "Nincs erő, mely elnyom minket" – állítja Mészárosné Maya, "Ha összefognánk”. "Egy ember boldogsága / a többieket is jókedvre / derítheti" – vallja Gecser Erzsébet. (Összetartozunk) A magyarság összetartozásáról ír kifejezően Kecskés Rózsa a Csíksomlyói hívogató c. versében: "Csíksomlyóra gyere el, Testvér, / lelkedben itt nyugtot találhatsz /.../ A természet e templomában / zsong a fohász, csendül az ének, / harangok zúgják Máriához: / rólunk ne feledkezzél meg".
A költészetről, költőkről több verset közlünk, így pl. Kovács I. József: Érdem c. versében "Ott a jelenlétem / feketén-fehéren. / Olvassák-vitatják. //Ez benne az érdem." (Verseskötete Feketén-fehéren) Van, aki Wass Albertet idézi, hogyan is fakad a vers -- Hajdu Máriától; Wass Albert neve elírásának bűne engem terhel.
"Főhajtás a múltnak / Költőknek, múzsáknak / Reménnyel a holnapnak / S halkuló daloknak" – Tóth Ágnes: Költészet napjára.
Tavasz kezdődik, mire hivatalosan megjelenik a lap, április lesz, majd május – tudjuk, mindig rengeteg vers születik tavasszal, vagy a tavaszról. Felsorolni is lehetetlen: Tavasz (G. Orosz Piroskától), Kikelet (Drotleff Zoltántól), Április (Mukli Ágnestől), A tavasz kézimunkája (Szedő Tibortól), Zsendül a táj (Király Lajostól).

Tornai Xénia: Flóra igézetében. Biztatgató c. versében: "Hogyha a lelked / bánata kerget, / járjad a kerted. / Flóra segít"; Mráz Erzsébet Irma: Szebb az élet -- a madárkórust hallgatva. Németh Nyiba Sándor is a madarakról ír a Tavasz c. versében: "Tavasz vár, csörren a nád. / Minden madár fészekre jár // Tavasz van, táncol a táj, / mindenfelé friss illat száll." Szabó György Menyhért: A tavasz ölel át c. dalában olvashatjuk: "Itt a május friss zsongással: / Virágaink sziromkodnak, / Szirmot kérnek, szirmot adnak." Horváth Edit néhány Tavaszi haikuja közül az egyik: "Fecskepár védi / Csipogó fecskefészket. / Szél lebbent tavaszt."
A húsvéti versek közül Losonczi Léna, aki többek között hit-oktató is, "Lélek-állapot" c. vívódó versére hívnám fel a figyelmet: "Szállni vágyik, ám törött szárnya
/ – kietlen, mint kihalt kaszárnya –, / összezártan meghalt reménnyel, / nem gyúl számára semmi / fény-jel…"
Az ún. keskeny hasábok sorát, amelyek a prózai művek mellett olvashatók, az anyaságról szóló versek zárják.

Ezeket azonban a formailag hosszabb verssorokban írt művek, vagy hosszabb versek követik. Előbb itt is az összetartozás témakörben. Török Nándor versében így fogalmaz: "megszüljük egymásban önnön magunkat / az időtlen idő kurta peremén, / s olyankor kéz a kézben / mindig a Pillanat vagyunk." (A Lét pillanata)
Rimai-Skoda Edina férjének írta: "Gyermekeink csillogó szemébe nézek, / ott van bennük létünknek minden értelme." (Születésnapodra) Gregó István a "Tanyavilág" c. versében romantikusan ír a kis családról.
Költészetnapi témában Kádi Péter hosszabb verse nyitja meg a versek sorát József  Attilához szóló versével, "Gondolataid keresem": "semmit se kaptál / mindent adsz már / mint egy Égi tó / legyen szavad az altató / vándorló szívek altatója." Jousse Erzsébet: "Ha költő vagy, dalolj" c. verse követi: „…ha kell, legyél lámpás! / Világíts az éjben…!”
Kanizsa József: Legyél lámpás, legyél a fény c. versét Lengyel Gézához, születésnapodra alcímmel olvashatjuk. Ugyanezen az oldalon Lengyel Géza "Vershivatás" c. verse kapott helyet: „Az igazi költészet álomvilág” – írja. Igaz tanulságra figyelmeztet minket Hermann Marika: Szavak c. verse, amely így végződik: "A szavak szólnak, gondolattá, tetté válnak, / A szavak, mint bumeráng, hozzád is visszaszállnak…"
Több vers szól a békéről, szeretetről. Dr. Bíró Gáspár: Tél vége...: "ágyúzás hallik, füst száll, ami mindent belep: / és ismét elpusztult egy egész lakótelep!… /.../ hadd éljük át együtt az élet legszebb ékét: / a sebet gyógyító, világmegváltó békét!" – fejezi be a verset. Váczi Zoltán: Nyúli gerincen taposok c. versében: "Tőlem messzeségben / Fegyverek dörögnek, ölnek. / Hogy nézzünk az árvák szemébe, / Kik lesütött szemmel nagyon félnek". (A Nyúli gerinc – földrajzi név)
Két kifejező húsvéti vers következik. Takács Lászlótól: "Feltámadás. A Názáreti” alcímmel: "a távolban valahol örömtüzek égnek, / ősbűneink immáron megváltást remélnek"; és Zsuzsa Mihály: "Föltámadás" c. rövid, de kifejező verse „A magyar költészet napja alkalmából” alcímmel, amely átvezet minket a tavaszhoz, anyák napjához, gyermeknaphoz.
Keskeny-Farkas Anikó: "Isten napja" c. versében olvashatjuk: "Csukott szemmel látlak, felköszönt a virradat. / Isten Napja melegít, a játéka szótlan". Itt olvashatjuk Csipke Rózsa: "Az anyai láncszem" című kifejező versét is.
M. Jankó János számomra gyönyörű verse is helyet kap: "Egyszerű ének az Édesanyámról", akinek " Sohasem volt békessége, / most a lelke üdvössége – / Isten és a menny." Több anya-sirató vers között olvashatjuk Horváth Edit "Édesanyám" c. versét: "Göröngyökön magam járok, / Hiányodat mindig fájom."
A. Vadász Piroska versét muszáj megemlítenem, címe: "Sötétkék gyémántok": "Édes angyalarcban két sötétkék gyémánt" – könnyű elképzelnünk! Végül Dedik János: Ólomkatonák c. verséről: ha akarom, a gyerekről, ha akarom, immár a felnőttről szól.

A lapszám tartalmaz két oldalnyi gyermekirodalmat is, itt Orosz Margit: „Szívem anya szíve” c. verse, valamint Kanizsa József és Bánlaky László meséje, illetve története is olvasható.
Az illusztrációk közül néhányat már említettünk, a tavasz témájúak:

A. Bak Péter: Tavaszi kert c. festménye;
Két "bogaras" fotó: Veit Judit Szorgalmas – méhecske akácfürtön, és Szalay Hajnalka Rózsabogár c. fotója;
Major László Sándor: Tavaszváró. Fénylő kép; Körmendi Rita: Gyöngyvirág, grafika; Mándoki Halász Zsóka: Megjöttek a gólyák c. festménye látható.

Helyet kapott Wittenberger Erzsébet: Fiatal nő c. érdekes képe is.

Természetesen most sem hagyhattuk ki H. Tóth Maja tanulságos aforizmáit.

Ahogy mondani szokták, „ez a mű nem jöhetett volna létre” – egyik oldalról a Biró family Nyomda és Könyvkiadó nemcsak időben pontos, hanem minőségében is magas színvonalú munkája, másik oldalról a szerzőink által beküldött művek nélkül.

Addig élhet a lap, ameddig az itt jelenlévő költők, írók, képzőművészek is éltetik azt közlésre beküldött műveikkel.

 Györgypál Katalin

 
–––

 * A Zila Kávéházban, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör rendezvényén 2023. március 16-án elhangzott bemutatás teljes szövege