Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

page5011.html

KÖNYVISMERTETÉS

A múltból átívelő jövő

Konferenciakötet

2018. november 14–15-én nagy érdeklődés mellett került sor a VIII. Magyar (Jubileumi) Jövőkutatási Konferenciára Budapesten „A múltból átívelő jövő” címmel. A konferenciát az MTA Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottság Jövőkutatási Tudományos Albizottsága rendezte.

A konferenciára elkészült az igen impozáns, gazdag tartalmú, széles látókörű konferenciakötet is, tartalmazva a konferencia előadásait. A kötet alcíme: „50 éves a magyar jövőkutatás, 2018” A terjedelmes kötetet Nováky Erzsébet és S. Gubik Andrea szerkesztették, lektorálták: Besenyei Lajos, Hideg Éva, Nováky Erzsébet, Tóth Attiláné és Tóthné Szita Klára

 

A konferenciakötet 8 részből áll.

 

Mindegyik cikk szerzőjének neve alatt a legfontosabb tudnivalókat olvashatjuk a szerzőről, majd az absztraktban összefoglalják a cikk lényegét. Az egyes cikkek végén találjuk a felhasznált irodalmat.

Legelőbb „50 éves a magyar jövőkutatás – jubileumi előadások” fejezetcím alatt találunk 4 tanulmányt a jövőkutatás hazai és nemzetközi (utóbbi angolul Erik Overland, a World Futures Studies Federation elnökének prezentációjában) tudományos hátteréről, a hazai jövőkutatás némileg egyenlőtlen fejlődéséről. Simai Mihály kitért a felzárkózás lehetőségeire is. Ugyancsak a hazai jövőkutatás tevékenységét, tudományos eredményeit és tapasztalatait összegzi Nováky Erzsébet, kiemelve a korábban készült 4 komplex jövőkép szerepét is. Jelentősek a gyakorlati célú kutatások a közlekedés, az építőipar, a számítástechnika és a biológia területén. Besenyei Lajos az üzletpolitika hazai és nemzetközi tapasztalatait elemezte.

 

Kihívások a XXI. században” fejezetcím alatt öt érdekes tanulmányt olvashatunk a földrajz jelentőségéről (Csizmadia Norbert): új multipoláris világrend, másféle összekapcsoltság és hálózatok; a magyar gazdaság kilátásairól (Lóránt Károly): a világ gazdasági és politikai átalakulása során hazánk lehetséges elhelyezkedése, mozgástere; a környezetbiztonságról (Szarka László): a globális-regionális-lokális természeti létfeltételek változása és azok hatása, erőforrásaink megőrzése; az egészségügyi kihívásokról (Hullám István, Schmidt Péter): a hazai lakosság egészségi problémái, helyzete; és a tudományos jövőkutatás körüli három sztereotípiáról (Tóth Attiláné). A szerző véleménye szerint szükséges a jövőkutatás megbízhatóságára törekedni; nem csak akkor értékelhető egy jövőkép pozitívan, ha megvalósul, sőt, olykor az a jó, ha nem valósul meg; egy jövőkép az eddiginél hangsúlyosabban foglalkozzon az ember szerepével.

 

A következő fejezet valamivel szűkebb szakkérdésekkel foglalkozik az „Üzleti prognosztika és kvantitatív módszertan” címmel. Ezen belül: a hitelintézetekről, bankszektorról (Kovács Levente); a konjunktúra-ciklusokról (Sipos Béla); a gazdasági előrejelzések problémáiról (Belyó Pál); a vállalatokról, pl. a hagyományos és a megosztáson alapuló szolgáltatásokról (Szalmáné Csete Mária); a munkaerő várható alakulásáról, pl. a távmunka szerepének növekedése, ma még nem létező munkahelyek és munkakörök, folyamatos tanulás stb. (Deák István); és a pénzügyi közvetítő szektor átalakulásáról (Juhász Zita).

 

Érdekes a címe is a következő fejezetnek: „Előrejelzés és foresight a kortárs jövőkutatásban”.

Kristóf Tamás a vállalatok hosszú távú, 1520 éves bedőlési valószínűségének előrejelzéséről írt tanulmányt, a vállalati hiteljellegű pénzügyi problémákról van szó (csődelőrejelzés, hitelkockázat stb.). Havas Attila, együtt K. Matthias Weberrel angol nyelvű cikkel jelentkeztek a szakterületen, Bartha Zoltán és S. Gubik Andrea a technológiai lehetőségek és a gyakorlatban megvalósuló fejlesztések között kapcsolatot teremtő innovációs folyamattal foglalkoznak, kitérve a társadalmi értékek és az emberi – köztük a fogyasztók – ellenállására az új iránt. Érdekes az információs tanácsadó munkája is, erről Mikulás Gábor ír. Célja a döntéshozatalhoz szükséges információs háttér megteremtése (természetesen csak legális eszközökkel).

A „tárgyalásos jövőről” olvashatunk Kiss Endre tanulmányában, ami talán szintén nem közismert: a globalizáció rejtelmeibe vezet, pontosabban a globális „impérium”-ok kölcsönös és körkörös versengésének világába, szót ejtve a fundamentalizmusról is. Módszertani kérdést vizsgál Pitlik László (Konzisztencia-orientált előrejelzés és foresight a kortárs jövőkutatásban), témája már a mesterséges intelligencia világát is magában foglalja. Jelentős a szerepe az időtényezőnek. Felvillantja a „jövőkutatás robotizálását”, azaz a már létező szakirodalmi gondolatok forráskódba kényszerítésének lehetőségét.

A makro, a mikro és mezo a jövőkutatásban témáról Alács Péter írt. Integrált jövőkutatásról van szó, ezen belül arról, miképpen lehet jellemezni a résztvevők jövőhöz való viszonyát. Ismétlődő döntési helyzet elemzése az egyén értékrendszerére tekintettel, az egyén és a környezet szerepe – és mindezt hasznosságfüggvényekkel: az integrált jövőkutatás értékközpontú megalapozására tesz kísérletet.

Hideg Éva, Mihók Barbara, Gáspár Judit, Schmidt Péter, Márton András és Báldi András jegyzik a „Jövőkutató szakértők értékelő szerepe az első hazai jövőfürkészési – Horizon Scanning – eljárásban” című fontos tanulmányt, mely része a „Környezeti jövőkutatás: Magyarország 2050” c. kutatásnak. 60 állítást rangsoroltak jövőkutatók mind a legpozitívabb, mind pedig a legnegatívabb irányok szerint. A kutatás módszertanilag is lényeges, amelyet továbbfejleszteni szükséges.

Retek Mihály a hajtóerők meghatározásának módszereiről írt az interaktív WEB-es forgatókönyv készítéshez – a kétdimenziós szcenárióépítéshez. (A hajtóerők olyan trendek, amelyek nagymértékben befolyásolják vagy alakítják a lehetséges jövőket.)

Monda Eszter és Nováky Erzsébet jegyzik „A jövőkutatás és az információs rendszerek kapcsolatának értelmezése” c. tanulmányt, amely elméleti és módszertani kapcsolatának, összefüggéseinek bemutatása a szakirodalom feldolgozás, a fogalomalkotás és szakértői megkérdezés alapján, történelmi visszatekintéssel. Többek között megtudható, hogy a 2010-es évektől az informatika és a jövőkutatás kölcsönös integrált alkalmazása jött létre. Bevezették a futurever („futureware”) kifejezést az előrejelzési és előretekintési szemléletre és funkciókra. Márton András a jövőorientáltság szerepével foglalkozik a fenntartható energiagazdálkodásban. Kisebb számú kérdőív kitöltés alapján is látható például, hogy aki jövőorientáltabb, az nyitottabb a zöld megoldásokra. Csécsi Dávid társadalmi jellegű kérdést vizsgál: „A foresight mint eszköz a hajléktalanság kutatásában és kezelésében” címmel. Legszembetűnőbb kifejezés itt talán a térnélküliség fogalma, azaz a térből való jogi, társadalmi kirekesztettség állapota. A szerző kitér a lakhatási szegénységre is. Ugyancsak fontos megállapítása, hogy a hajléktalan embereknek nincs jövőképük, ami nélkül viszont még nehezebb a helyzetük megoldása. Kovács Ádám Tamás „kellemesebb” témáról ír: az építészeti tervezés jövőjéről hazánkban a következő 20 évben. Ezen belül felvázolja a kívánatos és az elkerülendő jövőképet. Elsősorban a tervezési folyamatot, ebben az építészek eltérő szerepét vizsgálja.

 

Külön fejezet foglalkozik az egészség kérdésével „A jövő kulcsa: az emberi egészség” címmel.

Győrffy Zsuzsa cikkében a 21. századi orvos-beteg kapcsolat, a digitális egészségügy kerül előtérbe, a gépesítés, a modern orvoslás, ezen belül például a partneri kapcsolat. Az orvosnak másféle felkészültsége szükséges, mint korábban.

 

A 6. fejezet a fiatalok jövőképével foglalkozik: „Fiatalok a jövőért?!” címmel. Ezen belül 5 érdekes tanulmányt is olvashatunk. A konferencia címét adó „A múltból átívelő jövő” Tóthné Szita Klára tanulmánya. A cikk összefoglalja a Felelősen a jövőért Virtuális Interdiszciplináris Kutatócsoportja jövőre vonatkozó szcenárióit, amelyek kiindulópontja „A múltból átívelő jövő 19682068 körülig”. A szcenáriók elsősorban a fiatalok elvárásait tükrözik igen érdekesen, részben kérdőíves felmérés alapján.

A téma továbbgondolásra kerül a későbbiekben.

Gáspár Tamás és Pataki Istvánné (tanító, Kastélydombi Általános Iskola) „Kicsi vagyok én, majd megnövök én…” címmel esettanulmányt közölnek a munka világáról a jövőben, 89 éves tanulókkal. Nagyon fontos és jellemző válaszokat mutatnak például arról, milyen foglalkozások voltak, vannak és lesznek a gyerekek szerint 15-25 év múlva. Gál Jolán 1718 éves fiatalok jövővel kapcsolatos várakozásait foglalja össze „Hogyan látod a jövőt 20 és 50 év múlva?” címmel, amely szintén kérdőíves felmérés alapján készült. A kérdőív széles tematikájú, kitér a világra, illetve hazánkban a környezet, az energia, az oktatás és más fontos kérdésről.

Hazai fiatalok jövőorientáltság-vizsgálatáról irányított brainstorming keretében (Budapesten, Zuglóban) Kristóf Tamás írt. E fejezetet Hullám István és Tóth Attiláné figyelemfelkeltő, elgondolkodtató tanulmánya zárja a 2008-ban és 2018-ban, változatlan kérdőívvel végzett felmérések összehasonlításáról. A cikk végén javaslatokat is megfogalmaznak az oktatás területén, valamint a jövőkutatóknak és a fiatal korosztálynak egyaránt.

Az utolsó előtti rövid fejezetben „Kerekasztal beszélgetés a hazai jövőkutatás jövőjéről” fejezetcímmel Kristóf Tamás és Nováky Erzsébet összefoglalóját olvashatjuk, melyben a közel 20 éve rendszeresen megjelenő „State of the Future” sorozat legújabb tanulmányát, a 2018-ban nemzetközi díjjal kitüntetett „State of the Future 19.1”-et ismertetik (a Millennium Project gondozásában, angolul tölthető le). A kiadvány valamennyi globális kihíváas kezelésére részletes akcióterveket fogalmaz meg.

 

A konferenciakötet végezetül megemlékezik 30 elhunyt neves magyar jövőkutatóról. Az összeállítás Nováky Erzsébet, Tóth Attiláné és Tóthné Szita Klára gondos munkája.

 

A múltból átívelő jövő. Magyar (Jubileumi) Jövőkutatási Konferencia. 50 éves a magyar jövőkutatás, 2018. 2018. november 1415. Konferenciakötet. Szerk: Nováky Erzsébet, S. Gubik Andrea.  Palatia Kiadó és Nyomda, Győr, 2018, 424 p.

 

A cikk szerkesztett változata olvasható a Magyar Tudomány 2019. 10. számában.

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©