Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Kláris hírek

Áttekintés a KLÁRIS első tíz évéről (Részletek)

1992. áprilisában jelent meg folyóiratunk első száma, bár csak 16 oldalon, de már a sokszínűség igényességével. A tíz év alatt terjedelme folyamatosan nőtt:(...) az 1999/4. számtól máig is 56 oldalon a legelső számtól kezdve minden páros hónapban rendre megjelenik.

A címlap, elsősorban a fejléc is több változáson ment keresztül, míg 1994/1. számtól „megtalálta" mai formáját.
A lap címét József Attila Klárisok című verse sugallta, mely közvetve egyben egy bizonyos értékrendet is meghatároz. Az első szám mottójául pedig Kosztolányi Dezső egyik verssorát választottuk: „A játszótársam mondd, akarsz-e lenni...?" Nos, folyamatosan akarnak egyre többen azok lenni! Az első számot 20 szerző munkáival indítottuk, öt évvel ezelőtt a szerzők száma mintegy 380 fő volt (a klasszikusokat nem számítva bele), ma ez a szám kb. 750 - tehát azoké, akiktől legalább egy művet (verset, tanulmányt, képet) megjelentettünk, természetesen ennél többen - összesen legalább nyolcszázan - küldtek hozzánk művet közlésre. Közülük mintegy 220–230 fő publikált az utolsó egy-két évben is.

A Kláris indításakor célunk az volt, hogy az alkotók szélesebb körének adjunk helyet versek, prózák, esszék, tudományos jellegű cikkek, elemzések közlésével közérthetően, de igényesen, illusztrációkkal. Kezdettől fogva feladatunknak tekintettük a fiatal alkotókkal való foglalkozást is. Általában a kortárs irodalom értékeit kívántuk felmutatni, megőrizve nyitottságunkat minden irányba. Szerzőink köre pályakezdőktől, egyes esetekben gyermekektől ismertebb és elismert költőkig, írókig, a Magyar Írószövetség tagjaiig és egyetemi tanárokig terjed. Így pl. Baranyi Ferenc, Barcs János, Bíró András, Ferdinandy György, Fodor András, Illés Sándor, Jókai Anna, Kopré József, P. Horváth László, Sütő András, Takács Tibor, Wass Albert, illetve dr. Batári Gyula, dr. Domonkos János, dr. Gazdag László, dr. Kovács Géza, dr. Tóth Attiláné és mások műveit is közölhettük.

Elsősorban a művek tartalma, szellemisége fontos számunkra. Az egyetemes emberi, kulturális értékek és erkölcsi normák hirdetését, terjesztését tekintettük feladatunknak, mindezzel pedig az egyes ember számára nehezen követhető társadalmi változásokban az életmód, az életvezetés egy lehetséges alternatíváját kívántuk felmutatni az alkotásokkal, ezzel részben alkotásra is ösztönözve. E céljainkat ma is fenntartjuk.

Már az 1992/3. számtól tematikus számokat szerkesztünk, ezzel - szándékunk szerint legalábbis - segítve a bonyolult világunkban való jobb eligazodást, határozottabb értékrend kialakítását. Szeretnénk a legfontosabb kérdésekre ilyen módon felhívni a figyelmet, mint pl. tolerancia, alkotás, hivatás, hagyomány, hűség, küzdelem, vagy éppen az európaiság. Ugyanakkor a téma előzetes meghatározása némileg korlátoz is bennünket, ezért nem ragaszkodunk szigorúan egy-egy témához. Az adott szám hangulatát mottó megválasztásával igyekszünk megadni már a címlapon.

Újságunk irodalmi és kulturális folyóirat, ennek megfelelően szépirodalom és publicisztika egyaránt megtalálható benne. A lap sok verset közöl, ami számos vitára adott és adhat ma is okot; tény az, hogy a hozzánk beérkező kéziratok nagyobb része kezdettől fogva vers. (...)

Az egyik legfontosabb kérdés: lapunkban kiktől közlünk és mit? És miért? E téma oly szerteágazó, hogy csak utalni tudunk néhány „vezér-elvre": nem szeretnénk elveszteni a kezdettől fogva jelentkező alkotókat, ugyanakkor teret szeretnénk adni a később indulóknak, később beérőknek, vagy egyszerűen a koruk miatt később kezdőknek is, hogy ők is elindulhassanak. Sok fiatal ember művét leközöltük, akik azután eltűntek a látókörünkből. Olykor felbukkan nevük egy-egy könyv címlapján…

A legelső számoktól kezdve rovatokat találunk a lapban. Így véljük, az áttekintés egyik lehetséges módját ez adja számunkra, nagy vonalakban követve általános sorrendjüket is.

A) SZÉPIRODALOM
VERSEK

Kortársainktól meglehetősen sok verset közlünk. Az ízlések talán éppen ezen a területen a legeltérőbbek, így a legnagyobb vitákat is e versek megítélése váltja ki folyamatosan.

Természetesen megtehetnénk, hogy a magunk ízlését ráerőltetjük a lapra, értékdiktáló elvet követve, ezzel azonban - a másik oldalról - a lap elvesztené jelenlegi nyitottságát. Így szembe kell néznünk a több oldalról érkező kritikával, éppen az ízlésbeli különbségek folytán.

Sajnos, a legjobb szándékunk mellett sem tudunk minden szerzőnk kedvére tenni. Természetesen nem csak a költők problémája, de itt jegyezzük meg a jól ismert érdek-különbséget a szerzők és a lapszerkesztők között: a szerzők saját művüket, műveiket szeretnék nyomtatásban viszontlátni, függetlenül a lap egészétől, a szerkesztők feladata viszont az olvasók szempontjából tekintve, egészében harmonikus, a megfelelő értékeket hangsúlyozó lapot készíteni. Mindeközben pedig minél több alkotónak a lehető legjobb műveit igyekszünk közzétenni.

SZÉPPRÓZÁK
A megjelent prózákról még nehezebb rövid áttekintést adni. Általában is kevés a „jó" próza… Mint szerkesztők, igyekszünk minél színesebbé tenni a lapot rövid és hosszú, olykor folytatásos művek megjelentetésével, ritkábban dráma-részletek közreadásával.

GYEREKEKNEK
A legelső számtól kezdve nagyon fontosnak tartottuk és tartjuk, hogy lehetőségeinkhez mérten színvonalas művekkel szóljunk a gyerekekhez.

B) PUBLICISZTIKA
Ezen belül, átlapozva az eddig megjelent lapokat, mintegy 70 rovatot számolhatunk össze, egyes rovatokat egybeszámítva. Néhány rovat csak egy-egy cikket tartalmazott, számos rovatunk azonban életképesnek bizonyult.

ESSZÉK
Az 1992/3. számtól közlünk esszéket, ezek a írások kapcsolódnak leginkább a témához. Mint általában, nálunk is kevés a jó esszéista, többnyire maguk is írók, költők… Van néhány olyan cikk, amelyet még ma is, több év távlatából emlegetünk. (...) Mennyit érnek, mekkora hatást tudnak kifejteni? Ezt nem tudhatjuk. Régi örökzöld kérdés, mit és mennyit olvasnak az emberek, és az mennyire hat rájuk, gondolkodásukra, életükre. Szeretnénk hinni, hogy ezek az írások sem tűnnek el a felejtés homályában!

HOZZÁSZÓLÁS
A legutóbbi években lapszámaink érdekes színfoltjává váltak a hozzászólások, amelyek egy-egy témában széleskörű vitákká terebélyesedtek. Ilyen közérdekű témának bizonyult a megjelentetett könyvek további sorsa, eladhatósága vagy éppen az eladás korlátai; sok érdekes hozzászólást közölhettünk az amatőr-profi-dilettáns-kezdő stb. jelzők kapcsán; kultúránk mai helyzetéről; az alkotás folyamatáról is.

KÉPZŐMŰVÉSZET
E rovatunkban több mint 100 cikket jelentettünk meg eddig. Számos kiállításról írtunk…1994. áprilisától minden számban megjelenik Soós Klára művészettörténész egy, néha több szakszerű és igen körültekintő tanulmánya...
A tanulmányokon, cikkeken kívül minden számunkban 10-15 illusztrációt: festményt, fotót, grafikát is közlünk (fekete–fehérben).

(FÓRUM; IN MEMORIAM; VALLOMÁSOK; KÉRDEZGETŐ; RIPORT (INTERJÚ); MŰVÉSZ ÉS MŰVÉSZET; TUDOMÁNY, TÖRTÉNELEM, MÚLTUNK, KULTÚRTÖRTÉNET, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET, POLITIKATÖRTÉNET, ŐSTÖRTÉNET, NÉPRAJZ; A FILOZÓFIA, GONDOLKODÓ, PSZICHOLÓGIA, ANTROPOLÓGIA, SZOCIOLÓGIA; JÖVŐ ÉS UTÓPIA, JÖVŐKUTATÁS, BÖLCSELET; TERMÉSZETTUDOMÁNY, SZÁMÍTÁSTECHNIKA; VALLÁS – VALLÁSTÖRTÉNET, HIT ÉS ÉLETMÓD, ETIKA, VILÁGNÉZET–ÉLETFORMA, VILÁGKÉP; A TANÍTÁS PROBLÉMÁI)

A FILMMŰVÉSZET – FILMTÖRTÉNET című rovatunk is a kezdettől meglévők egyike. Írtunk egy-egy érdekesebb filmről, a 15. Filmszemléről, új magyar filmekről. Korábban többek között Tanner Gábor cikkeit közölhettük, 1993-ban pedig Tárkányi Imre sikeres sorozatát a magyar hangosfilm első tizenöt évéről Álomgyár (a) Hunniában címmel.
1998-tól rendszeresen megjelentetjük Nemes Károly ismert filmesztéta értékes, áttekintő, elemző írásait a legkülönfélébb „filmes" témákban...

(ZENE – ZENETÖRTÉNET)

IRODALOMTÖRTÉNET
Ha végigtekintjük azon alkotók névsorát, akikkel szerzőink írásaikban foglalkoztak, impozáns listát kapunk: Lenau (többször), Gárdonyi Géza, Dutka Ákos, Ady Endre (többször), Radnóti Miklós, Ignácz Rózsa, Petőfi (többször), Balassi Bálint, Vikár Béla, Howard Philips Lovecraft, Szentkuthy Miklós, Batsányi János, H. Böll, Petőfi és Béranger, Omar Chajjam, Schöpflin Aladár, Szabó Lőrinc, Füst Milán, Camus, Hunyady József, Berzsenyi Dániel, Kodolányi János, Pilinszky János, Cserhát József, Berda J ózsef, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Vörösmarty, Illyés Gyula, Tömörkény István és Hazafi Veray János (!). (...)

(KÖLTÉSZET, KÖLTÉSZETTAN, MŰHELYMUNKA)

ELEMZÉS
E rovatunk szorosan kapcsolódik az ezt követő Könyvespolcoz; e rovatunkban részletesebben foglalkozunk egy-egy művel.
KÖNYVESPOLC

A tíz év alatt – már a legelső számtól – kb. 440 könyvcímről (műről) közöltünk ismertetést-kritikát-recenziót (a külön elemzett művekkel együtt). (...) Az évek alatt szerzőink saját, elsősorban szépirodalmi kötetei örömünkre úgy megszaporodtak - részben 1995-től az URÁNUSZ Kiadó közreműködésével -, hogy már régen nem győzzük időben ismertetni azokat. (...)
Örök kérdés a szerkesztők számára, hogy mely könyvekről szóló ismertetéseknek adjanak elsőbbséget: a már széles körben értékesnek bizonyult könyvek megjelenéséről adjunk hírt, vagy éppen saját szerzőink új könyveiről, esetleg éppen a pályakezdőknek adjunk lehetőséget e téren? Igyekszünk többféle szempontot mérlegelni, tudván azt, hogy csak egy-egy cseppnyi információval járulhatunk hozzá a könyvpiaci információ-áradathoz.

SZÍNHÁZ – SZÍNHÁZI KÖRKÉP
A lap megjelenése óta közöl írásokat színházi előadásokról. Tíz év alatt kb. 260 előadásról adtunk hírt - ismertetést, kritikát. Közülük külföldi kettő (Broadway: Macskák, ill. Kolozsvári Magyar Színház), vidéki színházak közül Miskolc 6, Kaposvár 2, Győr 1. A fennmaradt nagyszámú előadás a budapesti színházak műsorán szerepeltek. Több mint 20 előadás a Magyar (volt Nemzeti), a Művész - Új - Kamaraterem, a Radnóti Színház, a megszűnt Várszínház, a Vígszínház és külön a Pesti Színház, valamint a József Attila Színház műsoráról. De igen jó a kapcsolatunk az Evangélium és a Karinthy Színházzal is.
További 17 színház (színpad) előadásáról tudósítottunk ezeken kívül. Műfaját tekintve minden előfordult: dráma, musical, operett, de volt tánc és opera, sőt felolvasó est is. (...) A kritikák mellett tanulmányokat is közöltünk, így pl. a (volt) Nemzeti Színházról, a 100 éves Vígszínházról, Márai Sándor, Arthur Miller, Eugen O'Neill drámáiról (valamennyi Tárkányi Imre írása), vagy pl. a XX. századi dráma előtörténetéről (Bandi Katalin).

SZÍNÉSZ MÚZEUM – SZÍNÉSZPORTRÉ VÁZLATOK – SZÍNÉSZ KORTÁRSAINK
Előbb – már a legelső számtól – elhunyt neves külföldi és hazai színművészeket mutattunk be, majd – mint a rovatcím változtatása is jelzi – jelenlegi színjátszásunk meghatározó személyiségeit mutatjuk be egy-egy rövid írásban. Rovatvezető és a portrék írója: Tárkányi Imre.

Nem tisztünk, hogy magunk értékeljük saját lapunkat. Áttekintve a leírtakat, bizonyosan nem állíthatjuk, hogy egysíkú, belterjes lenne a tartalma. Az egyes írások, versek, cikkek színvonala természetesen eltérő, egy-egy témáról sokféleképpen lehet írni. (...)
A Kláris újság anyagára építve több antológiát is kiadtunk a Kláris Könyvek sorozatban (ez nem azonos az évenként kiadott Kláris antológiával!). A sort az újság első öt évének anyagából válogatott Emberívű híd, illetve a gyerekek részére Picike esztendő című antológiák nyitották meg, de megjelentek antológiák az írásról, a művészetekről, továbbélő múltunkról és a hitről is.
A tízéves évfordulót A tavasz dala című antológiával ünnepeljük, melynek anyagát csaknem tíz év lapszámaiból válogattuk. Igyekeztünk a legjobb alkotóktól a legjobbakat választani, arra is figyelve, hogy maga az antológia sokszínű és érdekes, színvonalas legyen.

Még néhány szó irodalmi estjeinkről: 1992 decembere óta folyamatosan az Almássy téri Szabadidőközpontban tarthatjuk nyilvános és ingyenes irodalmi estjeinket, évek óta havi két alkalommal. (...) Több alkotónk szinte kezdettől bekapcsolódott és ma is aktív résztvevője ezeknek a baráti hangulatú esteknek, mások elmaradtak tőlünk, de folyamatosan jöttek és jönnek újak, akiket mindig szívesen látunk. Ezek a személyes találkozások nagyban segítették és segítik munkánkat. Bízunk benne, hogy a lap megjelenése és e találkozók a következő években is sikeresek és hasznosak lesznek valamennyiünk örömére!

Budapest, 2002. február

Györgypál Katalin – Tárkányi Imre
(Megjelent a Kláris 2002/2. számában)
♣    ♣    ♣

 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©