Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

ÁZOTT HAJÁBAN HÉT HALOTT BOGÁR RAGYOG

Nemzeti Színház  

A különleges cím Radnóti Alvás előtt című versének egyik sora, amely sor az előadás írója, rendezője és főszereplője, Vecsei H. Miklós szerint a költő egyik legszebb versben való megnyilvánulása. Alcíme pedig: Mik és Fanni belső világa, amely kettejük különleges szerelmére utal. Az előadást Radnóti Miklós halálának 80 éves évfordulója alkalmából hozta létre az író-rendező Vecsei H. Miklós és az általa négy éve létrehozott QJÚB együttes.

A látottaknak nincsen kifejezett műfaja, nevezhetjük koncertszínháznak, vagy színházi koncertnek is, de ez nem is fontos. Amit a kétórás, szünet nélküli előadásban látunk, hallunk, az a zene, szöveg, történet, valamint a fénypászmák és a színpadi mozgások, a háttér vetítések teljes összhangjában, egyenrangúan jelenik meg előttünk. Ezért nem fontos a műfaj, ami eszünkbe sem jut, mert lenyűgözve nézzük, halljuk a 80 éve kivégzett költőről a róla szóló információkat, a megzenésített és prózában elhangzó költeményeket.

Az író-rendező egy egész elméletet vázolt fel színpadi művének összeállításáról. A mai színházi játszási rendben az elhangzott szöveget az agyunkkal fogjuk fel, nem a szívünkkel. Kevés hely jut a megrendítésnek, aminek korábban nagy szerepe volt. Pedig a nézőnek azt kellene éreznie: valami megváltozott. Vagyis katarzist kellene átélnie, és ez manapság csak egy-egy rock koncerten jön, vagy jöhet létre. Ezt a katarzist keresi a rendező, és próbálja megvalósítani a hatás eszközeivel, de nem hatásvadász módon.

Radnóti Miklóst, a költőt még sosem láttuk ennyire lecsupaszított, ennyire emberi mivoltában megjelenni, mint most. A bevezető videó felidézi az Ikrek havának részletét, amely a költő születésének fájdalmát mondja el: ikertestvére és édesanyja is meghalt az ő születésekor. Ez súlyos traumát okozott neki, amikor gyerekként már megértette, mi történt. Tizenkét évesen megéli apja halálát, utána nevelőanyja marad csak számára. Kamaszként ismeri meg Fannit, a vele való kapcsolat utolsó leheletéig tart, és még a Beck Judittal történt félrelépés sem készteti a hűséges Fannit, hogy szakítson élete szerelmével.

Az előadás legtöbbet a költő halálhoz vezető „menetelésével” foglalkozik. A három hazai munkaszolgálat megalázó jeleneteit, majd a „krisztusi korban” történt kikeresztelkedés körülményeit követhetjük nyomon. Ez utóbbi részletei megdöbbentőek. Sík Sándor, a költő egykori tanára, mentora, papköltő végezte a szertartást, és a keresztapaságot is vállalta. Amikor kiderül, hogy a katolizálás nem változtat Radnóti zsidóságának státusán, és felmerül, hogy menekülnie kellene a munkaszolgálat, a deportálás elől, akkor Sík Sándor állítólag ezt mondta: „Kell az áldozat”. Ezzel a mondattal pecsételődött volna meg a költő sorsa? Nem akarjuk elhinni, mivel tudjuk, Radnóti barátai is meg akarták menteni, bújtatni, ám őrájuk nem hallgatott, vállalta a deportálást. Vajon nem azt mondta a papköltő, hogy „kár az áldozat”(?) Hisz a költő belső lelki indíttatásából döntött úgy, ahogy ő gondolta.

Radnóti mártíriumának története közismert, itt elhangzott versei a középiskolákban a tananyag részét képezik, a 102 évesen elhunyt Fanni naplóiból a hiányzó részek is ismertté váltak. Mégis, a most látott összeállítás revelációként hat a költő életével kapcsolatban. Elhangzanak a legszebb versek, amelyek az utolsó pár hónapban születtek, köztük a Nem tudhatom című magyarsághoz, szülőföldhöz való tartozás legszebb vallomása, később a Levél a hitveshez, az Erőltetett menet, a Hetedik ekloga legszebb részei és a Razglednicák utolsó, lélegzetelállító néhány sora. De az előadás korábbi részében is sok vers kap helyet, így a Sem emlék, sem varázslat, az Első ekloga részletei, naplórészletek mindkettejüktől, a Fannit megtestesítő Hegedűs Bori vallomása a kényszerből vállalt abortuszokról, mert a fenyegető környezet miatt nem mertek közös gyermeket vállalni. Mindez megrázó, és az is, hogy befejezésként Fanni szembesül a költő holttestével, akit fel kellene ismernie halála után majd két évvel, miközben már felismerhetetlen a holttest.

Az előadás egyetlen – számomra – vitatható pontja az ütemes, rock koncerteket idéző túl hangos gitárzene, amely hangerő feltehetően a fiatal közönségnek szól, ám legalább is a bemutatón nem volt fiatal közönség. Jó lenne, ha a további előadásokon ők lennének a közönség, nekik ez a zene sokat jelent a hozzákapcsolódó tartalom jobb megértéséhez. A korosabb néző szívesen venné e hangerő nélkül mindezt.

Közreműködnek: Hegedűs Bori, Frimmel Jakab, Mihalik Ábel, Paczári Viktor, Ratkóczi Huba, Vecsei H. Miklós. Bevezetőt tart a függöny előtt: Juhász Anna, Juhász Ferenc költő lánya.

A színpadtér Tóth Kázmér és Vecsei H. Miklós közös munkája, koreográfus: Kondákor Panna, fénytervező: Kiss Lóránd, vetítés: Palkovits Edina, zenei vezető: Frimmel Jakab, Mihalik Ábel, hang: Gál Máté, rendezőasszisztens: Trimmel Sándor Ákos.

Bemutató és megtekintett előadás: 2024. november 9.

Budapest, 2024. november 11.

Megjelent a Kláris 25/2.számában.

Földesdy Gabriella

  


♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©