Szarka Tamás költőként,
íróként és zeneszerzőként is jegyzi
az Esthajnalt, amelynek műfaja cigányballada.
A zenés, táncos színdarab irodalmi alapja Makszim Gorkijnak egy
néhány oldalas
novellája, az 1892-ben keletkezett Makar
Csudra. Ebből nőtt ki a szerzőnek ez a kétrészes, bő
három órán át tartó
monstre előadása, ennek kapcsán néhány
jelenetben közel hetvenen tartózkodnak a
színpadon. A Nemzeti színészein kívül
részt vesznek a Magyar Nemzeti
Táncegyüttes, a Karaván Színház, a
Fővárosi Nagycirkusz, a Baross Imre Artista-
és Előadóművészeti Akadémia
művészei, négy hangszeres zenész. Az
előadást Vidnyánszky Attila rendezte,
társrendező
és koreográfus: Zsuráfszky
Zoltán.
A cigányok
között
játszódó szerelmi történet kicsit a Rómeó
és Júliára hajaz, valamelyes
különbséggel. Esthajnal (Katona Kinga)
és Lujko Zobar (Berettyán Nándor)
végzetesnek induló és halállal
végződő szerelmét nem a szülők ellentéte
akadályozza, sokkal inkább a két szerelmes fiatal
határokat nem ismerő
szabadságvágya. A kívülről érkező
udvarlók a lányt, a felajánlkozó
lányok,
asszonyok vágyakozása a fiút
csábítják, mindez hiába.
Szentmihályi, a gazdag
földesúr (Szarvas József)
kétszer is
megkéri Esthajnal kezét, mindkét esetben
elutasításra talál. A két fiatal egyre
több feltételt szab kizárólagos
szerelmének a házasságkötés
elé, a közös élet
lehetetlenné válik.
A történetet
az öreg Csudra
(Blaskó Péter) hol sírva, hol
nevetve
meséli el nekünk (Gorkij novellájában
mindössze három szereplőt említ Csudra,
az összes többi szereplőt az átíró
és a rendezés szüli), miközben folyik a
folytonosan vándorló, tábort ütő,
ünneplő vagy civakodó cigányság mindennapi
élete
énekkel, tánccal, tyúklopással,
lótolvajlással, evés-ivással megtűzdelve.
Csiriklo (Rácz József) adja a
közösség lelkét a lopást művészi
szintre emelve, a javasasszony (Nagy Mari)
jósol, érkezik Seftelo (Bodrogi Gyula), a
jókedvű vándorárus,
Danilo, Esthajnal apja (Nyári Oszkár
m.v.).
Utóbbi nagy meglepetésünkre fiatalemberként a
magyar szabadságharcban (1848/49)
átélt kalandjait meséli nagy
átéléssel. A cigánytábor
közelében helyi lakosok,
rendfenntartók élnek, akik kiruccannak időnként a
cigányokhoz, vagy azok jönnek
be seftelni, mulatni. Fontos szerep jut az Esthajnalt
feleségül kérő
földesúrnak (Szarvas József), a
Lujkóba szerelmes úriasszonynak (Szilágyi
Ágota), az akasztással fenyegető csendőrparancsnoknak
(Bordás Roland).
A jeleneteket sűrűn
átszövi a Szarka Tamás által írt
cigánymotívumokból álló nagyszerű
zene és
ének, amit minden szereplő énekel, és a
Zsuráfszky Zoltán koreografálta
vehemens cigánytánc, amely frenetikus hangulatot
képes kelteni. A játék a
végletekig egységes, szerves egészet alkot,
érezni, hogy aki a darabban
szerepel, annak szívügye mindaz, ami a színpadon
történik.
Galambos Péter díszlete a
cigányok vándortáborát kelti életre,
guruló
lakókocsikat járatnak a színpadon
körbe-körbe, hordók gurulnak, egy fekete és
egy fehér lovat vezetnek vagy lovagolnak meg (lovasok: Gábor Anita és Aradi Zsolt),
égő fáklyákkal és vad tánccal
érzékeltetik a tábor
leégését, keskeny létra
mered az ég felé, ez a szerelmesek menekülési
útvonala. Berzsenyi Krisztina változatos
cigányjelmezei szemet
gyönyörködtetőek, illúziót keltenek
bennünk, mintha egy valódi cigány
közösség
élné életét a szemünk előtt.
A több helyről
érkező
és a helybeli színészek, táncosok,
zenészek összekovácsolódva játszanak.
A
Csudrát alakító Blaskó Péternek
néha elcsuklik a hangja a meghatottságtól,
szerepe több mint egyszerű narrátorság,
végigéli az elmesélt történetet.
Berettyán Nándor a végletekig elszánt,
haláltól nem félő vad legény, Katona
Kinga öntudatos Esthajnala új szín a
színésznő repertoárján. Finom, előkelő
mozdulatai túlnőnek a szerepen, bár jól
játszik, alakja semmilyen tekintetben
nem cigány nőt hoz elénk. A leghitelesebb szereplő a
Csiriklót játszó Rácz
József, humoros karakterű Bodrogi Gyula Seftelo
alakítása, Nagy Mari
javasasszonya és Dobos Judit (m.v.)
Cinka szerepében. Vérbeli hiteles cigány karaktert
hoz Nyári Oszkár (m.v.)
Danilo megformálójaként. Az említetteken
kívül további szereplők: Krauter
Dávid Róbert (e.h.), Polyák
Anita
(e.h.), Battai Lili Lujza (e.h.) Babindák
Ernő (m.v.), Gábor Anita (m.v.), Farkas Ramóna (m.v.), Séra
Dániel (e.h.), Sánta Gergő,
Szeverényi Barnabás, Barka Dávid, Hajdú Flórián, Benedek
Attila, Csabai József Márk, Tókos
Attila,
gyerekszereplők.
A bemutató esten
az
ott ülő közönség visszafojtott lélegzettel
nézte végig a gondossággal,
ihletettséggel színre hozott, magas művészi
ihletettséggel készült előadást,
amelyet végül hosszas megérdemelt tapssal
jutalmazott.
Táncdramaturg-koreográfus:
Zs. Vincze Zsuzsa, korrepetitor: Vitus
Eszter, szcenikus: Tóth Kázmér,
rendezőasszisztens: Vida Gábor.
Bemutató és
megtekintett előadás: 2024. október 12.
Budapest, 2024.
október 14.
Megjelent a Kláris
25/1.számában.
Földesdy
Gabriella
