Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

A RAJONGÓK

Magyar Udvari Kamaraszínház

 

Kemény Zsigmond azonos című regénye 1858-59-ben jelent meg négy kötetben. A szerző igen jártas volt Erdély történelmében, ő maga is egyike volt az elszegényedett erdélyi főurak számos képviselőjének. Történelmi regényei nemcsak tényanyagukkal emelkednek ki a kor hasonló művei közül, de jellemei és a lélektani ábrázolás is kiválóan sikerült, kár, hogy a kissé régies nyelvezet, a komor történelmi háttér mára kiszorította Keményt és műveit a köztudatból. Témája Erdély vergődése a 17. századi török világ és az európai vallásháborúk árnyékában létrejött erdélyi vallásszabadság nehézségei közepette. Amikor a négy bejegyzett vallás mellett megjelenik a szombatosok fanatizmusa, kérdés, hogy a fejedelemség mit tud kezdeni velük.

Andrási Attila a regény színpadra adaptálója és egyben rendezője is, dramaturg: Csurka Dóra. A sok szálon futó és sokszereplős regényt lerövidítették, s ami ezzel együtt járt, le is egyszerűsítették. I. Rákóczi György (Dóczy Péter) fejedelemségéből keveset látunk, mert előtérben a szombatosok egyik fehérruhás „angyala” áll a középpontban, Laczkó István (Juhász Károly), az ő árulását és végül mártíromságát ismerjük meg közelebbről.

A cselekmény az 1638-as évben játszódik Gyulafehérváron és Balázsfalván. A Bethlen Gábor által megteremtett aranykor I. Rákóczi György fejedelemsége alatt nem olyan fényes, mint másfél évtizeddel korábban. A harmincéves vallásháború a zenitjén van, hogyan hat majd a végkifejlet az erdélyi felekezetekre? Két „alulról jött” főúr ellentéte alkotja a történet fővonalát. Pécsi Simon (Kákonyi Tibor), aki maga is a szombatosok vezető egyéniségének számít, valamint Kassai István (Tokaji Csaba) ítélőmester, a fejedelem titkára, akinek Elemér unokaöccse és örököse (Pál Péter) éppen Debórát, Pécsi lányát (Orbán Borbála) akarja feleségül venni. A két fiatal szerelmes egymásba, a politikai ellentét atyáik között azonban szétválasztja őket. Kassai le akar számolni a szombatosokkal, elsősorban Pécsivel, ehhez a „rajongó” Laczkó Istvánt használja eszközül, aki az ő jobbágya. Laczkó árulóvá válik, ami őrülésbe kergeti. Felesége és gyermekei a fejedelem oltalma alá kerülnek ideiglenesen.

Kassai ármánykodása miatt a szombatosokat perbe fogják, de nem ítélik halálra, pusztán vagyonelkobzásra. Közben Elemért a szombatos gyűlésen megölik, de a megőrült Laczkó István is meghal. A szombatosok tovább folytathatják a judaizmushoz közeli vallásukat, az Ószövetséghez ragaszkodtak, ünnepnapjuk a szombat volt, tagadták a szentháromságot.

Erdély az 1568-as tordai országgyűlés óta a vallásszabadság földjének számított, a szombatosok viszont az unitáriusok közösségéből váltak ki, nem védte őket a tordai egyezmény. Az ő üldözésük mégsem államérdekből történik, hanem néhány kapzsi főúr szerzésvágya és önzése indítja el a lavinát. Elég, ha Kassai István, a befolyásos fejedelmi titkár meg akarja szerezni Pécsi Simon egyik-másik birtokát. Az ideák és eszmék melletti vagy elleni harc csak a vallási rajongók vagy az életükért küzdők sajátja, a gazdagabbak általában a még nagyobb vagyonért kapaszkodnak. Az ártatlanok esnek áldozatul, a szerelmes Debóra, elvesztvén Elemért, boldogtalan sorsra jut.

Andrási Attila regényadaptációja az erdélyi történelem egy kevéssé ismert epizódját viszi színre máig érvényes tanulsággal. A csonka tartalmat is csak narrátor beiktatásával tudja megoldani, ám az ő információitól nem leszünk okosabbak. Ráadásul a cselekmény nem jut el az eredeti regény végkifejletéig, részletei azonban megragadják a néző fantáziáját, amikor betekinthet a közel négyszáz éves élethelyzetbe. Az előadás érdeme a színvonalas ismeretterjesztés.

Muszáj említést tenni a díszletről és a jelmezekről, mindkettő Papp Janó munkája. A színpad jobb oldalán látható egy furfangos szerkezet, amit nevezhetünk történelmi körhintának. Ez egy kisméretű forgószínpad, amit kézzel hajt egy szereplő – legtöbbször a narrátor –, rajta egy kétoldalas trónszék áll baldachinnal. A szerkezet sokatmondó, mert a történelem parabolájának, esetleg a szerencse forgandóságának is betudható. Forgási sebessége inkább mai korunk száguldását idézi fel a nézőben. A jelmezek tetszetős, színes brokátselyemből készültek, még a kiegészítő kellékek is megfeleltek a korabeli viseleteknek, legalább is az imitáció illúziókeltő volt.

A színészi teljesítmények nem kiegyensúlyozottak. A jól eltalált karakterek teljesítménye a szokásos élvezetes játékot nyújtja, hiteles Dóczy Péter a fejedelem szerepben, Kákonyi Tibor a megfélemlített Pécsi szerepében, és szívet melengető a szerelmes pár idilli megformálása Orbán Borbála és Pál Péter ihletett játékában. Laczkó rajongását Juhász Károly próbálta emlékezetessé tenni az „őrülési jelenetekben”, feleségét, Bodó Klárát Tóth Zsuzsi játszotta kellő beleéléssel. Külsőségesnek éreztem Illés Dánielt (II. Rákóczi György) és Hevesi Tóth Evelint (Báthory Zsófia), szereptévesztésnek tudtam be Tokaji Csaba fiatal és testes alakját a regénybeli aszkétikus öregúrnak, Kassai Istvánnak szerepére. Molnár Zoltán narrátorként egyrészt felesleges figuraként volt jelen, másrészt állandó megelégedett mosolygása zavaró tényezőkét hatott.

Összességében, a szünet nélküli másfél órás előadás leköti a néző figyelmét, befejezése szép kerekre sikerült. Az összes szereplő a színpadon azt mondja ki, hogy az életben a szeretet a legfontosabb, Debóra válaszként ezt szerelemre javítja. A történet éppen a világban lévő szeretet/szerelem hiányára világít rá, arra, hogy mennyi szenvedést hozott akkoriban a szerelem megélése. Debóra lemondott róla, Bodó Klára szenvedett miatta, míg Báthory Zsófia szerelmével zsarolta leendő fejedelmi urát. Szerencsétlen nősorsok akkor is voltak, most is vannak, a férfiaknak marad a vagyonszerzés és a háborúban való katonáskodás.

Rendezőasszisztens: Ficsor Eszter.

Bemutató és megtekintett előadás: 2024. március 22.

Budapest, 2024. március 25.

Megjelent a Kláris 24/4. számában.

 

                  Földesdy Gabriella

  

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©