Naftalin
általában
szekrényben található, és nagyon
szúrós szagú. És régies.
Heltai Jenő
darabja is régies –
lenne, de mégsem az. Kétórányi
bohózatot ígért a rendező, Hargitai
Iván, ami teljes mértékben teljesül. A
molyirtó naftalin
lehet egy szekrényben is, valóban – a
szekrény azonban mai, modern,
mágneskártyás, csak kívülről
nyitható, ami nagyon fontos.
Ha évek óta
nem
arról hallanánk naponta, milyen pompásan és
gyorsan sikerül
átváltoztatni – és micsoda remek
eredményekkel! – fiút lánnyá
és lányt fiúvá,
akkor is nevetgélnénk azon, ki hiszi el, hogy egy
fiúból lány, majd a lányból
újra fiú lesz a szekrényben, ami még csak
nem is „csoda-szekrény”.
Természetesen Pesten
játszódik a darab egy Pannónia utcai
lakásban. Elegáns a
lakás, gonddal készült a díszletek
kivitelezése. (Díszlet: Horesnyi Balázs).
A darab sokszereplős, de azért mindig tudni
lehet, ki kicsoda és miért, ami bohózatnál
is fontos. Sőt.
A színészek
részéről az átélés
tökéletes, mi pedig szintén
átéléssel derülünk
még a zavaros kinti világ ellenére is. Ez
önmagában érték.
A történet
röviden nehezen elmesélhető, hosszabban meg pláne
minek is. Hiszen
bohózat.
A
tényállás
azért egyszerű: van egy idősebb házaspár, amelynek
férfitagja (Dr.
Csapláros Károly, főorvos – Qintus
Konrád,
Manci, a felesége – Szabó Gabi)
télen
hű a nejéhez, nyáron nem annyira; és van egy
fiatal házaspár, amelynek
férfitagja (Dr. Szakolczay Bálint, ügyvéd
– Lábodi
Ádám) télen stb., ám de hölgytagja
(Terka, a felesége – Kónya Merlin
Renáta) nyáron – akkor
igen, mert most éppen elutaznak a férjével. A
szerető (Laboda Péter – Lukács
Dániel) nélkül, akivel eddig nem
volt hű a férjéhez.
Adott tehát egy
bérelt műterem-lakásnak álcázott szerelmi
fészek, ami a tervek
szerint üresen marad hónapokra; a házmester (Chajnóczki Balázs) saját
hasznára máris kiadja a lakást az
életvidám
örömlányoknak (Kabóczáné, madame
– Fehér
Anna, Ilka – Kovalik Ágnes, Milka
– Pikali Gerda) – a többit már
nem
nehéz elképzelni. Vagy mégis: a hölgytag
apja, a főorvos úr is igényt tartana
olykor erre a lakásra egy kis légyottra, ha már
üres a lakás. Feleségét
otthagyja valahol a világban. Most éppen a nagyon fiatal
„délutáni
színésznővel”, Patkány Etussal (Horváth
Csenge) töltene el pár órácskát.
Csak éppen azok az örömlányok… ők sem
tétlenkednek, sőt. (Koreográfus: Horváth
Ádám.) Meg aztán a házmester. A
többit talán elgondolhatjuk – de nem
igazán, annyifelé kell figyelnünk. Érdemes.
Mert még a csábító-szerető két
barátja is megjelenik (Kapronczay Tamás – Blazsovszky
Ákos, Olcsvay Félix – Horváth
Sebestyén Sándor) szinte a legjobbkor, hogy a
történet végletesen
összegubancolódjon a megcsalt ügyvéd
férj, aztán a megcsalt orvosfeleség, no meg persze
a szintén megcsalt ügyvédfeleség előtt.
Már amennyire elhiszik. Minden esetre az orvos a
nem-átalakító
csodatörténetével szándékozik
járni ezután a világot. Hátha ott elhiszik.
Végül,
úgy
tűnik, mindenki jól jár – a maga
módján, kimagyarázkodik, megúszik,
senki nem marad a szekrényben, legfeljebb
órákra… csak az idősebb férfiú
idősebb felesége ül szomorúan, egyedül egy
sarokban, szinte észrevétlenül a
többiek nagy mulatozása alatt.
Végül is ez
bohózat, íródott a múlt század
elején, akkor sem a tiszta erkölcs
szükségességét ragozta a darab…
maradjon hát a szórakozás, csak ne gondoljunk
bele. Mert jó a zene (zenei vezető: Kéménczy
Antal), kiváló a koreográfia, a dinamika, a
fordulatok, trágárságra sem
emlékszem (dramaturg: Szokolai Brigitta),
kiváló színészi játékra
annál inkább. A jelmezek ötletesek,
sokszínűek,
kifejezőek (jelmeztervező: Papp Janó).
Rendezőasszisztens: Jámpa Krisztina
És
még a tapsrend is kidolgozott.
Bemutató:
2024. február 17.
Megtekintett
előadás: 2024. február 15.
Budapest, 2024.
február 16.
Megjelent a Kláris 24/5.
számában.
Györgypál Katalin