Ismeretes, hogy
operett nagyhatalom vagyunk, bár ezt a hatalmi státust
meg kell osztanunk
Franciaországgal és Ausztriával.
Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő,
Szirmai Albert, Eisemann Mihály és még sokan
mások után lehet-e még a 21.
században operettet írni? Úgy látszik,
lehet, mivel Pejtsik Péter zeneszerző és
Orbán
János Dénes
szövegíró együttesen
létrehoztak egy ún. nagyoperettet, igaz, nem
három, hanem csak két felvonásban,
de mindkét felvonás extrém hosszúra
sikerült. Az apropót a Nagymező utcai
Operettszínház
százéves évfordulója adta, azóta
működik e helyen és ebben a formában. Az
orfeum mágusa pedig arról szól,
hogyan kezdődött az operett pesti meghonosodása, ki is volt
Somossy Károly, aki
még orfeumként teremtette meg és tette
világhírűvé a Nagymező utcát.
Somossyt joggal
nevezhetjük kalandornak, életművésznek, de az
biztos, hogy Budapest sokat
köszönhet neki, hisz nemcsak az orfeumot teremtette meg, de a
Duna partján
épített egy vigalmi negyedet is Kis
Konstantinápoly néven. Bár ez utóbbi
maga volt a csoda keletet idéző
díszleteivel, de bukásra volt ítélve a
szúnyogok támadása és az
örökös pénzhiány
miatt.
Somossy most, ezzel a
nagyoperettel kapja vissza azt az elismerést, amit eddig
senkitől nem kapott
meg. Az emlékére írt operetten felül
még szobrát is felavatták közvetlenül a
színház bejárata mellett. Mindez dicséretes
dolog, ám ne gondoljuk, hogy a mű
cselekménye híven követi a mágus
életét. Az operett forgatókönyve nem
életrajzi
regény, a szomorú véget nem akarja
színpadra vinni. A mágus ugyanis
dicstelenül, szegényen, magára hagyatva halt meg 75
évesen, vagyonát elveszítve
egy ellene folyó per közepette. Halála után
lányait felmentették, posztumusz
csak őt magát téve felelőssé az Új-Somossy
Orfeum csődjéért.
Ha nem erről, akkor
miről szól Pejtsik Péter és Orbán
János Dénes operettje? Hát Carola Cecília (Kiss Diána) primadonna és a mágus (Dolhai Attila), valamint Cecília többi
hódolóinak szerelméről, Belláról (Széles
Flóra), az új díváról, no meg
Lazarovits Zdénkó (Erdős Attila)
bácskai mágnásról, aki egész
vagyonát herdálja el a
csinos hölgyek bájaira, ő az, aki
százkoronással gyújtja meg a szivarját,
szóval igazi operett figura. A virágzó orfeum
felett azonban gyülekeznek a
felhők, Somossy felesége (Fischl Mónika)
nem nézi jó szemmel férje állandó
hűtlenségeit, a vetélytársak pedig
gyilkosságot terveznek ellene, hogy megszerezzék az
orfeumot. A bérgyilkos
lesben is áll épp akkor, amikor Zdénkó
és Somossy pisztolypárbajt vívnak, és
lesből rálő. Még a vér is folyik a
színpadon, majd a Rókus kórház
ágyán látjuk
viszont a főhőst, aki primadonnáival rendelkezik
betegágyából: Cecíliát is és
Bellát is férjhez adja, orfeumát pedig eladja.
És mikor elintézte mindezt,
szépen feltámad, és kisétál a
kórház kapuján. Aki nem érti, hogyan
történhetett
ez meg, muszáj megnéznie Az orfeum
mágusát.
A cselekmény
lefolyása
közben gyönyörködünk a pompás
díszletben, dupla forgószínpad,
háttérben egy
aranyozott karzat, középen egy fekete zongora, főnöki
iroda fényűző bútorral
(díszlettervező: F. Kovács Attila),
pompás, gazdag jelmezekkel (Berzsenyi
Krisztina), balettkarral, akiknek táncát Bozsik
Yvett koreografálta. Az operett előadásakor nem
szabad
spórolni a kellékekkel, mindennek
káprázatosnak kell lennie benne, mert a
szegényes kiállítás megöli a sikert.
Ezt a szabályt maximálisan betartotta a
színház.
Na és miket
énekelnek
a szereplők? Áriákat, duetteket, sok a prózai
megszólalás. Zenekari szólók, és
a táncokat kísérő zeneszámok erős
hatással vannak a nézőkre, mert dallamos, jó
hangzású zenéről van szó, igazi
operettmuzsikáról. De dúdolni mégiscsak
azokat
tudnánk hazafelé menet a színházból,
amiket idézetként komponált bele a
zeneszerző régebbi, híres operettekből.
Szívünkhöz kapunk, felismerve a Csárdáskirálynő
vagy a Bob herceg néhány nagyon ismert
dallamát. Persze, nem tudhatjuk, hogy tiszteletből folyamodott
ehhez az
eszközhöz, vagy azért, mert nem tudott ezeknél
jobb dallamokat kitalálni. Mikor
egyik jelenetben az Éj királynőjeként
említenek valakit, azonnal megszólal
Mozart Varázsfuvola c.
operájából a
híres ária első néhány taktusa. Egyik
szemünk sír, a másik nevet…
Egyértelmű
elismerésként említhetjük a második
felvonás vége felé megjelenő Kálmán
Imre (Boros Misi) figuráját, aki Somossy
orfeumának fénykorában még kamasz
fiú volt, zongoristának tanult, de mégis
helye van a mostani operett szereplői között. Hiszen ő
írta meg közel húsz
évvel később a Carola Cecília és Leopold
Weilersheim házasságából
származó
Edwinnek és Szilvia primadonnának szerelmi
történetét a Csárdáskirálynőben.
Boros Misi virtuóz módon játszik el a
zongorán néhány
Kálmán-operett átiratot (nem csoda, hisz ő volt a Virtuózok c. tv-s vetélkedő győztese!), ami
után fergeteges tapsot
zsebel be.
A nagyoperett happy
endekkel, pólyás babával és nagy
összeborulásokkal ér véget. Eszmei
mondanivalónak talán azt tekinthetjük, hogy okos
ember ellen nem érdemes
merényletet tervezni, mert úgysem fog rajta a
golyó. Több bölcsesség is
található még a történetben,
így az is, hogy sikeres primadonna ugyancsak
kelendő főúri kérők házassági terveiben.
Vagy, ha el is herdálod az összes
pénzed, lehetsz még boldog egy jó
házasságban.
Dolhai Attila, Fischl
Mónika, Kiss Diána magas színvonalon
énekeltek, a legtöbb tapsot Fischl Mónika
kapta, ő énekelte a legmagasabb hangfekvésű
áriákat. A legjobb színészi
alakítást a szerb Zdenkót játszó
Erdős Attila nyújtotta, feltűnő akcentussal
beszélve a magyart, ez igen jól is állt neki.
Emlékezetes volt Kiss Zoltán Miska
pincérként, Vati Tamás Toulouse
Lautrecet néma
szereplőként adva, valamint a Barrison-lányok (Fekete-Kovács
Veronika, Kelemen Fanni, Drahos
Evelin, Felkai Flóra, Szente-Laboda
Zsanett), Altsach Gergely (Edward
herceg; Inas).
További szereplők: Czikora István
László,
Dézsy-Szabó Gábor, Földes Tamás,
Bardóczy Attila,Németh Attila, Magócs Ottó,
Sándor Péter). Közreműködik a Budapesti
Operettszínház Énekkara,
Balettkara, Zenekara, a Musical Együttes,
a Bozsik Yvette Társulat táncosai.
Karmester: Pfeiffer
Gyula, rendező-koreográfus: Bozsik Yvette,
világítás: Dreiszker József,
szcenikus: Préger Krisztián,
vizualitás: Somfai Péter, rendező
munkatársa: Tucker András.
Bemutató: 2023.
november 17–18–19.
Megtekintett
előadás: 2023. november 17.
Budapest, 2023. november
20.
Földesdy
Gabriella
