Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

KIRÁLYI VADÁSZAT

Újszínház – Bubik István Stúdió

Hernádi Gyula kissé „csavaros” színművét – krimijét – láthattuk Nagy Viktor rendezésében két részben. A Stúdió színpada lényegében egy óriási épített kör alakú építmény, körül keskeny vasrács szegélyezi, többi része világos színű borítás, tele titokzatos feliratokkal, nem is arra valók, hogy olvassuk. Kissé nehézkesen, de fel lehet lépni rá. A szabadkőművesség szellemét mutatja, együtt a négy, a kör szélén álló szokatlan, félig ördögöt, félig angyalt ábrázoló mellszoborral. A nézők három oldalon ülhetnek. Díszlettervező szintén Nagy Viktor.

Az előadás kezdetén négyen esküt tesznek a „főpap” kinyilatkoztatása után. (Gróf Erdődy Pál – Viczián Ottó, Gróf Hunyady Tamás – Vass György, Rakovszky István, királypárti politikus – Jászai László, Gratz Gusztáv, királypárti politikus – Incze József). Megtudjuk, hogy egy felhívás szövegét véglegesítik IV. Károly király trónra visszatérése előtt, 1921-ben.

A történelemből tudható, hogy IV. (Boldog) Károly (Persenbeug, Ausztria, 1887. augusztus 17. – Funchal, Madeira szigete, 1922. április 1.) osztrák főherceg, a Habsburg–Lotaringiai-ház utolsó uralkodója. 1911-ben feleségül vette Zita bourbon-parmai hercegnőt. 1916 és 1918 között I. Károly néven az Osztrák Császárság utolsó császára és IV. Károly néven Magyarország utolsó királya volt. Kétévi uralkodása után Ausztriát és Magyarországot köztársasággá kiáltották ki. Nem mondott le, de az új államformát elfogadta. 1919 áprilisában az osztrák parlament hivatalosan is trónfosztotta, majd Svájcba száműzte. 1921-ben két alkalommal is megpróbált visszatérni a magyar trónra sikertelenül, Horthy Miklós régens támogatásának hiánya miatt. Károlyt másodszor is száműzték, akkor a portugáliai Madeira-szigetére, ahol nem sokkal később lebetegedett, 1922. április 1-jén pedig légzési elégtelenség (?) okával hunyt el.

Személyét tisztelik a római katolikus egyházban, II. János Pál pápa 2004-ben boldoggá avatta.

A történelmi tények csaknem vissszaköszönnek Hernádi darabjában, de meglehetősen "agyafúrtan”: Erdődy Pál gróf (fiktív alak) kastélyába várják a királyi házaspárt (IV. Károly/Schrei György – Almási Sándor, Zita királyné/Aldobói Éva – Koncz Andrea), akiket azonban az őrök a kert hátsó bejáratánál nem ismernek fel utazóruháikban, hátizsákkal, és lelövik. Erdődy és bizalmasa eldöntik, hogy eltitkolják a királyi házaspár halálát, a két őr pedig öngyilkos lesz, tehát csak ketten tudnak IV. Károly és Zita királyné haláláról.

Itt lép igazán elemébe Erdődy: talál a megkínzott kommunista foglyok között egy férfit, Schrei Györgyöt, aki nagyon hasonlít a királyra, és korábbi éveiből emlékszik külföldön egy énekesnőre, Aldobói Évára, akit akár össze is téveszthetnének Zita királynéval, és elhozatja. Mindkettőjüket, de nagyon más, ám mesteri – erkölcstelen, mondhatni undorító – módon ráveszi, hogy játsszák el a házastársak szerepét, előbb úgy tudva, hogy a másik balesetet szenvedett, és olyan állapotban van, hogy aligha ismeri fel a cserét.

Mindkettőjüket külön-külön gondosan felkészítik a szerepre, meggyőzve őket, hogy a „nép” érdekében fontos, amit tesznek. Még le is vizsgáztatják őket, jelesül éneklő módon, amivel újabb színt visznek az előadásba.

Később a királyi házaspár tagjai rájönnek, természetesen, hogy mindketten csak szerepet játszanak, és már nem kívánják Erdődy parancsait követni, aminek következménye a trónra való sikertelen visszatérési kísérlet. A sikertelenség fő oka, hogy éppen cukorrépa betakarítás folyik hazánkban, ehhez pedig az összes szükséges tehervagon – foglalt...

A meghiúsult trónra lépési kísérlet után most ugyan Madeirára kell utazniuk, de Erdődy szentül megígéri, hogy legkésőbb két év múltán biztosan visszatérhetnek, már csak azért is, mert szinte fiaként szereti (Schrei) Györgyöt. Mihelyt elindultak, a gróf telefonon máris megnyugtatja Horthy Miklóst: minden a terv szerint történik, IV. Károlyt 6 hónap múlva, éppen április 1-jén meggyilkolják, és már készen is van a kommüniké haláláról, betegsége okának pontos leírásával együtt. Zita királynő majd később fog meghalni, nehogy gyanút keltsen. Mi pedig már meg sem lepődünk ezen a fordulaton.

Horthy személye kevéssé kerül szóba, ha igen, természetesen teljesen elutasítóan. Hűség, hazaszeretet, az ország jövője sem vehető komolyan az ő szájukból, ami eléggé kiábrándító is lehetne, ha egyáltalán felmerülne ilyen elvárásunk. De, őszinten szólva, fel sem merül; sem a szabadkőművesség szelleme, sem e grófok és katonák fellépése folytán eszünkbe sem jut igazán. Hiszen nem IV. Károly királyt látjuk, hanem az ő szerepét eljátszó olyan emberét, aki Szamuely beszédét hallgatta az első sorban – erről fénykép tanúskodik. Zita királyné pedig a családjával összeveszett énekesnő volt külföldön… A tisztek, vagy akár grófok felfogásáról keveset tudunk meg. Erdődy hazaszeretetéről kár egyetlen szót is ejteni.

Élőzenekar teszi teljessé az előadást, különösen a két szereptanuló vizsgája során, és a házaspár két tagjának első találkozásakor – addig nem ismerhették egymást, amíg fel nem készítették őket – adnak helyet a humornak, a többi zene inkább szomorú, és joggal – ha ez lett volna hazánk igazi történetének része, valóban nagyon lehangolónak láthattuk volna. (Enélkül sem volt oly vidám.) Zenészek: Sárréti Márton József, Koppán Kata, Wunderlich Márton András, Tóth Barnabás. Zeneszerző: Tóth Péter.

Amit talán még megjegyezhetnénk, hogy a darabban 1920, Trianon témája fel sem merül. 1989-ben jelent meg a Királyi vadászat (a darab előbb született) – akkor Trianon még nem volt „időszerű”.

Játszanak még:

Primász Gábor, főhadnagy – Jánosi Dávid, Ostenburg Gyula – Kazári András, Boross Sándor, hadnagy – Darányi Ádám, Ruppert Géza, hadnagy – Incze Máté.

Jelmeztervező: Kiss Beatrix. A jelmezek egyértelműen kifejezőek, a kornak és a „hely szellemének” megfelelőek, de kiemelném IV. Károly uniformisát, ami pont annyira szűk, hogy érzékelhessük: ez nem Schrei György „közember” stílusa.

Korrepetítor – Nemessányi Éva, dramaturg: Bártfay Rita. A rendező munkatársa: Szelőczey Dóra.

Bemutató: 2023. április 28.

Megtekintett előadás: 2023. április 26.

Budapest, 2023. április 27.

Györgypál Katalin

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©