Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

MACSKA A FORRÓ BÁDOGTETŐN

Pesti Színház

A híres amerikai kultuszdrámák egyike. Tennessee Williams ikonikus darabja (Cat on a Hot Tin Roof) 1955-ös keltezésű, ez évben mutatták be a Broadwayn Elia Kazan rendezésében. A Pulitzer-díjas drámának híresebb változata lett az 1958-as megfilmesítés, amelynek sztár főszereplői Elisabeth Taylor és Paul Newman voltak. Itthon először a Vígszínház tűzte műsorára 1967-ben Horvai István rendezésében, Ruttkai Éva, Darvas Iván, Páger Antal emlékezetes alakításaival. Az első magyar fordítója Bányay Geyza volt, az Európa Kiadó jelentette meg Williams összegyűjtött drámáinak 1964-es kiadásában.

A Pesti Színház 2023-as bemutatóját Valló Péter jegyzi rendezőként. Új fordítóval (Barabás András) és pesti színházi átdolgozóval találkozunk (Kovács Krisztina), ennek jelentősége, hogy a történetet nagyjából az 1990-es évekbe helyezte mind nyelvileg, mind a díszlet (Horváth Jenny) és a jelmez (Benedek Mari) kialakításában. Ez annyira sikerült, hogy úgy érezzük, az egész történet a benne levő öröklési, kapcsolati problémáival mintha most történne, nem kifejezetten az USA városainak valamelyikében, hanem akár kis hazánkban. Mintha utolértük volna az 1950-es évek amerikai életmódját, „begyűrűztek” a konfliktusok, a szereplők ismerőseink lehetnének.

A dráma egyetlen este játszódik a Pollitt család Mississippi állambeli birtokán, ahol a nagyapa Big Daddy születésnapjára gyűlt össze a család. Big Mama szervezte az ünnepet, itt van idősebb fia (Gooper), felesége (Mae), és öt gyerekük (hatodik útban), valamint fiatalabb fiuk Brick, és felesége Maggie, nekik nincs gyermekük, így nem számítanak apjuk örökségére, míg Gooper esélyes rá. Big Daddy rákos beteg, de a legutóbbi látlelet szerint nincs daganata, így a születésnap örömünneppé válna, ha nem jönnének elő az évtizedes problémák. Középpontban ugyanis Brick alkoholizmusa és Maggienek férje iránti feltétlen szerelme, gyermek utáni vágya áll. Maggie az a macska, aki a forró tetőn vágtázik nap mint nap, és küzd meg a boldogságáért. El kell viselnie sógoráék állandó megjegyzéseit, amivel állandóan figyelmeztetik arra, akinek nincs gyermeke, ne szóljon bele semmibe. Macska természete azonban kitartó, őszintén szereti Bricket és Big Daddyt is, segíteni próbál férjének, hogy le tudja győzni az alkohol rémét, és látja, hogy a sógorékat kizárólag az örökség megszerzése érdekli, számítóak és képmutatók.

A születésnapi ünnepségbe közben több ponton is beleszól a kegyetlen valóság, az eddig rejtett gyűlöletek, lappangó hazugságok felszínre kerülnek, s ezek mérgezik a család tagjainak egymáshoz való viszonyát. Brick azóta iszik, hogy legjobb barátja öngyilkos lett, Skipper több volt, mint barát, felmerül a két férfi közötti homoerotikus vonzalom, plusz Maggie flörtölt a férfival, amely kudarccal végződött. Brick utólag visszautasítja a vádat, miszerint tiszta barátságon kívül más is lett volna. Mindenesetre Brick eltávolodott feleségétől, és többször felajánlotta, hogy keressen magának szeretőt az asszony. Big Daddy – mivel azt hiszi egészséges – kiábrándító stílusban beszél feleségével, s apaként is aggályos a viselkedése: utálja nagyobbik fiát, és annak gyerekeitől is valósággal undorodik. Akit igazán szeret, az Brick, a munkáját otthagyó alkoholista kisebbik fia. (A bibliai tékozló fiú jut eszünkbe, akit az apja nagyobb szeretettel ölel magához, mint ahogy a vele élő dolgos, hű  fiát szereti.) A családi veszekedés az örökség kapcsán mérgesedik el, Daddy nem akar semmit aláírni, amely Goopert tenné meg a birtok kezelőjének. Sőt, amikor Maggie bejelenti a hazugságot, hogy gyermeket vár Bricktől, elhiszi, és szóban rájuk hagyja az örökséget.

A rendezés még az írói szándékon is túltesz, annyira kiélezetten mutatja a szereplők egymás iránti ellenszenvét. A szépnek indult születésnapi összejövetel kijózanodással ér véget. Big Mamával közlik, hogy férje mégis rákos, sőt végstádiumban van, a feszültség tetőpontra hág. Úgy tűnik, a család egy csapásra összeomlik, kivéve Maggie-t, a macskát, aki éppenséggel kihasználja az alkoholmámorból éppen magához tért férjét, szeressék egymást ezen az éjszakán, mert most megfoganhat a várva várt gyermek.

A szereplők életmódja rettenetes és visszataszító, egyedül Maggie áll közel hozzánk, aki képes egy alkoholista, lelkileg roncs embert őszintén szeretni, és érte mindent elviselni. Ragaszkodása, őszintesége megható. Szilágyi Csenge energikus mozgással, vehemenciával veti bele magát a szerepbe, amelyet kiválóan visz végig. Brick szerepében Brasch Bence a lehető legvisszafogottabban alakítja a megállás nélkül whiskyt kortyoló, törött lába miatt mankóra kényszerülő „tékozló” fiút. Hegedűs D. Géza erőteljes, magából kivetkőző módon játssza Big Daddyt, betegségéből főnixként támad fel, végül a fájdalom teríti le. Big Mamát Igó Éva édeskésen, az asszony együgyűségét hangsúlyozva hozza színre, adódnak ebből fakadóan nevetséges jelenetek. Radnay Csilla (Mae) és Telekes Péter (Gooper) igazi elhitető erővel mutatják be a mellőzésük miatt sértődött, ám lelkük mélyén számító házaspárt. Zoltán Áron már-már komikus figurát alkotott Tooker tiszteletes szerepében. Ő az, akit senki nem vesz komolyan. Gados Béla családorvosként pici szerepében nem tudott igazán kibontakozni. Deim Lilien és Mester Máté játszották Gooperék gyerekeit.

Zenei szerkesztő: Hajdu Gábor, világítástervező: Csontos Balázs, kaszkadőr szakértő: Kivés György, rendezőasszisztens: Efstratiadu Zoé.

Bemutató előadás: 2023. március 11.

Megtekintett előadás: 2023. április 12.

Budapest, 2023. április 15.

Megjelent a Kláris 23/5. számában.

Földesdy Gabriella

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©