Vajon kell-e
állást
foglalnunk a tekintetben, hogy az Ady-Léda-Diósy
Ödön által alkotott szerelmi
háromszögben kinek van igaza? Ki szenvedett többet, ki
alázott meg kit, és így
tovább. Talán nem. Tatár Rózsa
monodrámája sem a közvetlen
igazságosztó szerepében írta meg
művét. Az Ady és Adél alcíme:
Lázálmok az életünkből,
ezzel a művével 2020-ban a Cédrus Művészeti
Alapítvány Nívódíját nyerte
el. Mégis, legalább odaállt az egyik oldalra,
Adél
oldalára, és az ő szemszögéből nézte a
történteket. Ehhez átolvasta a vonatkozó
irodalmat, a teljes levelezést, és természetesen
Ady Lédához írt verseit,
amelyekből négy vers el is hangzik az előadásban (Miklós Marcell mondja a verseket
felvételről).
A
monodrámát Lábán Katalin
állította az RS 9 pici
színpadára, a díszletül
szolgáló, négy üveglábon
álló matracágy és előtte egy
szőnyeg pont betölti a szobányi teret. Mikor elfoglaljuk
helyünket a nézőtéren,
Adél (Kadlót Zsófi) már az
ágyban
fekszik halálos betegen, a plafonon néhány szakadt
vitorla vászondarabja, a
falon három festmény: Botticelli Tavasz c. kompozíciójának
reprodukciója,
egy idősebb asszony portréja, és egy velencei
tájkép a Sóhajok hídjával. Ligeti György zenéje szól (Clocks and
clouds), közben Adél férje, Dodó szivaccsal
mossa felesége karját és lábát.
Dodó
(Koleszár Bazil Péter) néma
szereplője a monodrámának, időnként bejön
Adélhoz, levest, teát, gyógyszert hoz
(egyre kisebb edényekben egyre kevesebb adagokat,
párhuzamban az egyre fogyó
élettel), kétszer is megakadályozza Adélt
erei felvágásában. Elvenné
feleségétől
a két díszes dobozt is, amelyekben Adyval kapcsolatos
emlékeit őrzi, de az
asszony nem engedi.
Adél
fájdalmas
monológja nagy vonalakban átíveli a
közösen átélt közel kilenc évet. A
boldog
egymásra találás, a költő rajongása,
az Adélt múzsává avató Léda
szerep
megteremtése (ha a költő szerelmét
Lédának tekinti, akkor ő maga Zeusz lehet
mellette), és mindeközben a leghíresebb
költővé válás. A kapcsolat már a
kezdetekben sem volt felhőtlen. Diósy Ödönné
férjes asszonyként vállalta a
költővel való kapcsolatot, ezzel feladva jó
hírét. Dodó helyzete is
különössé
vált, ő régebben is külön utakon kereste a
szexuális örömöket, az
Ady-kapcsolattal egy szerelmi háromszöget alkottak, ami őt
kedvezőtlen színben
mutatta. A veszekedések a kölcsönös
féltékenység körül forogtak, valamint
Ady
vérbaja, kicsapongó élete okozta az
ellentéteket. Önpusztító alkohol és
cigaretta fogyasztását Adél szerette volna
megállítani – sikertelenül.
A monológ egyre
kétségbeesettebbé válik, érződik,
Adél erőtlen ahhoz, hogy kilépjen ebből a
számára hátrányos kapcsolatból.
Adytól származó kislánya halva
születik, a
költő megcsalja, sokat vannak távol
egymástól, már a tettlegességig jutnak el,
majd megtörténik a fordulat, amely előre
látható, várható volt. Ady,
beleunván
a kapcsolatba, otthagyja eddigi szerelmét, és nem is
akárhogyan: szakítását
versben közli a Nyugat hasábjain.
Az Elbocsátó
szép üzenet teljes
terjedelmében elhangzik hangfelvételről, a szerelmes
asszonyt halálos ütés éri
az ország-világ előtti megaláztatással. A
hátralévő 22 év már nem
valóságos
élet számára, pusztán
imitáció. S a bánat Ady halálával
sem lesz kevesebb.
Egy kapcsolatban
mindig az veszít, aki jobban szeret. Adél
kiléphetett volna előbb ebből a
kapcsolatból, de nem tudta megtenni, ő lett a vesztes
fél. S micsoda kontraszt,
hogy Dodó hűségesen, kitartóan áll mellette
az utolsó percig. Ápolja, nem tesz
szemrehányást neki, óvja, védi az
utolsó percig, s majd ő fogja elvinni a
megőrzött leveleket az archívumba.
A költők,
művészek
szerelmi kapcsolatai – legalább is a
közönség előtt ismertté váltak
esetén – az
irodalomtörténet, művészettörténet
részévé válnak előbb-utóbb. Az
alkotói
teljesítmény
megítélésénél a hűtlenség,
cserbenhagyás, vagy más negatív emberi
tulajdonság nem befolyásolja a
végeredményt. A költőt – Adyt
kiváltképp –
versei, a kánonban betöltött helye minősíti,
nem az elcsábított nőkkel való
bánásmód. A múzsának, és
Léda első volt a sorban, a szenvedés mellett a
halhatatlanság jutott.
Az előadás szerves
része az aláfestő zene. Beethoven c-moll
szonátáját (op. 31.) halljuk a viharos,
egymást marcangoló emlék
felidézésekor, ez volt Ady kedvenc klasszikus zeneműve.
Adél halálakor pedig Purcell Dido
és Aeneas c. operájából Dido
búcsúja (Dido’s lament) hangzik
el a szokásosnál is fájdalmasabb, lassúbb,
töredezettebb előadásmódban. A
nyugtalan lélek végül megbékél.
Kadlót
Zsófi
megrendítő átéléssel hozza elénk a
szerelmes asszonyt, akinek nagy árat kellett
fizetnie érzelmeiért. Mindezt fekvő helyzetben, egy
csipkés hálóingben, paplan
alatt. Alakítása belülről jön, nincs
szükség külső eszközökre, a hang és
az arc
játszik. Emlékezetes.
Óhatatlan az
érzelmi
hatás, ami odaszögezi a nézőket a székhez.
Néma csendben és teljes
mozdulatlanságban üljük végig az egy
óránál valamivel hosszabb monológot. Amit
látunk, hallunk, arra késztet, mi is küzdjünk
meg saját démonainkkal.
Látvány,
díszlet: Vadász István,
fény-, és hang: Csáki Rita, Nagy
Ferenc.
Bemutató
előadás: 2022. november 24.
Megtekintett
előadás: 2023. március 12.
Budapest, 2023.
március 14.
Földesdy Gabriella