Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

AMI KÉSIK, NEM MÚLIK!

Gergely Theáter

A telt ház minden színházigazgatónak, színésznek és mindenkinek, aki a színházban dolgozik, igazolás munkájuk eredményességéről. Legfontosabb jellemzője egy előadásnak az elfoglalt helyek száma, a közönség viselkedése. A telt ház nem csak a bevétel szempontjából fontos, de ez bizonyítja az adott színdarab életképességét, sikerét és egyben a jövőjét. A Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban tartott zenés vígjáték, az Ami késik, nem múlik! Telt házas darab volt, pedig a Kulturális Központ színházának (Kőrösi Színház) nézőtere a belvárosi játékszínekhez képest nagynak tekinthető.

A darab a 30-as években játszódik, abban a korban, amelyet messziről nézve a szép békeidőnek szoktunk nevezni. Nosztalgia köt minket a 100 évvel ezelőtti világhoz, amikor a modernkor, a cigarettázó és autót vezető, dolgozó nők új kora ütközött a 19. század eleganciájával, a polgári erkölccsel, életmóddal, hiszen most is, mi, két jellegzetes kort összekötő mezsgyén élünk.

Szilágyi László – Márkus Alfréd – Nemlaha György darabjának történése szerint Bojár Kálmán (Sövegjártó Áron) államtitkár, fiatal szakpolitikusként csak a szakpolitikához nem ért, de a világ megváltoztatásával kapcsolatban remek ötleteit a hozzá nem értés magabiztosságával hirdeti. Nagyon szokatlannak tartja a sok dolgozó nőt, akik elfoglalják a férfiak munkahelyeit, és hallja, hogy kevés a gyerek (már akkor is!). Azon fog dolgozni – ígéri beszédében –, hogy a nők menjenek férjhez (ebben segítséget nyújtanak majd), maradjanak otthon, és szüljenek gyerekeket. Kovács Kató (Gaál Zsófia) fiatal dolgozó nő, akinek a jövedelmére a családjának szüksége van, de igaz, hogy ő is szeretne férjhez menni – így ajánlatnak tekinti Bojár beszédét, és kitartóan, rámenősen követeli a minisztériumtól és közvetlenül Bojártól, hogy szerezzen neki férjet. Nincsen zenés vígjáték komika nélkül, ezt Nusika (Némedi-Varga Tímea) alakítja. A két hölgy remekül, érzéssel és szakértelemmel játssza a szerepét, ezzel egyik-másik színésznél jelentkező hiányosságot feledtetik a nézőkkel. Két másik alakításnak ilyen jellegű támogatásra nincs szüksége. Galambos, Bojár titkárának megformálása, a nézők nagy örömére, Heller Tamás érdemes művészre várt. Rajta keresztül megérthettük, hogy egy jó titkár nélkülözhetetlen. Mindegy, hogy államtitkárról, grófról vagy a bájos hölgyekről van szó, mindenki számít a diszkréciójára, a gyors közreműködésére, a hűségére. Heller Tamás megteremtette ezt a figurát a színpadon, és ezzel az egész előadás hangulatát, a nézők elismerésétől kisérve. Suhajda Dániel, a pincér, a klasszikus elvárások szerinti mindent tudó, nem felejtő, évtizedekig egy helyen szolgáló, némaságával a diszkréció humoros példáját alakítja, nagyon jól. Sziráky Géza gróf (Gergely Róbert) elegáns úr, gazdag ember, ősi családdal a háta mögött. Valószínűleg Sziráky gróf, a hölgyek bálványa a nyarat az Adrián tölti a saját jachtján, utazgatva a kikötők között, találkozókat szervezve és látogatva, vendégeket sétahajóztatva, távol a tényleges politikai élettől, de arra nagy hatással. Ő oldja meg a mindennapi élet és a politika közötti konfliktust azzal, hogy Katót hozzáadja Bojárhoz. Ezt azért is megteheti, mert kiderül (erre számíthattunk), hogy ez a büszke, saját érdekeit védő hölgy az ő lánya. Kellemes alakítást nyújtott Ödön (Szabó Róbert) minden fontos pillanatban jelenlevő fényképész és Nusika féltékeny, de minden magyarázatot örömmel kitaláló és elfogadó vőlegénye.

Gaál Zsófia és Némedi-Varga Tímea táncos, énekes jelenetei mögött egy kellemes, ismert hármas szerzői társaság húzódik meg, az ő ötleteiket, zenéjüket vitte sikerre az egész társulat. Szilágyi László a 30-as évek keresett librettó szerzője, író, munkáját emlékezetes és máig ismert darabok dicsérik, mint például a Csókos asszony, az Én és a kisöcsém, a Mária főhadnagy. Márkus Alfréd zeneszerző a múlt század első felének a mai napig játszott, kedvelt dallamait alkotta, talán a legismertebb műve a Meseautó. Nemlaha György már a híres 30-as évek után született, újságíró, szerkesztő, és ezt a darabot is, mint sok másikat, az értékeinek megőrzésével sikeresen formálta a modern kor számára.

A rendező Gergely Róbert. Az ő neve sokoldalúan védi a színészeket, a játékot, az előadást, a darab megvalósulását. Ő ennek a mozgó, utazó színháznak, a Gergely Theáternek a vezetője, tulajdonosa. Felelősséggel tartozik az utazások megszervezéséért, az előadóhelyek biztosításáért, a sikerért. Kinek tartozik ezzel a felelősséggel? Saját magának, a már megszerzett énekesi és előadóművészi hírnevének, színészeinek, a nézők rajongó táborának. Ez folyamatosan változó, nem szilárd hátteret jelent, itt érvényesülni hitet, érzékenységet és sok erőt, okos munkát igényel. A siker bizonyít.

Rimár Izabella, a rendező asszisztense és egyben a koreográfus. A díszlet a Simon Designtól származik A díszletnek alkalmazkodnia kell a változó lehetőségekhez, így a Kőbányai Kulturális Központ hatalmas színpadát szűkíteni kellett, talán a kelleténél szűkebbre sikerült, és ezzel a játék eleganciája sérült. A jelmezeket a GR Fashion style biztosította, a nők esetében remekül, a férfiaké jellegtelenre sikerült. A hangszerelés Judt István munkája, a produkciós manager Orosz Dániel.

Az országot, fesztiválokat járó színháznak további sikereket kívánva:

Megtekintett előadás: 2023. február 19.

Budapest, 2023. február 24.

Tóth Attiláné dr.

 

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©