A
telt ház minden színházigazgatónak,
színésznek és mindenkinek, aki a
színházban
dolgozik, igazolás munkájuk
eredményességéről. Legfontosabb jellemzője egy
előadásnak az elfoglalt helyek száma, a
közönség viselkedése. A telt ház nem
csak a bevétel szempontjából fontos, de ez
bizonyítja az adott színdarab
életképességét, sikerét és
egyben a jövőjét. A Kőrösi Csoma
Sándor Kőbányai Kulturális Központban
tartott zenés
vígjáték, az Ami késik, nem
múlik! Telt
házas darab volt, pedig a Kulturális Központ
színházának (Kőrösi Színház)
nézőtere
a belvárosi játékszínekhez képest
nagynak tekinthető.
A
darab a 30-as években játszódik, abban a korban,
amelyet messziről nézve a szép
békeidőnek szoktunk nevezni. Nosztalgia köt minket a 100
évvel ezelőtti
világhoz, amikor a modernkor, a cigarettázó
és autót vezető, dolgozó nők új
kora ütközött a 19. század
eleganciájával, a polgári erkölccsel,
életmóddal,
hiszen most is, mi, két jellegzetes kort összekötő
mezsgyén élünk.
Szilágyi
László – Márkus Alfréd –
Nemlaha György darabjának
történése szerint Bojár Kálmán (Sövegjártó Áron)
államtitkár, fiatal szakpolitikusként csak a
szakpolitikához nem ért, de a világ
megváltoztatásával kapcsolatban remek
ötleteit a hozzá nem értés
magabiztosságával hirdeti. Nagyon szokatlannak
tartja a sok dolgozó nőt, akik elfoglalják a
férfiak munkahelyeit, és hallja,
hogy kevés a gyerek (már akkor is!). Azon fog dolgozni
– ígéri beszédében –,
hogy a nők menjenek férjhez (ebben segítséget
nyújtanak majd), maradjanak
otthon, és szüljenek gyerekeket. Kovács Kató (Gaál Zsófia) fiatal dolgozó nő,
akinek a jövedelmére a családjának
szüksége van, de igaz, hogy ő is szeretne férjhez
menni – így ajánlatnak
tekinti Bojár beszédét, és
kitartóan, rámenősen követeli a
minisztériumtól és
közvetlenül Bojártól, hogy szerezzen neki
férjet. Nincsen zenés vígjáték
komika
nélkül, ezt Nusika (Némedi-Varga
Tímea)
alakítja. A két hölgy remekül,
érzéssel és szakértelemmel játssza a
szerepét,
ezzel egyik-másik színésznél jelentkező
hiányosságot feledtetik a nézőkkel. Két
másik alakításnak ilyen jellegű
támogatásra nincs szüksége. Galambos,
Bojár
titkárának megformálása, a nézők
nagy örömére, Heller Tamás
érdemes művészre várt. Rajta keresztül
megérthettük,
hogy egy jó titkár nélkülözhetetlen.
Mindegy, hogy államtitkárról,
grófról vagy
a bájos hölgyekről van szó, mindenki
számít a diszkréciójára, a gyors
közreműködésére, a hűségére.
Heller Tamás megteremtette ezt a figurát a
színpadon, és ezzel az egész előadás
hangulatát, a nézők elismerésétől
kisérve.
Suhajda Dániel, a pincér, a
klasszikus elvárások szerinti mindent tudó, nem
felejtő, évtizedekig egy helyen
szolgáló, némaságával a
diszkréció humoros példáját
alakítja, nagyon jól.
Sziráky Géza gróf (Gergely
Róbert)
elegáns úr, gazdag ember, ősi családdal a
háta mögött. Valószínűleg Sziráky
gróf, a hölgyek bálványa a nyarat az
Adrián tölti a saját jachtján, utazgatva a
kikötők között, találkozókat szervezve
és látogatva, vendégeket
sétahajóztatva,
távol a tényleges politikai élettől, de arra nagy
hatással. Ő oldja meg a
mindennapi élet és a politika közötti
konfliktust azzal, hogy Katót hozzáadja
Bojárhoz. Ezt azért is megteheti, mert kiderül (erre
számíthattunk), hogy ez a
büszke, saját érdekeit védő hölgy az ő
lánya. Kellemes alakítást nyújtott
Ödön
(Szabó Róbert) minden fontos
pillanatban jelenlevő fényképész és Nusika
féltékeny, de minden magyarázatot
örömmel kitaláló és elfogadó
vőlegénye.
Gaál
Zsófia és Némedi-Varga Tímea táncos,
énekes jelenetei mögött egy kellemes,
ismert hármas szerzői társaság
húzódik meg, az ő ötleteiket, zenéjüket
vitte
sikerre az egész társulat. Szilágyi
László a 30-as évek keresett librettó
szerzője,
író, munkáját emlékezetes és
máig ismert darabok dicsérik, mint például
a Csókos asszony, az Én
és a kisöcsém, a Mária
főhadnagy. Márkus Alfréd zeneszerző a múlt
század első felének a mai napig
játszott, kedvelt dallamait alkotta, talán a legismertebb
műve a Meseautó. Nemlaha György már
a híres
30-as évek után született,
újságíró, szerkesztő, és ezt a
darabot is, mint sok
másikat, az értékeinek megőrzésével
sikeresen formálta a modern kor számára.
A
rendező Gergely Róbert. Az ő neve sokoldalúan védi
a színészeket, a játékot, az
előadást, a darab megvalósulását. Ő ennek a
mozgó, utazó színháznak, a Gergely
Theáternek a vezetője,
tulajdonosa. Felelősséggel tartozik az utazások
megszervezéséért, az előadóhelyek
biztosításáért, a sikerért. Kinek
tartozik
ezzel a felelősséggel? Saját magának, a már
megszerzett énekesi és
előadóművészi hírnevének,
színészeinek, a nézők rajongó
táborának. Ez
folyamatosan változó, nem szilárd hátteret
jelent, itt érvényesülni hitet,
érzékenységet és sok erőt, okos
munkát igényel. A siker bizonyít.
Rimár
Izabella,
a rendező asszisztense és egyben a
koreográfus. A díszlet a Simon Designtól
származik A díszletnek alkalmazkodnia kell a
változó lehetőségekhez, így a
Kőbányai Kulturális Központ hatalmas
színpadát szűkíteni kellett, talán a
kelleténél szűkebbre sikerült, és ezzel a
játék eleganciája sérült. A
jelmezeket a GR Fashion style
biztosította, a nők esetében remekül, a
férfiaké jellegtelenre sikerült. A
hangszerelés Judt István munkája,
a
produkciós manager Orosz Dániel.
Az
országot, fesztiválokat járó
színháznak további sikereket kívánva:
Megtekintett
előadás: 2023. február
19.
Budapest,
2023. február 24.
Tóth Attiláné dr.
