Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

EGYFELVONÁSOS KOMÉDIÁK

Nemzeti Színház – Kaszás Attila Terem

Csehov három egyfelvonásos komédiáját a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház előadásában láthattuk a Nemzeti Színházban. Hiába telt el a bemutatója óta több, mint 9 év, számunkra friss volt, dinamikus, kacagtató, mégis elgondolkodtató mindhárom, és persze mindegyik más okból.

Belépve a nézőtérre, egy négyzetes alapterületű, csipkefüggönnyel körülvett kisebb tér áll, amely látszólag lehatárolja a játékteret; ez a kis tér azonban kinyílik hol az egyik, hol a másik, vagy akár mindkét oldalra, a függönyök féloldalasan felkötve, és ajtóként szolgál hasonlóképpen az egyik hátsó „szelet”. Ilyen módon a díszlet végig megtartja a csehovi-oroszos alaphangulatot. A berendezés csalókán egyszerű: az elülső függönyök mögött eredetileg kétoldalt egy-egy hordozható faállvány áll, amely akár ablak is lehet. Ovális asztal, két párnázott szék, egyszerűbb, fából készült alacsonyabb szék. Vizeskancsó, pohár. Elöl, oldalt pedig egy szokványos ruhafogas.

A nyitóképben azonban teáznak is, előkelő, úri módon. Valamennyien, akik szerepelnek, bemutatják egymást, ahogy illik, mi pedig aligha tudjuk mind megjegyezni. Amit látunk, kedélyes beszélgetés, felhangokkal. Kezdünk máris figyelni.

A vendégek ugyanis eltávoznak, aki marad, a gyászruhás (de nem a nálunk szokványos fekete öltözékben) az özvegy: Popova, Jelena Ivanovna (Szűcs Nelli). Az asztalon a 7 hónapja elhunyt férj fényképe, akit nagyon-nagyon gyászol. Feltűnően, sóhajtozva, lemondva a világi életről, a halott szemére hányva, hányszor megcsalta őt életében. A lakáj (Luka – Trill Zsolt), aki itt talán nem annyira vén, szívéből-lelkéből kiszolgálja, tanácsokat ad, életre ösztönzi. Az úri uzsonna mellett az özvegy bizony elfogadja a szalonnát is a kenyérrel… Beront egy idegen úr, izzadtan, porosan és főleg dühösen, követelve a hiteltartozást, amit még a férj intézett. Pénz természetesen nincs a háznál, az ilyesmit az intéző intézi, aki persze nincs ott. De a szolgálók közül senki sincs a házban, mind elment szamócát szedni, feltehetően az újabb adag lekvár befőzéséhez. Szmirnov, Grigorij Sztyepanovics, a hitelező (Varga József) pedig nem tágít, nagy hangon követeli a járandóságát, miközben eldicsekszik a rengeteg hódításával, és esze ágában sincs távozni. Feltűnően nincs.

Luka fél tőle, egy időre el is tűnik – az özvegy és a földbirtokos pedig addig-addig vitatkozik fennhangon és magából kikelve, az özvegy végül annyira magára és hangjára talál, amíg egymásra nem találnak – „A MEDVE” és az özvegy –, az időközben favillával és cséphadaróval visszaérkező Luka teljes megdöbbenésére.

Némi átrendezés a színpadon, és máris előttünk áll fehér frakkban – ami kissé gyűrött amúgy – Nyuhin, Ivan Ivanovics, a zeneiskola tulajdonosnőjének a férje (Trill Zsolt), akire ráparancsolt a feleség, hogy tartson jótékonysági előadást most „A DOHÁNYZÁS ÁRTALMAIRÓL”. Miközben azonnal bevallja, hogy ő maga is dohányzik. De bevall sok-sok mást is, folyton azt lesve, nem jön-e még a felesége. Mert fél tőle. Ő maga is tanít az iskolában, de nincs pénze, csak lányokat szült a felesége, akiket viszont imád, különösen a legidősebbet, Annát. Körbemutogatja Anna gyerekkori foszlányos fényképeit is, nem kis derültséget keltve. Egyre inkább belelendül élettörténetének mesélésébe, amiben szó sincs a dohányzásról. 30 éve házasok, rajta még az a frakk van, amiben esküdött – végső elkeseredésében le is veti magáról a zakót, meg is tapossa már-már lázadón –, hogy aztán sürgősen és nehézkesen visszavegye magára, hallván, hogy megérkezett a felesége. Gyorsan visszavált a tudálékos stílusra, befejezve keserűvé vált monológját… Mi pedig derülnénk is, meg nem is.

Végül: a LEÁNYKÉRÉS. Nem is gondolhatunk másra, amikor megérkezik a vendég, Lomov, Ivan Vasziljevics szomszéd földbirtokos (Tóth László) fehér ünneplős öltönyében, kezében feltűnő csokor vörös szegfűvel. A házigazda, a szintén földbirtokos Csubukov (Trill Zsolt) nincs elragadtatva a látogatástól, biztosra veszi, hogy ismét kölcsönkérni jött. Amikor nagy nehezen kiderül, hogy lányát, Natalja Sztyepanovnát (Orosz Melinda) jött megkérni, abszolút átváltozik a túl szívélyes leendő örömapává, körberajongja Lomovot, azt sem tudja, hogyan viselkedjen vele, hogy kellően kedves legyen, már túlzóan is. Natasa még nem tud semmiről, mire apja hívására előkerül, apja már nincs ott. A lány is azt gondolja, hogy a szomszéd kölcsönkérni jött, bár kissé túlöltözve. Lomov nagy nehezen belekezd a lánykérésbe – de az első mondatnál teljesen összevesznek egy földdarab tulajdonjogán. Apja még rátesz a tűzre – és Lomov elrohan. Ekkor derül ki, hogy lánykérőbe jött, és Natalja azonmód visszahívatja Lomovot. Nagy szerelem nincs köztük, de Lomovnak, ötvenévesen, ideje megházasodnia, Natalja pedig nagyon szeretne végre férjhez menni. A köténye két zsebében rejtőző babszemeket sem zörgeti oly hevesen. Lomov újrakezdi a lánykérést, most már mindkét részről szelídebben – amíg el nem jutnak a második mondatig, a vadászatig és a vadászkutyákig. Ismét áll a bál, az apa ismét bekapcsolódik – de legalább ő most már hamarabb magához tér, és valamiképp lecsendesíti a vitatkozó feleket, különösen, hogy Lomov időközben elalél… Úgy tűnik, talán tényleg lesz esküvő. Hogy a házasság meddig fog tartani, azt csak sejteni lehet.

A három egyfelvonásos után a pezsgődurranás még a ráadás, hiszen pár nap múlva Szilveszter.

Mi pedig örülünk az ajándék másfél órának, az őszinte, hiteles humornak. Talán csendben elharapott néhány orosz szó is elhangzik, hiszen mégicsak Csehov. De ez az orosz-ukrán háború, ugye…

Díszlet és jelmez: Balla Ildikó. A sikeres díszletről már írtunk. A jelmezek igen jellemzőek, tökéletesen megfelelnek a szerepeknek is.

Rendezte: Vidnyánszky Attila. Sík Endre fordításában láthatjuk.

Bemutató: 2013. október 6.

Megtekintett előadás: 2022. december 28.

Budapest, 2022. december 29.

                  Györgypál Katalin

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©