Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

EGY SZERELEM HÁROM ÉJSZAKÁJA

Pesti Színház

Az eredetileg három felvonásos művet* két részben láthatjuk „zenés dráma” műfajmegjelöléssel a Pesti Színházban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében. A színlap elején mindjárt a „három nagy öreget” (a „háromkirályokat”) tüntetik fel – „öregek” a színészi múltjukat tekintve. Az előadás végül Kern András (mint Gáspár) betegsége miatt Rudolf Péter beugrásával valósult meg, akit a másik két „öreg” (Menyhért – Hegedűs D. Géza, Boldizsár – Lukács Sándor) – öltözéküket tekintve valóban „öregek” – magukhoz öregítik. A vetítővásznon pedig Lukács Sándor és Hegedűs D. Géza fiatalkori fotóit láthatjuk.

Több szempontból érdekes a rendezés. Egyrészt a költő ifjak (Sándor – Gyöngyösi Zoltán, Károly – Horváth Szabolcs) nagy vidámkodása lakásavató ürügyén, másrészt A virágáruslány (Kútvölgyi Erzsébet) életkora, utóbbi megoldás az idő múlását nagyszerűen érzékelteti már a darab vége felé, amikor a háromkirályok ismét megjelennek ugyanúgy idősen, de így immár Júlia (Varga-Járó Sára e.h.) is időssé lényegül át; harmadrészt bár tudjuk, hogy Bálint (Ertl Zsombor) megfagyott a hóban, nem ért haza, mégis megjelenik a színen, végül Henker Frigyes százados (Csapó Attila) lelövi előttünk, nézők előtt „végérvényesen” és mellbevágón, miközben Júlia, majd személyét mintegy átvéve a (volt) virágáruslány, kezében a teáskannával és teáscsészével, egyre vár…

A fiatalok bolondozása a kissé talán kesernyés „lakásavatón” az üres, óriási lakásban sem felhőtlen, beárnyékolja a (közelgő, vagy már folyó) háború. Mégis megértjük, amikor egyikük legnagyobb bánata, hogy csak az íróasztalfiókban lapulnak versei, nincs reménye kötetének kiadására. A „főítész” az újságbeli kritikájában leszólja Bálint versét is, sőt várhatóan még el is ítélhetik, amiért nem tetszik neki a háború – a közben megjelenő Dr. Szegilongi bíró (Hirtling István) azonban megsúgja neki, szabálytalanul: az igaz, hogy legfeljebb 1 hónapot kaphat érte felfüggesztve, ám most már minden kihágást jelentenie kell a katonai parancsnokságon. Bálint talán érti ennek súlyosságát, a többiek, beleértve Júliát is, mintha nem is hallanák.

Melitta, a bíró felesége (Nagy-Kálózy Eszter) éli világát, imád férje bírósági tárgyalásaira járni, imád színészkedni, énekelni, a háború kitörése után, annak előrehaladtával azonban hadiárvákat kezd istápolni; végül elhagyja Magyarországot („Isten veled Budapest, te édes…”).

Az üresnek mondott lakásban azonnal megjelenik Viktor (Orosz Ákos), aki a bútorok nélküli lakást szerezte a fiatal házaspárnak. A kedélyes férfi, mint kiderül, a költészet helyett, ami nem hoz pénzt, száz másféle állást, szélhámosságot elvállalt pénzért, és főleg, szereti Júliát akár még úgy is, hogy Júlia a férjét szereti. Gyakorlatilag azóta is velük lakik, megszerez ő mindent, nemcsak vajat, de a behívó alól is felmentést Bálint számára – ha megfizeti a 600 pengőt. Bálintéknak nincs ennyi pénzük, különösen nem erre a célra! – a háború javában folyik, és a tífuszból csodás módon felgyógyulva a frontról visszatért barátjuknak, akinek nem adták ki addig a verseit, sőt, bár haláláról szóltak a hírek, senki nem írt még nekrológot sem – Bálint a munkaszolgálata alóli felmentésének árát (könyveit adta el) az ő számára fizeti be egy nyomdának, hogy kiadják a verseit… mert eleve nem is vállalja, hogy megvásárolja saját felmentését. Most 600 pengő, legközelebb ki tudja, mennyi, ő meg csak lapulhatna.

Bálint a fronton, vagy onnan hazafelé sem rendelkezik semmivel, ami segíthetné őt a hazajutásban. Ez világosan kifejeződik, amikor a három „király” énekel, jelesül a harctéri etikettről ál-kedélyesen, ő pedig egészen elkülönülve ül tőlük, de emellett világosan tudtára is adják „élhetetlenségét”.

Radnóti alakjára több momentum egyértelműen utal. Ő valóban sohasem fordította le Apollinaire „Búcsú” c. gyönyörű ötsoros versét („Letéptem ezt a hangaszálat”), csak folyton ott járt az eszében az öt sor dallama (Vas István fordításában halljuk végül), lelövése nyilvánvalóan a költő halálára utal, Gáspárnak, akinek a rájuk bízott vers első sorát kellene tudnia, egyszer csak az utolsó sor jut eszébe, a Hetedik ecloga záró sora: „nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár”. (A pontos életrajzi adatok most természetesen mellékesek.)

Fontos, bár szinte bagatell problémának is tűnhet a vita a humanizmusról (mit csináljanak egy gyilkossal); a két költő Ákos „vezényletével” teljesen belefeledkeznek a planta tea, majd más termékek reklámszöveg gyártásába, bár eredetileg Bálint megmentéséhez akarták eladni a reklámot.

A háború, a korszak pedig vésztjósló. Viktor sem képes felülemelkedni ezen, bármennyire is fürge az észjárása. Az ő élete is veszélyben van Budapesten: akitől a katonaruhát „szerezte”, szintén a halállistán van, neki is menekülnie kell. Júlia azonban nem megy vele semmiképpen – ő csak vár. Ez a dolga. Mert Bálintnak haza kell jönnie. Nem akarja, nem tudja elhinni férje halálát, bár az emlékek, a „Hahó!!!” képei egyre távolodnak, míg végül Bálint alakja képzeletében már nem jelenik meg…

Jellemző alak a Légós (Zoltán Áron), aki a „helyi hatalmat” képviseli mindenáron, ő mondja meg, mi tilos (szinte minden), és a besötétítést kéri számon akkor is, amikor már az egész város lángol.

Mennyi lehet 22 óra? Ennyi ideje volt Bálintnak, hogy a behívó átvétele után jelentkezzen a kaszárnyában… Nehéz még belegondolnia is annak, aki már megélt hasonlót: természetesen ha nem is bevonulást, de mindenképpen bármilyen elválást, annak utolsó napját, óráit.

Az idő… Júlia megállítaná az időt, A virágáruslány idős kora ellenpontozza ezt. Idősek a háromkirályok is, akik ha megjárták is a frontot, bizonyára korábbi éveikben.

Különös hangsúlyt kap most, az orosz-ukrán háború árnyékában a dal a békéről… Van min elgondolkodnunk.

Ragyogó a héttagú zenekar, a zenészek egy sorban a színpad előtt foglalnak helyet. Pontosak az énekek (dalok), kiváló a mozgás, vannak nagyon dinamikus részek és vannak líraiak, nyugalmasabbak is. Van benne humor is elég, Melitta alakja különösen az elején, az elpattant kávéfőző lombik(üveg), de a bíró mint jelenség is részben szórakoztató. Emlékezetes marad a planta tea**-reklámjelenet is. (Nem beszélve arról, hogy ezen a napon éppen véget ért közben a foci VB, a vájtfülűek megtudhatták a háromkirályok beszólásaiból, hogy Argentína győzött.)

Ugyanakkor kezdettől fogva ott a tragikus felhang, elsősorban Bálint alakjában (Radnóti halál érzete), amit a végkifejletig megőriz. Összességében természetesen lehangoló és megrázó az előadás, olykor megtoldva még a felbúgó szirénákkal is. Nem véletlen, hogy az előadást 14 éven felülieknek ajánlják!

A díszlet egyszerű: az üres térben elöl egy rácsos radiátor, amire könyveket is lehet pakolni, és főleg egy régi, még működő telefon van rajta az elején – később Júlia már úgy emlékszik, hogy nem is volt telefon. Az önmagában nagy teret Bálint az előszobának véli, amiből a „termek” nyílnak.

A katona szerepét Dengyel Iván játssza.

Látvány: ifj. Vidnyánszky Attila, szcenikus: Juhász Zoltán, installációk: Csapó Attila, irodalmi munkatárs: Kovács Krisztina, zenei vezető: Mester Dávid.

Jók a kelmezek is, mindegyik különleges, a szerepnek nagyon megfelelő, plasztikus.

Rendezőasszisztens: Patkós Gergő.

Bemutató: 2022. december 17.

Megtekintett előadás: 2022. december 18.

Budapest, 2022. december 21.

–––

*„Az Egy szerelem három éjszakája musical három felvonásban, utójátékkal; ebben a műfajban az első magyar alkotás. Az ősbemutató színlapja „egy nemzedék lírai requiemjeként” határozta meg a darabot. Zenéjét Ránki György szerezte. Szövegkönyvét Vas István 1957-ben megjelent Elveszett otthonok. Elbeszélés egy szerelem környezetéről c. műve nyomán Hubay Miklós írta. A dalszövegek Vas Istvántól származnak. A mű a magyar színháztörténet egyik klasszikus értékévé vált.” – Wikipédia

**Planta magyar tea: mesterségesen ízesített és / festett szederlevél)


Györgypál Katalin

Megjelent a Kláris 23/3. számában.

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©