Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

RÉGIMÓDI TÖRTÉNET

József Attila Színház

A debreceni kereskedőcsalád az 1848/49-es szabadságharcig visszanyúló történetét Szabó Magda első kézből hozta otthonról, hiszen a saját őseiről írta az eredeti regényt. A színművé avanzsált „régimódi család” a megírás óta valóságos reneszánszát éli, szinte minden hazai színház műsorra tűzte – többször is – az adaptált változatot, sikeres tv-feldolgozáson is túljutott néhány éve. A József Attila Színház most Hargitai Iván rendezésében mutatja be.

Vajon mi a titka ennek az átlagosnak is, meg különlegesnek is tekinthető családtörténetnek, benne szifiliszes apákkal, elcsábított protestáns lánnyal, szerelmét az apa szigora miatt cserbenhagyó bankárfiúval, amikor ilyen történeteket százával olvashatunk korabeli és nem korabeli lektűrökben? Ismert családok krónikájában, művészek életrajzaiban a sorok között megírt titkok árulkodnak ilyenfajta „régimódi” történetekről, amelyek – mily meglepő – számunkra is megrázóaknak bizonyulnak. Ahogy Szabó Magda családtörténete is megrázó.

Ugyanis az a ráismerés éri a nézőt, hogyha végignézi Rickl Mária, a kőkemény szigorúság anyai és nagyanyai megtestesítőjének kíméletlen intézkedéseit férjével, fiával és unokájával kapcsolatban, látszólag miatta válnak szerencsétlenné a fiatal szereplők. Többször el is hangzik a darabban, hogy itt az öregek uralkodnak, minden az ő akaratuk szerint zajlik, az ő világuk ez, megnyomorítják a fiatalokat. Aztán mintha a valóság mindig helyrebillentené mindazt, amit Rickl nagymama elrontani készült. Kiderül, hogy kíméletlen józansága mégis jó volt valamire: gyerekei függetlenítették magukat anyjuktól, saját lábra álltak, és az unoka, Jablonczay Lenke lesz nagyanyjának a leghálásabb. Pont ő, akitől semmit sem várt, sőt, az anyját, Gacsáry Emmát levegőnek nézte a kemény asszony. Lenke is talpra állt, és elvált asszonyként új életet kezdett egy másik férfi oldalán.

Minden családi esemény egy új kihívás a családtagoknak, amelynek kapcsán csak az emberség számít. A gyenge és az erős, az elbukó és a győző, a vétlen és a vétkes, mindenki bűnhődik valahogyan, ezért nagyszerű ez a történet. A bűnhődésből vagy a büntetésből később új élet, új sors születik, a régiek elfelejtődnek, megszelídülnek.

Horesnyi Balázs díszlete minden felesleges bútort és kelléket mellőz a színpadon. Mindvégig egy antikizált lábakkal ellátott hosszú asztal jelenti a díszletet, mellette néhány hasonló stílű szék, amire időnként egy-egy szereplő leül. A háttér egy vászonra festett liget, amelynek színe jelenetenként változik a zöldtől a lilán át a szürkéig. A díszlet szerves része a hosszú asztal fölé belógatott álmennyezet, amely kis híján leszakad és eltemeti Rickl Mária hithű vallásosságból, józan kereskedői szemléletből, becsületből álló világát és benne őt magát, de a zuhanó mennyezet egyszer csak megáll a levegőben, nem süllyed tovább. Papp Janó jelmezei üdítő színekkel és változatos fazonokkal gyönyörködtetik a szemet, anyaguk nem árulkodik a minőségről.

A színdarab óriási színészi apparátust igényel, ha kihagynának fontos mellékszereplőket, eltűnne a varázs, a közeg, amelyben a történet lélegzik, funkcionál, és hatása kisugárzik a közönségre. Ezt a Régimódit csak realistán lehet eljátszani.

Molnár Zsuzsanna alkatilag, korban, és főként hangjának erőteljes, mély tónusával jól szolgálja Rickl Mária egész történetet meghatározó figuráját. Alakítása pozitív irányban befolyásolja az előadást. Mindenki más az ő játékának van alárendelve. Lenke szerepét Kónya Merlin Renáta próbálja hihetővé tenni, pici légiesség hiányzik az alakításból. Telitalálat Kovalik Ágnes Gizella alakítása, botja és ortopéd cipője jelzi sántaságát, s ezzel a segédeszközzel a színésznő nagyszerűen elő tudja hívni a benne lévő irigységet, a sok rosszindulatot. Kálmánka felelőtlen könnyelműségét Fekete Gábor megrázó emberi eszközökkel hozza színre, kissé darabos, de meggyőző a Majthényi Bélát játszó Blazsovszky Ákos, Szabó Gabi a kócos, álmos szemű Klári cselédet játssza, pikírt megjegyzései, szeretetlensége igen mélyről fakad. Helyén volt Fehér Anna Gacsáry tiszteletes asszonya és Nemcsák Károly öreg Jablonczay Kálmánja. További szereplők: Kulcsár Viktória (Margit), Pikali Gerda (apácafőnöknő), Lábodi Ádám (ifjú Hoffer), Ujréti László (idős Hoffer), Auksz Éva (Charitas nővér), Horváth Sebestyén Sándor (táncmester), Kiss Gábor (plébános), valamint Chajnóczki Balázs, Jónás Andrea, Újvári Zoltán, Horváth Csenge, Botár Endre.

Az előadást kétszemélyes élőzene kísérte (Gódor Erzsébet, Ottlik Ádám), zenei vezető: Kéménczy Antal, koreográfus: Horváth Ádám, rendezőasszisztens: Németh Dóra, dramaturg: Szokolay Brigitta.

A színház szinte erőn felül teljesített, amikor e sokszereplős, sokjelenetes sikerdarabot tűzte műsorra, ám derekasan megbirkózott a feladattal.

Bemutató előadás: 2022. december 10.

Megtekintett előadás: 2022. december 7.

Budapest, 2022. december 10.

Megjelent a Kláris 23/4. számában.

           

                                       


Földesdy Gabriella

 

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©