Nem
véletlen a kisbetűvel kezdődő
cím, a színház műsorrendjében és
szórólapján is csupa kisbetűvel szerepel a Csiky Gergely Proletárok
c. társadalmi
színművéből átírt kis abszurd. Az 1880-ban
bemutatott, akkor revelációs erővel
ható mű most a Mohácsi testvérek
kezén mulatság és közröhej
tárgyát képezi, ami senkit nem rendít meg,
nyelvi
játékokra, poénokra épül, tele van
szórva trágárságokkal, és nem
utolsó sorban
sok mozgással, evéssel, és főként
ivással (mindig pálinka). A kis híján
négy
órás színdarab számos teltházat hoz
a budaörsi színháznak, vidám estéket a
közönségnek. És tudjuk, a
közönségnek mindig igaza van ….
Az
utóbbi időben már-már azt hittük,
hogy Csikytől nem lehet mást játszani manapság,
mint a Nagymamát és a Buborékokat,
ám ha akad ügyes vállalkozó
színházi ember, ezt a már avíttasnak tűnő,
1848-as
témájú, a nemzeti tragédiát
megszégyenítő szélhámosokról
szóló történetet is
lehet toldozni-foltozni. Kisebb utalásokkal a mai politikusoknak
is oda lehet
mondogatni. A jócskán átgyúrt anyag
már alkalmas színházi előadásra.
A
Mohácsi testvérek [István és
János] Csiky-átirata megőrizte az eredeti neveket
és szituációt, amelyben a
főszereplő Szederváry Kamilla (Spolarics
Andrea) adományokat koldul, egy nem létező
kivégzett hőst fabrikál volt
férjéből. Dolgozni nem tud, és nem is akar.
Szélhámos és ingyenélő, ahogy volt
szeretője, Zátonyi Bence (Böröndi Bence)
még nála is nagyobb szélhámos,
pénzért nősül és válik el
többször is, jótevőjét
pofátlanul kihasználja, átveri, volt
szeretőjének lánya, Irén (Hartai Petra)
zsarolással lesz a
felesége, hogy az esketés után rögtön
magára hagyja friss feleségét. Hozzájuk
képest Mosolygó zugügyvéd (Mertz
Tibor)
naiv amatőr játékos, míg a református
papból (Lugosi György m.v.) és
feleségéből, Zelmából (Bohoczki
Sára m.v.) felekezeti vállalkozót
csinált a dramaturgia,
akik mindenre képesek pénzért, de pénz
nélkül még többre, akár
istentagadásra
is. A vallási fogalmak zavarosan jelennek meg a darabban,
különösen az kirívó,
amikor a papfeleség kéri számon Istent egy
szerencsétlenség, balsors, baleset
kapcsán: hol van Ő [Isten], amikor baj történik?
Szederváry
Kamilla azért zsarolható
a végtelenségig, mert mindvégig hazudott,
férje nem hős, lánya nem is a lánya,
ő maga kém volt, de megúszta a büntetést.
Pénzt már csak lánya férjhez
adásából
remélhet, végül olyan jól sikerül
minden, hogy mindenki megbocsát mindenkinek,
és nemcsak Irén kapja meg szerelmét, Darvas
Károlyt (Fröhlich Kristóf), hanem
Zátonyi is elveheti Elzát (Alberti
Zsófia m.v.), aki már volt a
felesége, és aki még mindig szerelmes belé.
Meglepetésünkre Kamilla is férjhez
megy Timóthoz, a birkakereskedőhöz (Ilyés
Róbert), és bizonyos, hogy a kérő rosszul
jár az özveggyel.
A rendező Mohácsi János nem is a befejezés
durva megváltoztatásával szakadt
el az eredeti színdarabtól, inkább az
egésznek a hangvételét vette laposra,
sekélyesre. Komolytalan színpadi kabaré lett a
társadalmi darabból, jelezve,
hogy napjaink nem a tragédiák ideje, jobban tesszük,
ha nem búsulunk a
körülöttünk tapasztalt egyének, politikusok,
képviselők és mások
gazemberségein, hanem mulatunk mindenen, és a javunkra
fordítjuk. Aki túl
komolyan fogja fel a vele történteket (Irén
és szerelme, Darvas Károly), az
nevetséges figura, sajnálni való. Aki viszont
vagány, az hiába gazember,
még szimpatikus is lehet.
Khell
Zsolt
díszlete jól érzékelteti a
szélhámos tanya lepukkant voltát,
rendetlenség,
kiszakadt kárpit, ócska függöny,
szétdobált üvegek árulkodnak a
züllöttségről. Remete Krisztina
jelmezei mai kort idéző
viseletek, ami közös bennük, az a minden jelmezen
felfedezhető „vitézkötés”
motívum, amely – szerintem – nem 1848-at van hivatva
képviselni, inkább a
„magyaros újgazdag divatot”, a
„magyarkodást” próbálja leleplezni,
kigúnyolni.
Sajnos, ezt a fajta ironizálást jól ismerjük,
nincs már olyan, hogy hazafias
valaki pozitív értelemben, csak magyarkodó lehet,
mert a közbeszéd ennek nevezi
többek között a kormánypárti
szavazókat.
Legsajátabb
vonása a darabnak, hogy
nem kihagyott a műből részleteket, hanem hozzáírt,
illetve a megmaradt szöveget
átfogalmazta. Másik vonás a kifordított
nyelvezet. Az obszcén beszólások,
vallást gúnyoló kifejezések mellett nyelvi
leleményeknek számítanak a
megfordított közmondások, ezeket előszeretettel
mondogatják a színészek (kis
mértékben orvosság, nagymértékben
gyógyszer; nézd meg a
lányát, vedd el az anyját,
stb.), emellett a rendezés
a teljes naturalista étkezés mellett döntött:
folyik a pálinka, bor, eszik a
valódi hurkát, juhtúrót a színpadon,
még az ujjukról is lenyalják az ételt.
A
színpad hátsó részében – de
jól
láthatóan – három hangszer (Kovács
Márton – hegedű, Móser
Ádám – harmonika, Benkó
Róbert – bőgő)
kíséri hol
melankolikus, hol velőt rázóan erőteljes dallamokkal a
táncot, a szavalatot,
Zelma népdaléneklését.
A szerepek
egységessé kovácsolták a
színészi alakításokat, mégis vannak
hangsúly- és felfogásbeli
különbségek.
Spolarics Andrea sziporkázik a „lenyúlós
vén szipirtyó” szerepében. Aszott
testalkata, rekedt ordítása erőteljesen segíti
alakítását. Mertz Tibor ismert
vígjátéki eszközökkel hozza az intrikus
zugügyvédet, aki kivárja a jobb időket,
hogy visszanyerje legális mesterségét. Hartai
Petra durcás nagylányt játszik,
igazi naiva, nem is értjük, hogyan lett szerelmes a
tutyimutyi, válságos
helyzetekben mindig alulmaradó szerelmébe, akit
Fröhlich Kristóf hitelt
érdemlően hoz elénk: ártatlan,
csodálkozó szem és arckifejezés, lenyalt
haj,
bátortalan mozdulatok. Ilyés Róbert szinte
önsorsrontó módon gabalyodik bele
gyanútlan birkatenyésztő létére egy
inkább áldozati bárány szerepbe.
Böröndi
Bence sajnos kissé botcsinálta szélhámos
lett, nagyon szeretne utálatos
csábító, komoly szélhámos lenni,
ám inkább „vicces” figurát hoz, mintha
maga
sem venné komolyan, amit csinál. Alberti Zsófia
(m.v.) negédes marad becsapott
szerető létére is, Bohoczki Sára feltűnő
viselkedésével lelkész férjét
alázza
meg, szerepe sokszor visszataszító. Lugosi György
(m.v.) sunyi üzletemberként
műveli református tiszteletesi feladatát, az
esketést. Ő és felesége az
egyházak lejáratását szolgálja e kis
abszurdban, amit nehéz jó szívvel
elfogadni. További szereplők: Chován
Gábor (Drubina), Szőts Orsi
(Borcsa szolgáló), Bregyán
Péter
(háziúr), Takács Zalán
(m.v.)
(Tulipán), Páder Petra
(Tulipánné). A
rendező munkatársa: Szekeres Vanda.
Bemutató
előadás: 2022. október 1.
Megtekintett
előadás: 2022. október 29.
Budapest,
2022. november 1.
Földesdy Gabriella
