A színház
kissé
humoros formában fogalmazta meg az előadás
műfaját: „Erőfitogtatás,
törökverés
és némi szerelem négy negyedben”. Az
én olvasatomban a műfaj: zenés-táncos
Kinizsi-életrajz alsó tagozatosoknak, de nagyobbak, sőt
felnőttek is
megnézhetik. Csalódni nem lehet, viszont
vidámságot sugall mindaz, amit látunk
a színpadon.
A
táncszínházi produkció
kifejezetten gyerekeknek készült.
Közönsége a helyi általános
iskolák
tanulóiból kerül ki, hétköznap
délelőtt és délután is vannak
előadások,
amelyeken első osztályostól hatodik elemistákig
vesznek részt diákok. A
produkció mindössze szűk egy órában foglalja
össze a kiváló hősnek, Kinizsi
Pálnak a „karriertörténetét”.
Kinizsi
Pál (1431?--1494) a magyar
történelem kiemelkedő hőse, hadvezér,
főispán, országbíró funkciókat
töltött be
élete során. Származása vitatott,
kisnemesként tüntetik fel, mégis
molnárlegényként állt be
Mátyás seregébe, ahol mindvégig győztes
csatákat
vívott a török ellen. Legnagyobb győzelmét a
kenyérmezei csatában aratta
(1479), kiváló szervező volt, Mátyás
király a déli végek védelmével
bízta meg.
1482-ben Szendrő várát is védte sikerrel,
később halálát is ennek e vár
védelmének a közepette lelte. Legendák
szólnak hatalmas erejéről, puszta kézzel
fel tudott emelni és elhajítani egy malomkövet. A
királytól megkapta
Nagyvázsony várát, a mezővárosba 1478-ban
pálosokat telepített, kolostort és
templomot is építtetett számukra. Két
évvel később Somló várával is
megajándékozta a király. Szerepe
Mátyás halála után
megkérdőjelezhető, része
volt a fekete sereg szétverésében, másfelől
Corvin János trónkövetelése ellen
lépett fel.
Tatay
Sándor
Kinizsi Pálról írt regénye volt a
produkció kiinduló pontja. Az író
kizárólag a
hőstetteket emeli ki Kinizsi sorsából, a
molnárlegény vitézsége révén
emelkedik
ki, a színpadon láthatjuk a hatalmas malomkövet,
amely híressé tette. Törökverő
hőssé válik, majd feleségül elnyeri Magyar
Balázs lányát, Magyar Benignát (A
színdarab konzekvensen Jolánka néven említi
a menyasszonyt.) Ennél a pontnál
véget is ér a történet. Két
korábbi magyar szerző is megírta (Szigligeti Ede
és
Herczeg Ferenc) Kinizsi házasságának kalandos
történetét egy-egy vígjátékban.
A
történet érdekessége, hogy Kinizsi
menyasszonyának előbb Mátyás
ostromlását
kell kivédeni, hogy a neki jobban tetsző Kinizsi párja
lehessen.
A Kinizsi
rendezője és koreográfusa Vári
Bertalan, Tatay regényét a dramaturg,
Garajszki Margit segítségével
táncjátékká írta át. Gulyás Levente írt hozzá
fülbemászó,
kellemes zenét, s így minden tartalmi elem tánc
és zene formájában jut el a
kisiskolásokhoz, akik ebben a
tánckoreográfiában sokkal szívesebben
fogadják el
az ismeretterjesztést. A szöveges információ
minimálisra zsugorodott össze,
amit nagyon muszáj elmondani, azt egy narrátor (Gábor Márkó) közvetíti
hangbemondással.
Említésre
méltó a nagyon egyszerű,
ám szellemes díszlet és jelmez (tervezője: Árva
Nóra). A táncnak a színpad közepén
helyet biztosító díszlet hátul, a
színpad mélyén egy lakótornyot
állít fel fából, ez hasonlít a
nagyvázsonyi
toronyhoz, de amikor ágak nyúlnak ki belőle
kétfelől, akkor erdőként
funkcionál. Előtte két zászlón is
megjelenik Kinizsi címere, az erőteljes, behajlított
jobb kar, amely kardot tart a kezében, felette a Hold, alatta a
Nap látható
ráfestve. Baloldalon trónszék a királynak,
jobb oldalon is egy ülő
alkalmatosság. A jelmezek nem mondhatók korhűnek, viszont
praktikusak, egyszerű
anyagból egyszerű szabással készültek,
könnyű bennük táncolni.
Az
előadás szereplői a Bartók
Táncszínház táncművészei.
Ügyességükön áll vagy bukik a
produkció. Legtöbbet
van színpadon a két főszereplő, Pál és
Jolánka, a szerelmespár (Deák
Bálint és Halmosi Dzsenifer).
Fergeteges energiával hozzák mindketten a
szimpatikus figurákat, hatalmasakat ugranak, emelkednek a
levegőbe, nem
takarékoskodnak a fizikai erővel. Őket követik a
szülők, Magyar Balázs, Jolánka
apja (Kecskeméti Gergely) és Kinizsi
anyja (Péter Szilvia). Ideális két
fejedelmi alakot hoz színre a Mátyás
királyt és Beatrix királynét
táncoló pár (Simon Gergő és
Asbolt Eszter Anna).
További szereplők: Bujkó (Veres Tamás),
Orsik néne (Bánházy Eszter),
Holubán
(Perger Balázs), valamint az
udvarhölgyek: Dunaveczki Éva, Hahn
Jusztina Sára.
A
színházat zsúfolásig megtöltő
gyereksereget maximálisan lekötötte a
táncos-zenés produkció. A látottakat a
tanítási órán feltehetően megelőzi a
szöveges ismeretanyag, amelyben
megismerkednek Kinizsi Pál személyével,
történelmi szerepével, tetteivel. Erre
az ismeretre épül rá a színházban
látott produkció. Mindenesetre csendben,
végig odafigyelve követik a színpadi
történéseket, majd hálájukat,
tetszésüket
a végén vastapssal fejezik ki, miközben csillog a
szemük a bájos történet
láttán.
Bemutató
előadás: 2022. október 14.
Megtekintett
előadás: 2022. október 17.
Budapest,
2022. október 19.
Földesdy
Gabriella
