Fenyő
Miklós
és Tasnádi István zenés
színdarabja a
rendkívül népszerű Hungária együttes
megalakulásának regényes
történetét
mutatja be, és az 1968-as Ki mit tudon
való befutását „zenés
házibuli” műfaji kategóriában viszi
színre, amit két
részben láthatunk. A színdarabból 2009-ben
sikeres film készült (rendezte: Fonyó
Gergely).
Kétségtelen,
hogy egy zenés történet
esetében a sikerszámok, slágerek mögé
mindig oda kell tenni egy hihető
történetet, csak így áll össze egy
jelentéktelennek látszó
apróságból, egy
kudarcból induló eseménysorozat, amely mára
már rock történelemmé vált. Ennek
középpontjában Fenyő Miklós – a
Hungária meghatározó egyénisége,
vezetője –
hatalmassá növesztett karaktere áll, s tudjuk,
nála nélkül sem az együttes, sem
a tagok nem értek volna el hasonló eredményt.
Óhatatlan
ebben az esetben (film –
színdarab; regény – film; színdarab –
film) a két produkciónak az
összehasonlítása. Ilyenkor derül ki, hogy egyik
műfajból átmenve a másikba, a
tartalom sosem lehet ugyanaz, ugyanolyan, mindenképp kell
változtatni vagy
szükségből, vagy a közben eltelt idő alatti
változások miatt, de sokszor csak a
rendezői koncepció különbözősége miatt is.
Ezek a Made in Hungáriában is megvannak.
Ricky (Fekete Gábor) szüleinek
hazatelepüléséről nem esik szó, csak a
fiú
amerikai éveiről, és arról, neki haza kellett
jönnie. Az apa (Chajnóczki Balázs)
mellőzése, munka
nélküli léte szinte lóg a levegőben. A film
ezt részletesen taglalja. Jelentős különbség,
hogy a színdarabban Jerry Lee Lewis (Kékesi
Gábor), a rock and roll „első nagy vadembere” a
filmben nem szerepel. Ő
Ricky számára látható, csak
virtuálisan, a képzeletében lehet jelen, de
azért
jön, hogy segítsen zenét írni, dönteni,
végül még a Ki mit tud
pontozását is ő fordítja nyerőre. Rudi
cukrász figurája
is a színdarabban válik élővé, neki a
szakmunkás vizsgája lesz érvénytelen a
zenekar miatt, akiknek égető szükségük van a
fiúra a zenekarban.
Számos
korabeli és nem korabeli
sláger színesíti a színpadi
játékot (zeneszerző: Novai Gábor,
zenei vezető: Vecsei
László), ám a néző
számára mégis a két
meghatározó dal lesz emlékezetes,
amelyeket mindenki ismer, szeret, és máig tudja mind a
dallamát, mind a
szövegét. Mondhatjuk, hogy zeneileg a Csókkirálytól
a Csavard fel a szőnyegetig terjed a
lázas zenei élmény. A zenekari számok
mellé tánckoreográfiák is
készültek (Gyulai Júlia,
koreográfus-asszisztens: Horváth
Ádám), a tizenhat tagú tánckar
teljes erőbedobással, óriási energiával
járja a rock and rollt, twistet, és
korbácsolja fel az érzéseket, teszi
kellemessé a hangulatot a nézőtéren.
Lengyel
Ferenc
rendező sikerfilmből sikerdarabot készített,
bizonyítván, hogy a József Attila
Színház nem kizárólag az
öregeké, sőt nemcsak az angyalföldieké, vagy a
konzervatív középosztályé, hanem a
fiatalok fognak majd tódulni csapatosan,
iskolai osztályok, sőt egész iskolák vesznek
jegyet, hogy a közelmúlt rockzenei
csodájának történetét
megnézzék. A történet a magyarországi
könnyűzene
korszakos váltását képezi le, azt, hogyan
változott át az esztrád zenekarral
kísért szerelmi slágerdalból a
gitáros, elektronikus erősítővel ellátott 4-5-6
fős zenekari produkcióvá. E tekintetben az élő
zene, élő előadás többet tud
nyújtani, mint a film (dramaturg: Szokolai
Brigitta, rendezőasszisztens: Jámpa
Krisztina). Még a lokálpatriotizmussal is
erősíti a nézők kötődését a
színházhoz. A Röné (Lukács
Dániel) vezette
zenekar neve Angeland, amit angolosan
„endzsölend” formában kell ejteni. Nem titok,
hogy ez az elnevezés az
„Angyalföld” tükörfordítása,
persze a kozmopolita Kádár-korszak elvtársai nem
ismerik fel benne a 13. kerület ismert magyar nevét.
A
díszlet megoldása nem volt könnyű
feladat. Sok helyszínt kellene valahogy jelezni, de legfontosabb
ebben a
pódium, hisz a zenekar(ok) mindig pódiumon lépnek
fel, hozzájuk a hátteret adja
csak a díszlet. A háttérben pedig mindig
arról kapunk információt, milyen alkalomból
lépnek fel a zenekarok, illetve éppen mit ünnepelnek
„papíron” az elvtársak,
Május 1-jét, Augusztus 20-át, vagy valami
gyári aktualitást (díszlettervező: Ábrahám
Péter). Kevésbé jellegzetesek a
jelmezek, amelyek a 20. század közepének nem
túl változatos ruháit adják a
szereplőkre. Majdnem kortalanok (jelmeztervező: Ónódi
Mara).
A
történet az 1960-as évek első
felében játszódik, erőteljes hangsúly
kerül az akkori politikai légkörre. Az
1956-os forradalom leverése után vagyunk
hét-tíz évvel, a kádári
diktatúra még
nagyon vigyáz a fiatalok lázadásának az
elfojtására, a rendezvények
szétverésére fókuszál. Ennek a
világnak jellegzetes figurája Bigali elvtárs
„polifunkcionárius” (Fila Balázs),
aki a kialakult helyzet miatt (párthűségnek való
megfelelés és a fiatalok
érvényesülésének
támogatása) skizofrén állapotban hozza meg
döntéseit, persze
őrjítően nevetségessé válva a fiatalok
(és a nézők) számára. A nyugati
rock-kultúra lassú, de biztos
beáramlását nem lehetett adminisztratív
eszközökkel megakadályozni, a „zenei
forradalom” már ebben az évtizedben
képletesen áttöri a vasfüggönyt,
befurakodik a Ki mit tud versenyszámai
közé, és általában győztesként
végzi a
szereplést. Bigalihoz hasonló szerepet játszik a
rendőrség, a titkos ügynökök
és verőlegények csoportja, akik szintén
negatív szerepkörbe tartoznak, vagy a
nevetségesség jellemzi alakjukat.
A sokszereplős
darabból csak néhány
jellegzetes alakítást emelek ki. Jó
választás volt a két férfi főszereplő:
Fekete Gábor jól hozta a Fenyő-figurát,
sugárzó mosolygós arca megnyugtatóan
hatott. Lukács Dániel Rönéként most is
remek alakítást nyújtott, ahogy eddigi
szerepeiben is minden alkalommal. Fila Balázs
„pártfunkcija” is a szokásos jó
formát hozta, a színész már egy ideje nem a
kövérségével turbózza fel a
szerepeket,
jelentős fogyása után is megtartotta kiváló
színészi kvalitásait (másfelől nem
utánozza a filmbeli Scherer Péter
játékát). A szerelmes Verát Kulcsár
Viktória játszotta visszafogottan,
kevésbé kirobbanó energiákkal, mint
korábban. Auksz Éva bájos
és
szeretetreméltó volt anya szerepben, Kónya
Merlin Renáta (Marina) és Horváth
Csenge (Duci Juci) szinte felvillanyozva játszották a
dögös csajokat.
Kékesi Gábor egy kissé kilógott az
együttesből, önmagában a beletoldott figura
elfogadható lenne, de a színész habitusa nem hozza
a rock-sztárt. Kékesi inkább
elkényeztetett úrifiút játszik, egy dandy
sajátosságait viseli magán. További
szereplők voltak: Kenderes Csaba, Horváth
Sebestyén Sándor, Nagy
Ferenc Levente (e. h.), Konfár Erik, Chajnóczki Balázs, Horváth
Barnabás Béla (e.h.), Labán
Roland (e.h.), Kucskár Kamilla (e. h.), Sinka Edina (e. h.), Blazsovszky Ákos,
Varga
Levente János (e. h.),
Szucskó Noémi, Fazekas Zsuzsanna, Katona
Zsolt.
Bemutató
előadás: 2022. október 1.
Megtekintett
előadás: 2022. szeptember 28.
Budapest,
2022. október 4.
Földesdy Gabriella
