Csehov
először, másodszor, harmadszor, és
huszonötödször is! Ebben a Kiss Csaba
által megalkotott
dramaturgiában (1996) létrejött
egyfelvonásosnak ez a huszonötödik bemutatója.
Tulajdonképpen tematikus válogatásról van
szó, a felhasznált nyolc novella (A
fogadás, Ellenségek, Szerencsefia,
Általános műveltség, Sebészet, A diplomata,
Vesztett ügy, Regény nagybőgővel) semmilyen
tekintetben nem függ össze, kizárólag a
dramaturg bravúrja, hogy össze tudta
kapcsolni őket, a történetek többsége egy nő
körül forog, a többiekben férfiak
vetélkednek, ellenségeskednek, hülyét
csinálnak egymásból, mérgelődnek
hiábavalóságokon. A dramaturgia kénytelen
volt kicsit módosítani a megírt
eseményeken, hogy poénosabb legyen minden sztori.
A Gózon
Kamaraszínház játszóhelye
ezúttal a Fém Arts & Café pici házi
színpada a Váci utcában. Díszletként
egy hatalmas nagybőgőtok szolgál, igazából ez a
hatalmas kellék helyettesíti a
bútorokat, szolgál csézaként és
vonatként, fogorvosi szék, sárga színű
muszlinsállal díszítve fiatal hölgy. Van
még két szék, egy pianínó
(Látvány: Auer Alexandra e.h.). A
három férfi szereplő
(Kálid Artúr, Tűzkő Sándor, Stubnya
Béla)
egy kerettörténetbe ágyazva, baráti
viszonyban igyekeznek Bikulin (?)
rendezvényére, eközben egymásnak
mesélik el a különböző történeteket
úgy, hogy
a szerepeket egymás közt osztják fel. Hol egyik, hol
másik mesél, a másik kettő
pedig bekapcsolódik, és eljátssza a soron
következő mesét.
Csehov
bármely műve nyerőnek számít
a magyar színpadokon. Figurái hol esetlenek, hol
esendőek, valahogy mindig
olyan figurákat hoz elénk, akivel együtt
érzünk, szeretünk, vagy sajnálunk,
esetleg hasonlónak érezzük magunkkal az alakot,
kinevetjük, s egyben magunkon
is nevetünk.
Az orosz
férfiember számára
legnagyobb érték a meghódított nő
birtoklása. Akinek ez nem sikerül életében
egyszer sem, az nem is számít teljes
értékűnek. S mit számít az, hogy a
hódítás
kudarca ez esetben éppen a férfi ügyetlensége
miatt jött létre? A Vesztett ügy
hősnője tulajdonképpen
hozzámenne a pénztelen udvarlójához, de a
férfi szinte lebeszéli erről a
lehetőségről imádottját. Nem úgy az Ellenségek magabiztos férje, aki akkor
veszíti el
önmagát, amikor kiderül, hogy
felesége csak megjátszotta, hogy halálos beteg, s
amíg ő orvosért szaladt, az
asszony megszökött szeretőjével.
Kifejezetten
erotikusnak számít a Regény
nagybőgővel sajátos cselekménye.
Azt követhetjük végig, hogyan kerül a
horgászó najád egy nagybőgő tokjába
ruhátlanul, és hogyan száll ki szokatlan
börtönéből egy vidám társaság
közepén.
A kissé ügyetlen fogorvos (a novellában felcser)
miként töri bele a páciens
fogát a Sebészet c.
történetben.
Mindkét novellát meg kellett támogatni egy, a
Csehovénál frappánsabb
befejezéssel, hogy színpadon hatásos legyen. A
leginkább mély értelmű üzenet A
fogadás c. történetből árad, amelynek
főhőse tizenöt év önkéntes rabság
folyamán válik filozófussá,
megvilágosodva a
könyvtárnyi mennyiségű könyv elolvasása,
zenehallgatás és meditálás
következtében.
Hálás
férfiszerepek miatt lett ilyen
népszerű a De mi lett a nővel? C.
összeállítás.
Tűzkő Sándor hamiskás mosollyal játssza
végig a másfél órás előadást,
Kálid
Artúr nagy vehemenciával oldja meg az összes
figurát (ő az önkéntes rab, a
kudarcos udvarló, az ügyetlen fogorvos), Stubnya
Béla szelíd eszközökkel
kapcsolódik a trióba.
Az
előadást Tasnádi Csaba rendezte,
rendezőasszisztens: Nagy Viktória, zenei
munkatárs: Fehérváry
Lilla, producer: Szabó Ágnes.
Bemutató:
2022. február 1.
Megtekintett
előadás: 2022. február 2.
Budapest,
2022. február 8.
Megjelent a Kláris
22/5. számában
Földesdy Gabriella
