Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

KÁLI HOLTAK

Katona József Színház – Kamra

Térey János azonos című regényét (2018, Jelenkor K.) Dömötör András és Bíró Bence írta át a Kamra színpadára, az adaptáció rendezője Dömötör András, és dramaturgja Bíró Bence, mondhatnánk, belterjes munka a javából. Mintha a regényben ábrázolt torz és mesterkélt művészvilágot vinnék színpadra, amelyet többek között a Katonában látott színdarabok alapján írt meg a szerző. Tehát a színház kicsit önkritikát gyakorol, tükörbe néz, és vállalja önmagát. Dicséretes megméretés.

A gyanútlan néző csak beül a Kamra szabálytalan nézőterének egyik székére, ahol a játszó tér, a színpad egy kettős kereszt alapú palló, amelynek hosszabbik vége a ruhatárig tart, a rövidebbik végében pedig a Káli medence makettjét állították fel. Díszletnek szellemes és egyedi, a Káli medencében játszódó jelenetek háttereként ugyanis e makettnek videózott változata lesz a háttér (tervező: Dömötör András, Kálmán Eszter, Szöllősi Géza). Hamar kiderül, hogy a kutakodó Botond jelenete a fenyegetőző szőlősgazdával és a pince szellemével csak egy zombis tv-sorozat aktuális része. Egyszóval marhaság a köbön, de a nézőknek – állítólag – ez kell, hatalmas a nézettsége.

A Káli medencében történtek az előadás bevezetőjét adják, a továbbiakban Csáky Alex fiatal színész küzdelmes életmenetét, stresszes napjait, lelki küzdelmeit követjük végig a súlyos balesetéig. Dömötör András kitágítja a játékteret, a kifutószerű színpadon túl az egész épület díszletként szolgál, a színház egyszerre hozza önmagát, és a zombitörténet forgatási helyszínét. Összemos műfajokat, a Káli holtak adaptációjában színház és film egymásba megy át: terepasztalon elevenedik meg a sorozat, kamerák közvetítik a játékot, azt is, ami nem előttünk zajlik. Öltözőkbe leshetünk be, színészbüfében, vagy két jelenet forgatása között zajló párbeszédeket hallgathatunk bele. Bukások és sikerek, civódások és évődések, alku és meghasonlás tanúi leszünk.

A Katona társulata óriási erőbedobással játszik, a majd négyórányi játék alatt nincs megállás, de minden pillanat magával ragadó. Tasnádi Bence Csáky Alexként tökéletes mása annak, amit Térey János megírt: öntörvényű, érzékeny művész, aki mindenben a legjobbra törekszik, de végül saját magát emészti fel. Egyes szám első személyben a nézők felé közvetíti önreflexióként a szerepbeli kétkedéseit, magánéletének vitás pontjait, amelyek felőrlik egyéniségét. Színészként vívódik szerepeivel és a rendezői utasításokkal, magánemberként frusztráltan éli meg, hogy elvált feleségénél lévő fiát nincs ideje látogatni, apja haldoklásában nem képes a teljes együttérzésre, ráadásul keresi az igazit, de mikor úgy néz ki, megtalálta, továbbra is kikacsint belőle könnyelmű kapcsolatot vállalva.

Korunk stresszes fiatal értelmiségi típusa, aki már harminc éves korára kikészül. Alex önreflexiós figurája mellett a színház belső élete vastagon jelen van az előadásban. Ez az, amit a Katona erősen felvállalt a regény kritikájából. Hogyan játssza ki egymást igazgató és rendező, hogyan zajlik egy évadnyitó társulati ülés, díjkiosztás, rendezői koncepció elővezetése, valamint a rendezői utasítások mögötti közhelyek és semmit mondás. Alex sikeres színészként érzi az ellentmondásokat, képtelen betartani a sok üres instrukciót, tűpontosan érzi a szerep igaz vagy hamis megnyilvánulásait, ezt éppen a Haramiák Schiller-darab kapcsán élhetjük át, amikor kommentálja felénk magát a szerepet.

Az álságos rendezői koncepciók is nevetségessé válnak az előadásban. A Hamlet koncepciójában a helyszín Erdély, a játékidő 1918 és 1920 közé esik, ez az ún. trianoni Hamlet. Az előadásbeli rendező maga sem veszi komolyan, amolyan fricskának, kihívásnak tekinti, remélve, hogy erre oda kell figyelni a szakmának és a politikának is. Alex ezzel a szereppel lett befutott művész, megkapta érte a Jászai Mari-díjat. A rendezés legeredetibb ötlete e körül a díj körül forog, mivel a falon függő érme sörrel locsolgatva megelevenedik, és maga Jászai Mari lép elénk (Fullajtár Andrea), tökéletes illúziót keltő ruhában, hajviselettel, és Máthé Erzsi [a Nemzet Színésze] hangján beszélget Alexszel. A híres tragika megjegyzései egyaránt illenek saját megélt korára, de éppúgy adnak tanácsot egy mai fiatal színésznek a tekintetben, hogy leginkább csak magára számíthat.

Dömötör András összevonta Térey többi szereplőjét: Fullajtár Andrea, Rujder Vivien, Elek Ferenc, Bán János, Mészáros Béla, Takátsy Péter, Dankó István és Vízi Dávid mindegyik figurában igen jók, de kicsit mások is. A szerepösszevonások legsikeresebbjei Bán János, aki Alex haldokló apját és Hamlet apjának szellemét futtatja egymásba, Elek Ferenc színigazgatóként remekel, rajta teszteljük, milyen egy rossz igazgató, de Claudiusként is hiteles. Mészáros Béla súgóként kollegiális, a Hamlet ceremóniamestereként a végletekig nevetséges figura, Fullajtár Andrea legjobb Jászai Mariba bújva, de Alex anyja és kiégett színésznő alakítása is jelentős. Persze a pálmát Tasnádi Bence viszi, a gigaszerep iszonyatos energiát igényel a színésztől, de egyszer sem lankad, végig maximális bedobással, állandóan színen és topon tartva saját magát, hitelesen adja az Alex jelenséget. A cinikus rendezőt Takátsy Péter alakítja, főként mikro eszközökkel (arcmimika) operál, míg Vizi Dávid az introvertált dramaturg szerepben pulóvere ujját húzogatva árulja el gátlásait. Dankó István elégedetlen filmrendezőként a legjobb.

Jelmez: Kálmán Eszter, jelmezkivitelező: Böhm Katalin, videó, operatőr: Török Marcell, Kovács Bálint, zene: Vranik Krisztián, Vajdai Vilmos, fény: Lohár Antal, hang: Wirth Tamás, asszisztens: Fejes Vera.

A hónapokra előre eladott jegyek, a sorozatos teltházak (utolsó pillanatban jutottam be, amikor a z otthon maradt jeggyel rendelkezők fennmaradt üres helyeit adták el a Kamra előtt jegyre várakozóknak) azt sugallják, a Katona megint nagyon eltalált valamit.

Bemutató: 2021. szeptember 17.

Megtekintett előadás: 2021. november 17.

Budapest, 2021. november 23.                     

Földesdy Gabriella

 

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©