Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

NAGYVIZIT

Karinthy Színház

A Bartók Béla út végi, Haladás moziból lett színház megálmodója (1982–1988-ig Hőköm Színpad) és 37 éven át vezetője Karinthy Márton volt. Ő 2019-ben meghalt, de két év elteltével beülve a színházba úgy érezzük, hogy a szellemisége itt maradt. A kirakatban hatalmas fotója néz ránk, az előtérben Gyémánt László róla készített karakteres festménye lóg a falon. Mintha itt lenne, és figyelné, mi történik szeretett színházában.

Gyurkovics Tibor Nagyvizit c. tragikomédiáját az alapító is bemutatta volna, lehet, hogy már ott volt a bemutatandó művek listáján, mielőtt meghalt. Gyurkovics fekete humorral írt színdarabjai illenek a hagyományos módon berendezkedő mozinyi színház családias légkörébe, pici színpadára.

A Nagyvizit ősbemutatója 1972 májusában volt, a Pesti Színházban nagy sikerrel. A kórház belső világának ily mérvű kiteregetése, kiszolgáltatott betegek, kontra felelőtlen személyzet, nagyképű orvosok felállás akkoriban – és azóta is – tetszetősnek tűnt, érezhető volt az összekacsintás a szerző és  a nézők között, valamint a színpadi szöveg és játék ütközőpontjában. A témához való hozzáállás nem sokat változott a közbülső idő alatt (Gyurkovics darabját számos vidéki színház játszotta az elmúlt években is), sőt, hálapénz és járvány körüli visszás vonásokkal még inkább terhelődött. A kórházi belső körülmények persze sokat változtak, így most, közel ötven év után kuncoghatunk a békák behallatszó brekegésén, a kórteremben megengedett cigarettázáson, a szégyenlős borbélyon, akit masszőrnek néznek, a primitív vaságyakon, és sok más kórházi anomálián. Sokszor az az érzésünk, hogy nosztalgia előadást látunk.

Az előadást Szabó K. István rendezte, két részben játsszák. A sebészet szegényes kórtermében négyen fekszenek: Czigler (Újréti László), Fazekas (Peller Károly, Badari (Koncz Gábor), F. Tóth (Fellinger Domonkos), akik saját súlyos, vagy kevésbé súlyos betegségüktől szenvednek, másfelől egymást piszkálják, ugratják, rosszízű megjegyzéseket tesznek kicsinyes kudarcaik elviselésére. Czieglernek fáj a sebe, emiatt kárhoztatja az egész környezetét, Badari a legsúlyosabb, időnként összefüggéstelen dolgokat beszél, Fazekas éppen Klári nővérrel (Bacsa Ildikó) kavar, majd kiszökik a kórteremből, senki nem tudja, hová ment. F. Tóth többnyire lelkileg szenved, mert felesége két hete nem látogatja, attól tart, hogy az asszony megcsalja. Fontos szerep jut Máriának, a takarítónőnek (Juhász Róza), aki mindent tud mindenkiről, sokszor ő mondja meg a tutit, sőt néha még intézkedik is. Az első részben felvetett problémák a második részben bontakoznak ki. Megismerjük F. Tóth feleségét, Ibit (Szilágyi Ágota), aki mégis meglátogatja férjét, még virágot is hoz (!), kis szépséghiba, hogy kiderül, a szeretőjével, Istvánnal (Lázár Balázs) jelenik meg.

A címben szereplő „nagyvizitre” is a második részben kerül sor. A Nagyvizit műcím nem erre a jelenetre vonatkozik, hanem a darab egészére: ki hogyan reagál emberként saját elesettségére, vagy főnökként, beosztottként, felelősséggel a maga területe iránt. A Főorvos (Nagy Balázs) éppen egy külföldi konferenciáról tért haza a minap, nagyképűen tartja beszámolóját, de Cziegler megzavarja, mert számon kéri a főorvoson, miért fáj még mindig a sebe, Fazekas éppen ekkor tér vissza utcai ruhában, ettől Klári nővér jön zavarba. Még ki sem tudnak magyarázkodni, amikor a Főorvos maga is rosszul lesz, és összeesik a kórterem közepén. Az asszisztencia nem áll a helyzet magaslatán, a Kisdoktor (Baronits Gábor) bénultsága nevetséges ebben a helyzetben, hagyják, hogy az ájult Főorvos a földön feküdjön. A teljes káosz lecsengésével F. Tóth váratlanul úgy dönt, hazamegy, hogy jól helybenhagyja felesége szeretőjét, a bent maradtak közül pedig Badari megakadályozza, hogy a végsőkig elkeseredett Cziegler kiugorjon az ablakon. Ez az utolsó jótette, elfogy a levegője örökre.

A két részhez járul egy szürreális játék. Mielőtt a második rész megkezdődik, négy állatjelmezbe öltözött szereplő (a két orvos, az ápolónő és a takarítónő) a függöny előtt play backről elénekli Mozart Requiemjének Tuba mirum tételét. Funkciója nem sok, de feltétlenül színesíti az előadást. Egy kórházban játszódó színdarab és egy híres halotti mise sokféleképpen függhet össze.

A naturalista játékhoz naturalista díszlet társul (tervezője: Perlaki Róbert), mindez vállaltan közönségcsalogató szándékkal. A jelmezek igazodnak az írói utasításokhoz, csíkos pizsama, gallér nélküli zubbony, ülepén kivágott pizsamanadrág, mini fehér köpeny, a hűtlen feleségnek magamutogatós rövid szoknya stb. (Jelmeztervező: Libor Katalin).

Badari szerepét Koncz Gábor játssza, aki az 1972-es bemutatón Fazekast alakította, ebben a szerepben is megállja helyét. A Czieglert játszó Újréti Lászlót a József Attila Színházból kölcsönözték, ő mindig minden szerepében kitűnő, zsigeri hőzöngése a sebfájás miatt felettébb életszerű. Peller Károly és Fellinger Domonkos igyekeznek felnőni a két sztár színészhez, ez nem mindig sikerül. Bacsa Ildikó Klári nővérként, Juhász Róza takarítónőként, Szilágyi Ágota hűtlen feleségként asszisztálnak a sokszereplős, immár inkább vígjátéki, mint tragikomédiai darabban. További szereplők: Mihályi Győző (Dezső), Lázár Balázs (István), Nagy Balázs (Főorvos), Baronits Gábor (Kisdoktor). Mindkét orvost játszó színész modorosan, mesterséges pózok beépítésével oldotta meg a mellékszerepeket.

Hang: Voronkó Miklós, fény: Dubniczky László, kellék: Bíró Tamás, asszisztens: Lévai Ágnes, Markus Hannah Gizella.

Megtekintett előadás: 2021. október 1.

Budapest, 2021. október 3.

Földesdy Gabriella

 

 

 

 

 

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©