Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

EGY SZOKNYA, EGY NADRÁG

József Attila Színház

 

A cím láttán, hallatán két film is eszünkbe jut. Talán jobban emlékezünk az 1943-ban készült Hamza D. Ákos rendezte filmre, amelyben Latabár Kálmán játszotta a kettős főszerepet. Kisebb sikert könyvelhet el magának a 2005-ben készült film Gyöngyössy Bence rendezésében, Rudolf Péter főszereplésével. Mindkét esetben túllépünk a történet sutaságain, kissé erőltetett helyzet- és jellemkomikumain, mert kitűnő szereplehetőségeket nyújt a színészeknek, és ezt mindenkor szem előtt tartja színház, kritikus, na és legelsősorban a színész, aki remekelhet benne. A darab rendezőjeként Bodrogi Gyulát köszönthetjük, aki 24 éven át tagja is volt a társulatnak (1958–1982).

A József Attila Színház előadásában Barabás Pál vígjátékát Fényes Szabolcs slágerré vált dalaival színesítik (zenéjét összeállította: Gém György). A manapság igen divatos, de fontos és szükséges nosztalgiaérzésre építették fel az előadást, a kissé korosabb nézők szívesen hallgatják ifjúságuk kedvelt slágereit, mint pl. az Álmaimban valahol, Tíz óra múlt, Rejtély, Fogj egy sétapálcát, Csinibaba [ez történetesen Bágya András szerzeménye], Például Te, és még sok más szép dalt dúdolnánk mi is szívesen a nézőtérről az előadókkal, ha nem kellene hallgatva figyelnünk.

Csík György díszlet- és jelmeztervező egy operettszínházi teret hozott létre a József Attila Színház jóval kisebb színpadán, de a törekvés egyértelmű. Baloldalon a Hotel bejárata, előtte pihenő pad, szökőkút, középen hátul bárpult, előtte kávéházi asztal, székekkel, jobb oldalon bejárat a táncterembe. Hátul egy erkély, ebből lépcső vezet be a színpad közepére, ahol a táncok és a szerelmi jelenetek zajlanak. Mindez persze szerényebb kivitelben van jelen, mint az operettekben.

A történetet ismerjük. Pintér Ibolya (Kulcsár Viktória) fiatal színésznőt ketten is meg akarják hódítani. Egyikük Sóvári Péter (Horváth Sebestyén Sándor), ő az ország-világ „második” legjobb színésze, ő emelte ki Ibolyát a karból, segítette, hogy ismert, sikeres színésznő legyen. A másik udvarló gróf Borsay Ubul (Zöld Csaba), aki híres nőfaló, vagyonát azonban elvitte a sok adósság, semmije nincs, csak egy gazdag özveggyel kötött házasság mentené meg a csődtől. Ibolya naiv, kissé tapasztalatlan fruska, szerelmes Sóváriba, öltöztetőnője (Kocsis Judit) tanácsokkal látja el, mikor fogadjon el és mikor utasítson vissza egy meghívást. Sóvárinak a főrendező (Újréti László) ad tanácsokat, aki jókat mulat „a függöny mögött” az egyre kifacsartabb átverési jeleneteken.

Az eseményeket a féltékenység mozgatja, Sóvári és a gróf féltékenyek a riválisukra, de nyílt küzdelmet nem vállalnak egymással. Megoldásként egy újabb személy lép be a képbe. Madridból megérkezik a gazdag spanyol özvegy, Dulcinea Juares (Fehér Anna), akire a gróf akarja kivetni a hálóját, hisz sürgősen pénzre van szüksége. A második felvonás humorforrása Sóvári színészi magánszáma, amelyben a spanyol özvegyet játssza el, ezzel leckézteti meg a szélhámos grófot, és szerzi vissza mit sem sejtő szerelmét, Ibolyát.

A vígjáték azon áll vagy bukik, hogy megfelelő karaktereket találnak-e Sóvári színész, és egyben a spanyol özvegy eljátszására. A másik fontos szempont, hogy elég gazdagok-e a jelmezek, és mennyire profi a táncos statisztéria. A színház láthatóan nagyon igyekszik minden feltétel maximális teljesítésére, nyolctagú, profinak tűnő tánckar, a jelmezek többsége jó minőségű anyagból készült, a díszlet imitt-amott szegényes részleteket mutat, viszont a szereplőgárda igen jó formában teljesít. Sóvári szerepében Horváth Sebestyén Sándor hatalmas energiákkal felvértezve teszi magáévá a kettős szerep sorsdöntő fordulatait. Magabiztos, időnként még túl is játszik. Zöld Csaba lepukkant grófként nagyon hiteles, piknikus alkata, kopaszsága, mély hangja nevetséges figurává, sőt, egyenesen balfácánná teszi alakját. Kulcsár Viktória a naiva szerepben szinte túlzottan is elfogulatlan, picit lehetne rafináltabb. Fehér Anna Dulcineája a helyén volt, zöld estélyi ruhája igen jól állt rajta. Kiváló alakítást nyújtott Újréti László a főrendező szerepében. Megszokhattuk tőle, évtizedek óta minden szerepben kiválót alkot, egyszerűen megunhatatlan. Kellemes meglepetésként hatott Lukács Dániel a hotel portásaként. A legkisebb arcrezdülése, kézmozdulata is ki volt dolgozva. Élvezetes alakítás volt. Kocsis Judit Kamillaként [letűnt színésznő és öltöztetőnő] már-már torz módon irigy, pofátlan, magamutogató, erőszakos voltában magát az elviselhetetlenséget adta elő. A boyt talán Németh Krisztián Róbert adta elő, selypes beszéde, affektált modora kicsit kilógott az előadásból. Resetár Dániel újságírói szerepe csupán nyúlfarknyi, amatőr fényképezőgépe – főként, hogy használja is – egyenesen komikus.

Az öttagú zenekar helyett zongorakísérettel hallottuk az előadást (Neumark Zoltán/Hegedűs Szabolcs). Zenei vezető és korrepetitor: Neumark Zoltán, koreográfus: Bóbis László, dramaturg: Frenkó Zsolt, koreográfus asszisztens: Horváth Ádám.

A József Attila Színház ismét a széleskörű nézőközönség meghódítását célozta meg. Bodrogi Gyula több hírlapnak is nyilatkozta, hogy „gondtalan boldogságot” szeretne adni a nézőknek, és hogy szereti a felcsendülő dalokat, izgalmas maga a feladat is számára. A társulat vidéki vendégjátékokra is elviszi az Egy szoknya, egy nadrágot, amely feltehetően sokáig megy majd.

Bemutató előadás: 2021. szeptember 11.

Megtekintett előadás: 2021. június 29.
 

 

Földesdy Gabriella

 

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©