Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

A MILLENNIUMTÓL TRIANONIG – ONLINE (video)

Magyar Udvari Kamaraszínház

Az Udvari Kamaraszínház délvidéki alapítású (Magyarkanizsa), vezetője Andrási Attila író, rendező. Jelenleg Budapesten működnek, a járványhelyzet előtt az elcsatolt magyar területeken és az anyaországban mutatták be színi előadásaikat, amelyek a magyarság tragikus sorsát követik főként a 20. század eleji valós történelem bemutatásával. Mostanság csak online előadásaik érhetők el (Tizennyolc, Tizenkilenc, Kié ez az ország, A fehér szarvas), illetve elkészült egy kétrészes ismeretterjesztő videó a trianoni tragédia előzményeiről. A színvonalas történelmi áttekintés arra keresi a választ, milyen előzmények vezettek az I. világháborút lezáró diktátum igazságtalan megszületéséhez.

A film készítőinek kiindulópontja egy méltatlanul elfeledett történész kiváló munkája. Horváth Jenő (1881–1950) számos történeti munkát írt, köztük az egyik legjobb éppen A Milléniumtól Trianonig. (25 év Magyarország történetéből. 1896–1920. Bp., 1938) című monográfia, amely a kommunista időszakban tiltólistán volt, majd 2004-ben újra megjelenhetett hasonmás kiadásban (Nyitott Könyv Kiadó). A történész megállapításai Szigeti Réka dramaturgi munkája folytán egységes egésszé álltak össze, érthető és élvezhető minden a téma iránt érdeklődő néző számára.

A videó I. részében [Az ezeréves Magyarország] két fontos esemény áll a középpontban. Egyik az 1895–96-ban lezajlott nemzetiségi konferencia, amelyen a magyarországi szlávok (tótok, románok, szerbek) közös akarattal léptek fel a Monarchia magyar irányítása ellen. A kifogás mindössze annyi volt, hogy a szláv össznépesség jóval meghaladja a magyar és német anyanyelvű lakosság számát. Ezzel a „programmal” Párizsban álltak elő, de nem személyesen, inkább külföldön élő megbízottjaik képviselete által. Ekkor hangzik el először a csehszlovák kifejezés, ami jelzi, hogy a csehek már ekkor magukhoz akarják inteni a szlovák ajkú magyar polgárokat, az általuk lakott magyar területekkel együtt. Ezt tekinthetjük a cseh annexiós politika zászlóbontásának, amit Benes vezetésével teljes mértékben meg is valósítanak 1920-ra.

Az I. rész másik témaköre az 1896-os ezer éves ünnepségek mögötti rideg valóság, amelyet a főváros sok vonzó látványa eltakart, nem hozott felszínre. A magyar államiság ezer éve fennálló volta hamis tudattal töltötte el a politikusokat: a biztonságos határok (Kárpátok, Alpok, Adriai tenger) örökre védhetőknek látszottak bárki betolakodó ellen. A magyar államban a nemzetiségek ún. politikai nemzetet alkottak, vagyis nem volt önálló államuk, de minden egyéb jogot megkaptak: anyanyelvi oktatás, a kultúra, a hagyományőrzés, mindez jogegyenlőséget biztosított számukra. A jó körülmények kedveztek annak a lehetőségnek, hogy a politikai nemzet magyar nemzetté alakuljon át. Vagyis lehetségessé válik, hogy a névmagyarosítás és a magyar nyelvű iskolába járás idővel a nemzetiségeket is magyarrá teszi. A szláv nemzetek vezetői nem akartak ebbe beletörődni, ezért a 19. sz. második felében magyarellenes propagandába kezdtek Ny-Európában, hogy saját államot hozzanak létre gyarapodó nemzetük számára.

A magyar politikusok óriási hibát követtek el, amikor nem figyeltek a nemzetiségek mind nagyobb beszivárgására a főként magyarlakta területekre, arra, hogy a legtöbb nemzetiségi nem tanulja meg az állam nyelvét, a szervezkedést sem vették észre, mert a centralizációval voltak elfoglalva. Magyar külpolitika nem is létezett, hiszen mindenhol az osztrák érdek érvényesült, németül folyt a teljes diplomácia, Magyarországot csak az osztrák császárság magyar királyságaként kezelték Európa országaiban. Elkülönült, belterjes politizálás folyt parlamenti öncélú csatározásokkal.

A II. részben történelmi áttekintést kapunk dióhéjban, miként alakult a Habsburgok térnyerése Magyarország felett. A sort Nándorfehérvár 1521-es eleste kezdi, Mohács, Székesfehérvár követi, majd az osztrákok vezette török kiűzése megpecsételte sorsunkat. Ezt csak tetézte az 1848-1849-es szabadságharc leverése orosz segítséggel, végül az 1867-es kiegyezés. Mindez lehetetlenné tette az önálló magyar védekezési politikát. Kettős birodalom jött létre, de osztrák többséggel, amit nem lehetett megkérdőjelezni. A magyar parlament állandó gondja volt, hogy teljesen elfogadja-e az osztrák befolyást, vagy egy-egy kérdésben ellenállást tanúsítson. Ez a huzavona eredményezte a sűrű kormánybukásokat, majd az obstrukciót, amely időnként megbénította a kormány működését. Heves viták folytak vámszövetségről és vámunióról. Az ellentétek nem csitultak, de közben az ország békés arculatot mutatott az uralkodó felé, aki időnként udvariassági látogatást tett az általa országolt tartományokban, azt a tévhitet ébresztve, hogy a boldog békeidők még soká tartanak. Sokan jelezték, Ferenc József halálával szét fog esni a Monarchia, a magyarok mindenképp rosszul járnak.

A videó itt véget ér, a Trianonhoz vezető tragédia súlyosabb része ezután erősödik fel igazán. Lehet, még további részek is jönnek az Udvari Kamaraszínháztól. A filmben szereplő színészek, akik értelmezve mondják el az eseményeket és a levont következtetéseket: Alfonz Krizsik, Csizmadia Gergely, Annamari Papp, Zsófia Stelly, Csomor Csilla, Kákonyi Tibor, Szabó Sípos Barnabás, Dóczy Péter, Széplaky Géza, Szemerédi Bernadett. Rendezte: Andrási Attila, operatőr: Halper János.

(A két videót ingyenesen lehet megtekinteni a www.mkuk.hu honlapon, regisztrálás után)

 

Budapest, 2021. április 20.

Földesdy Gabriella

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©