Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

A KASSAI POLGÁROK

Nemzeti Színház – Kaszás Attila Terem

Sokakkal együtt én is úgy gondolom, hogy A kassai polgárok Márai Sándor legjobb színpadi alkotása. Az író e városban született, s gyermekkorát is itt töltötte. Íróvá válását azzal pecsételte meg, hogy megírta önéletrajzát, egy fejlődésregényt a városról, amely felnevelte, s öntudatot adott neki (Egy polgár vallomásai, 1934-35). 1942-ben pedig megírta a művész tragikus belső harcát alkotásról, szerelemről, és hazafiságról.

A kassai polgárok eredetileg három felvonásos színmű óriási statisztériával, sok-sok jelenettel [az 1942. decemberi ősbemutatón 141 színpadi beállítással hozta színre Németh Antal]. A jelenlegi rendezésben (Szabó K. István) egy matt kamaraszínpadi változatot látunk, amely mellőzi a statisztériát, sötét ruhákba öltözteti a szereplőket, kivéve a női főszereplő Genovévát (Barta Ágnes), így nagyobb hangsúly esik a belső lelki mozgatókra, mint a külső látványos, a várost feldúló pusztítás megjelenítésére (díszlet: Mira János, jelmez: Bianca Imelda Jeremias), és szünet nélkül megy az előadás.

Márai darabja 1311-ben játszódik, amikor a győztes uralkodó, Károly Róbert Ómodé nádornak ajándékozza Kassa városát. A nádor váratlanul tör a városra, emberei békés polgárokat gyilkolnak, erőszakolnak, felégetik a várost, imigyen kényszerítve lakosait a város átadására. Főhőse az a János kőfaragó mester (Rátóti Zoltán), aki a katedrálisra faragja Szent Erzsébet szobrát, modellje unokahúga, Genovéva. János, a szobrász, szerelmes a fiatal lányba, küszködik önmagával, hisz felesége, fia van, aki épp most ment Nyugat-Európába, mesterségét tovább fejleszteni. A lány is szerelmes Jánosba, de ez inkább rajongás, kacérság részéről. János felesége, Ágnes (Tóth Aguszta), gyötrődik férje sorsán, reszket a gondolattól, hogy elhagyja őt, aki igazi társa volt mindenben. A cselekmény egyetlen nap alatt játszódik, az Ómodé támadás napján, amikor János döntési helyzetbe kerül, és a legjobb döntést kell meghoznia. És meg is hozza. Lemond Genovéva szerelméről, a lány még aznap elhagyja a várost ékszerész kérőjével (Schnell Ádám), és az égő város védelme során megöli vésőjével a nádort. Eközben Ómodé martalócai betörnek házába, és megölik feleségét. János mester puszta kézzel legyőzte a város ellenségét, de elvesztette mindkét nőt, akiket a legjobban szeretett, és mint szobrász, már soha többet nem tud alkotni.

A történetnek itt vége is lehetne, de Márai egy utójátékot is írt arról, miként akarta a püspök (Rubold Ödön) Jánosra a gyilkosságot rábizonyítani. A város kiállt a mester mellett, a gyilkosságot a város polgárai együttesen követték el, és a király felmentő ítéletet hozott ügyükben. Megtiltotta a bosszút. János mester győzött, és az ellenséget is legyőzte, ám minden mást elveszített.

A megírás idején a világháború állt a háttérben, mint aktuális áthallása a történetnek. Most egy káosz felé haladó világhelyzet adja meg a színdarab mögött lévő fenyegető környezetet. Most is választani kell, ki hová áll, mit és kit képvisel művészként, felelős emberként, polgárként. A helyzet nem ennyire kiélezett, de ma is létezik. Szabó K. István rendezése saját életünk áttekintésére késztet. A rendezés a feleség, Ágnes átlagtól eltérő magatartásában, átszellemültségében ad különleges élményt a nézőnek. Ő halálában is térdelve marad, szelleme, lelke átível a való eseményeken.

Rátóti Zoltán bármit játszik, mindig hiteles, megrendítő alakítást nyújt. Most is. Lágy alkata ez esetben nem előny, de el tudja hitetni, hogy szobrász, kőfaragó, vésője kemény anyaggal dolgozik. Barta Ágnes legjobb akkor, amikor a kalapáccsal szétveri a róla mintázott nyers mellszobrot. Igazi kamaszlányos megnyilvánulás, jelzi, hogy a tizenöt éves lány még túl fiatal a rá váró nehéz döntéshez. Tóth Aguszta szerepe volt a legnehezebb, a megnövelt feladathoz több színészi erőt, eszközt kellett felvonultatnia. Aszkétikus alkata segítette a szerep lelki vonatkozásait felszínre hozni. Újfajta módon közelített Berettyán Sándor (Kristóf) a vándorútra kelő fiú megformálásában. Szigorúbb, kritikusabb egyéniség apjánál. A többiek is kellő komolysággal játszottak: Szarvas József (Dyles molnár), Nagy Mari (Szabina), Rácz József (Leonardus szűcs), Horváth Lajos Ottó (Petrus bíró), Bakos-Kiss Gábor (Timót, fürmender), Blaskó Péter (Gergely páter), Schnell Ádám (Jakab ékszerész), Rubold Ödön (István püspök).

Dramaturg, zeneszerző: Verebes Ernő, rendezőasszisztens: Trimmel Ákos.

A kassai polgárok bemutatója a Gyulai Várszínházban volt 2020. augusztus 16-án.

Budapesti bemutató: 2020. szeptember 20.

Megtekintett előadás: 2020. szept. 19.

Budapest, 2020. szeptember 22.             

Földesdy Gabriella

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©