Sokakkal együtt
én is
úgy gondolom, hogy A kassai polgárok Márai
Sándor legjobb színpadi
alkotása. Az író e városban született,
s gyermekkorát is itt töltötte.
Íróvá
válását azzal pecsételte meg, hogy
megírta önéletrajzát, egy
fejlődésregényt a
városról, amely felnevelte, s öntudatot adott neki (Egy
polgár vallomásai,
1934-35). 1942-ben pedig megírta a művész tragikus belső
harcát alkotásról,
szerelemről, és hazafiságról.
A kassai polgárok eredetileg három
felvonásos színmű
óriási statisztériával, sok-sok jelenettel
[az 1942. decemberi ősbemutatón 141
színpadi beállítással hozta színre
Németh Antal]. A jelenlegi rendezésben (Szabó
K. István) egy matt kamaraszínpadi változatot
látunk, amely mellőzi a
statisztériát, sötét ruhákba
öltözteti a szereplőket, kivéve a női főszereplő
Genovévát (Barta Ágnes), így nagyobb
hangsúly esik a belső lelki
mozgatókra, mint a külső látványos, a
várost feldúló pusztítás
megjelenítésére
(díszlet: Mira János, jelmez: Bianca Imelda
Jeremias), és szünet
nélkül megy az előadás.
Márai darabja
1311-ben
játszódik, amikor a győztes uralkodó,
Károly Róbert Ómodé nádornak
ajándékozza
Kassa városát. A nádor váratlanul tör
a városra, emberei békés polgárokat
gyilkolnak, erőszakolnak, felégetik a várost, imigyen
kényszerítve lakosait a
város átadására. Főhőse az a János
kőfaragó mester (Rátóti Zoltán), aki
a katedrálisra faragja Szent Erzsébet szobrát,
modellje unokahúga, Genovéva.
János, a szobrász, szerelmes a fiatal lányba,
küszködik önmagával, hisz
felesége, fia van, aki épp most ment
Nyugat-Európába, mesterségét tovább
fejleszteni. A lány is szerelmes Jánosba, de ez
inkább rajongás, kacérság
részéről. János felesége, Ágnes (Tóth
Aguszta), gyötrődik férje sorsán,
reszket a gondolattól, hogy elhagyja őt, aki igazi társa
volt mindenben. A
cselekmény egyetlen nap alatt játszódik, az
Ómodé támadás napján, amikor
János
döntési helyzetbe kerül, és a legjobb
döntést kell meghoznia. És meg is hozza.
Lemond Genovéva szerelméről, a lány még
aznap elhagyja a várost ékszerész
kérőjével (Schnell Ádám), és
az égő város védelme során megöli
vésőjével
a nádort. Eközben Ómodé martalócai
betörnek házába, és megölik
feleségét. János
mester puszta kézzel legyőzte a város
ellenségét, de elvesztette mindkét nőt,
akiket a legjobban szeretett, és mint szobrász,
már soha többet nem tud
alkotni.
A történetnek
itt vége
is lehetne, de Márai egy utójátékot is
írt arról, miként akarta a püspök (Rubold
Ödön) Jánosra a gyilkosságot
rábizonyítani. A város kiállt a mester
mellett, a gyilkosságot a város polgárai
együttesen követték el, és a király
felmentő ítéletet hozott ügyükben. Megtiltotta
a bosszút. János mester győzött,
és az ellenséget is legyőzte, ám minden
mást elveszített.
A megírás
idején a
világháború állt a háttérben,
mint aktuális áthallása a történetnek.
Most egy
káosz felé haladó világhelyzet adja meg a
színdarab mögött lévő fenyegető
környezetet. Most is választani kell, ki hová
áll, mit és kit képvisel
művészként, felelős emberként,
polgárként. A helyzet nem ennyire kiélezett, de
ma is létezik. Szabó K. István rendezése
saját életünk áttekintésére
késztet. A
rendezés a feleség, Ágnes átlagtól
eltérő magatartásában,
átszellemültségében
ad különleges élményt a nézőnek. Ő
halálában is térdelve marad, szelleme, lelke
átível a való eseményeken.
Rátóti
Zoltán bármit
játszik, mindig hiteles, megrendítő
alakítást nyújt. Most is. Lágy alkata ez
esetben nem előny, de el tudja hitetni, hogy szobrász,
kőfaragó, vésője kemény
anyaggal dolgozik. Barta Ágnes legjobb akkor, amikor a
kalapáccsal szétveri a
róla mintázott nyers mellszobrot. Igazi
kamaszlányos megnyilvánulás, jelzi, hogy
a tizenöt éves lány még túl fiatal a
rá váró nehéz döntéshez.
Tóth Aguszta
szerepe volt a legnehezebb, a megnövelt feladathoz több
színészi erőt, eszközt
kellett felvonultatnia. Aszkétikus alkata segítette a
szerep lelki
vonatkozásait felszínre hozni. Újfajta
módon közelített Berettyán Sándor (Kristóf)
a vándorútra kelő fiú
megformálásában. Szigorúbb, kritikusabb
egyéniség
apjánál. A többiek is kellő komolysággal
játszottak: Szarvas József
(Dyles molnár), Nagy Mari (Szabina), Rácz
József (Leonardus
szűcs), Horváth Lajos Ottó (Petrus
bíró), Bakos-Kiss Gábor
(Timót, fürmender), Blaskó Péter
(Gergely páter), Schnell Ádám
(Jakab ékszerész), Rubold Ödön
(István püspök).
Dramaturg, zeneszerző:
Verebes Ernő, rendezőasszisztens: Trimmel Ákos.
A kassai polgárok bemutatója a
Gyulai Várszínházban
volt 2020. augusztus 16-án.
Budapesti
bemutató: 2020. szeptember 20.
Megtekintett
előadás: 2020. szept. 19.
Budapest, 2020.
szeptember 22.
Földesdy Gabriella