Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

RIVIÉRA

Belvárosi Színház

Ha azt hallom: Riviéra, csaknem elandalodom, azonnal beugrik a homokos tengerpart lágy vízével, vagy a nagy nyüzsgés a parton – no persze, filmekből. De a Belvárosi Színházban erről szó nincs, ez nem az a Riviéra. Ez egy budapesti nagyáruház ruházati osztálya, annak is leginkább a kirakata jól sikerült próbababákkal.

Közülük kirí kettő: a férfi, mint kiderül, a tulajdonos-gazdag Casellára „hajaz”, a hölgy modelljének kiléte homályban marad.

Vígjáték. Ha vígjáték az, amelyben nem hal meg senki, akkor persze vígjáték. Olykor derülni is lehet. De igazából, ahol sok pénzről van szó, miközben a szereplők egy része nem annyira vagyonos, sőt – nos, ilyenkor ritkán lehet felhőtlenül derülni.

De nem lenne Molnár Ferenc, ha nem lenne ebben a történetben több csavar is. Megismerjük a kirakatrendezőt (Misch – Schruff Milán, igazából az ember úgy képzeli, hogy némi művészi hajlammal megáldva, de itt nem annyira), szeretőjét, a csinos Lujzát (Kovács Patrícia) a segítő-mindenest. Aztán a „könyörgöm, Ács Márton”-t (Kardos Róbert), aki hordja-viszi az előírt ruhákat, amikbe még aznap éjszaka fel kell öltöztetni a bábukat. Megismerjük természetesen a két csinos hölgyeményt is, mindketten szerelmesek Mischbe, aki beléjük viszont nem (Elvira – Ullmann Mónika, a még szinte kislány Cibulka – László Lili) – no és a kimért Balla urat (Vadász Gábor), az osztályvezetőt. Őt ritkán látjuk.

A probléma közepére „érkezünk”: a külföldön élő, dúsgazdag és jó fellépésű tulajdonos (Casella – Szabó Kimmel Tamás) – több bankja és egyebe is van, bár sok pénzzel tartozik is Amerikában más dúsgazdag embereknek – aznap éppen megérkezett Pestre, és délután a megismerkedés első percében vacsorázni hívta Lujzát a ruhaosztályon. Innen bonyolódik tovább a történet, mert ráadásul Misch fiatalkoruktól fogva utálja ezt a tulajdonost, akivel sok évvel azelőtt együtt laktak még itthon egy hónapos szobában. Feltehetően nem túl fényesen… És lám, valami módon Casella Amerikában (hol máshol) milliomos lett, ő meg itt rostokol, igaz, gyönyörű és fiatal szeretőjével. Elvenni persze nem meri, hisz nincs mire házasodniuk. És erre megjelenik ez a Casella! Itt!

Lujza szereti is, nem is Misch-t, de nagyon tetszik neki Casella – jó kiállású férfi, szó se róla –, és főleg gazdag. A lánynak pedig több pénz kell, lehetőleg sok pénz az élethez, ami nekik Misch-sel, ebben az áruházban aligha lesz valaha is…

Casella hívja őket az Operabálba, örül, hogy viszontlátja régi „barátját”, és megtudva, hogy a lány őhozzá tartozik, máris kihátrál. Legalábbis úgy tűnik. Lujzáék azonban nem mennek, helyette berúgnak jó magyar és nyilván olcsó pálinkával az osztályon éjszaka, miközben hideg vacsorát esznek a pulton látványosan és félig (vagy egészen?) részegen. Misch a pisztolyából belelő vagy hat golyót a Caselláról mintázott babába… merthogy Lujza most már – a pálinkától felbátorodva – nyíltan elbeszéli, ő az igazi Riviérára vágyik szép ruhákban, az egyiket az áruházi fogasról el is veszi.

Hosszú párbeszédek hangzanak el pénzről, az életről, a nem túl rózsás jövőről… Lujza Misch firtató kérdéseire nem válaszol egyenesen, csűri-csavarja, ahogy mondani szokás (no persze, hiszen Molnár Ferenc a szerző…). Többször kifejti, hogy szereti Mischt, vele van, vele marad, miért is hagyná el? Közben azonban megjön Casella, ő sem józan, de azért természetesen észreveszi, hogy „lelőtték”… Lujza pedig hirtelenjében szépen kioktatja Elvirát, hogyan kell „ápolni” Misch-t – mert őrá hagyja a férfit. Ő maga pedig Casella és annak milliói után rohan. (Biztosan utoléri.)

Mint mondtam, ha úgy vesszük, vígjáték. Én nem annak láttam… De mindenképpen Molnár Ferenc.

Benedek Miklós rendezése a mélyebb emberi tartalmakat, megalkuvásokat is felszínre hozza, amelyben mindegyik szereplőnek fontos része van, külön saját története és problémája, amelyek itt, a ruhaosztályon fonódnak egymásba. Elsősorban valamennyien másra vágynak, nem erre az áruházi munkára alacsony fizetésért. A történetek után Misch sorsa talán majd jobbra fordul, ha a világfi Casella valóban előlépteti régi barátságuk emlékeként. Azt persze szintén nem tudjuk meg, hogy Misch elfogadja-e, ha egyáltalán megtörténik…

A látvány Dévényi Rita munkája, dramaturg: Benedek Albert. Mozgás: Szabó Andrea.

A rendező munkatársa: Skrabán Judit.

Az előadás a Vaskakas Bábszínház Győr, az Orlai Produkciós Iroda és a FÜGE együttműködésében jött létre.

Producer: Orlai Tibor.

Megtekintett előadás: 2019. április 17.

Budapesti bemutató: 2019. április 18.

Budapest, 2019. április 21.


Györgypál Katalin

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©