Eperjes Károly vitte színre Vas
István ismert fordításában Schiller
fiatalon írt darabját. Eredetileg „polgári
szomorújáték”, most színműként
hirdetik két részben. Pedig szomorúságot
sokat találunk benne: apai ridegséget
(Von Walter, kancellár – Tóth
Sándor),
ha egyáltalán „apa az ilyen”, a másik
családban az apa tehetetlenségét egyetlen
lánya öngyilkossági szándékával
szemben (Miller, Városi zenész – Haumann
Péter), mellbevágó a fiatal fiúk
hadba küldése Amerikába pénzért (a
Komornyik két fiát is elviszik erőszakkal, ő
meséli el szívbemarkolóan a ladynek – Tahi
József); vagy Lady Milford, a fejedelem
kegyencnőjének története (Gáspár
Kata).
Pedig
szépen indul a történet, lehetne kedves is: a
kancellár romantikus lelkű fia,
aki fiatal kora ellenére már őrnagy és
túlontúl katonás külsejű és
magatartású,
mozgású (Ferdinánd -- Tóth
János Gergely
e.h.) leckéket vesz a városi zenésztől (ami
azért nem jellemző
„katonáéknál”),
és persze beleszeret Miller fiatal és szép
lányába (Lujza – Sziládi Hajna
e.h.). Ők a fellegekben
járnak, a lány anyja (Millerné – Tóth
Éva)
pártolja szerelmüket, hiszen feljebb juthatnak, mint a
kérővel, a meglehetősen
kiállhatatlan Wurmmal, a kancellár
magántitkárával (Takács
Géza). Azt csak sejtik, hogy Wurm emellett aljas is. Mi meg
is győződhetünk róla.
Azon,
hogy a kancellár dolgozószobája mögött
egész nap két ledér leányzó
áll
készenlétben a kancellár
szórakoztatására, már meg sem
lepődünk. (Georgie – Heizer Georgina a.n.,
Lucy – Taba Dorottya Lucia a.n.)
A
történet kissé szövevényes: a
kancellár fiát, Ferdinándot
házasságra akarja
kényszeríteni apja Lady Milforddal, aki egyrészt
szereti a fiút, másrészt és
főleg, a fejedelem kiadja útját a hölgynek,
így a fia házasságán keresztül a
kancellár még nagyobb befolyást szerezhet az
udvarnál. Ferdinánd amúgy sem
vehet el egy polgárlányt! – és ha
másként nem megy, hát a lány romantikus
lelkén, tisztességén keresztül, no meg
némi erőszakkal elérhetik céljukat. Wurm
tanácsai jóknak tűnnek, cserébe ő
megkaphatná feleségül a lányt. A terv
része
lesz Von Kalb, a piperkőc udvarnagy is (Haumann
Máté szórakoztató
alakításában), aki híven teljesíti
feladatát:
Ferdinándhoz kerül a Lujzától kierőszakolt,
Von Kalbnak szóló szerelmes levél.
Ferdinánd
is zsaroláshoz fordul apjával szemben; és
gyilkosságra készül Lujzával szemben.
Könnyű dolga van: apja már beszerezte a kis üveg
mérget (minden esetre legyen),
neki csak el kell emelnie.
Lady
Milford végleg megundorodik az udvartól részben a
komornyik szavai, részben
Lujza erkölcsi tartása hatására és
szegényen elmegy; így látszólag
talán még
szabad is lenne az út Ferdinánd számára. Ő
azonban készpénznek veszi a szerelmes
levél tartalmát, Lujza el sem árulhatja, hogy
kényszerítették a hazugságra, és
Ferdinánd cselekszik: Milleréknél előbb ő iszik a
mérgezett citromos léből, de
főleg a lányt itatja: annyira szereti, hogy nem adja oda senki
másnak. Lujza
most már, halála előtti percekben bevallja, hogy hazug a
levél, Ferdinánd pedig
apját hibáztatja a lány
haláláért is. Közben éppen
belép az apja és Wurm – és
csak az a gondjuk, hogyan tussolják el a két
halálesetet. Egyetlen könnyük
sincs.
Schiller
23 éves korában írta darabját, akkor nagy
siker volt, érthető módon: Miller
polgári öntudatával szembeszáll a
kancellárral, Ferdinánd szerelme miatt kerül
összetűzésbe apja (és a fejedelem)
önkényével, a lady megundorodik a
gyémántok
vérszagától, Miller visszadobja a rengeteg aranyat
lánya halálakor. Ferdinánd
túl fiatal és túl türelmetlen, felhevült
– romantikus…
Schiller
drámájában a kancellárt is, Wurmot is
letartóztatják, Eperjes rendezésében
erről szó sincs. Megúsznak mindent. (Dramaturg: Deres Péter.) Most inkább az
ármány kerül – erőteljesen –
előtérbe,
amit Lujza tisztasága sem képes felülírni.
Sophie,
a lady komornája – Kádas Petra
e.h.,
Alex – Köleséri Sándor,
Törvényszolga
– Mihályfi Ákos a.n.
Ferdinánd
nagy szerelméről, tekintettel a méregre, a rendezőnek is
megvan a véleménye,
úgy tűnik, ha a szinte már ironikus pillanatokat
tekintjük az előadás utolsó
perceiben.
A
díszlet érdekes a kancellár
dolgozószobájával: óriási
kandalló, óriási
íróasztal, aranyozott ajtó, bordó
függönnyel leválasztott hátsó
„budoár” a két
lánnyal, illetve Millerék egyszerű nappalija
zongorával, nagy, de egyszerű
ebédlőasztallal. Díszlettervező: Szabolcs
János.
Jelmeztervező: Kárpáti
Enikő. Különösen
a kancellár
és a lady öltözéke díszes, a piperkőc
Von Kalbé inkább mulatságos. Lujza egyszerű,
világos ruhái
a lány tisztaságát emelik ki. A
magas parókáknak olykor még szinte
külön szerepük is van.
Bemutató: 2018. február 16.
Megtekintett előadás: 2018.
február 17.
Budapest, 2018. február 18.
Megjelent
a Kláris 18/5.
számában.
Györgypál
Katalin
