Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

ARANYOZÁS

Örkény István Színház

Az Örkény Színház a 2017/18-as évadot tiszteletadással kezdi. Ezúttal Arany János tiszteletéről van szó, aki 200 éve született, és a magyar irodalmi kánonban nyelvi etalonnak számít. A színházépület felújítása még nincs teljesen befejezve, amikor az előadás lemegy előttünk, Mácsai igazgató úr inkább leszól a színpadról, hogy a lépcső burkolását a jövő héten csinálják majd meg, ne is csodálkozzunk rajta. Amúgy Mácsai az est narrátora, rendezője, bár a szerkesztésbe és a válogatásba jócskán beleszólt Ferencz Győző irodalomtörténész. Rendezőasszisztens: Szabó Julcsi.

Tehát az igazgató szereti a költői esteket, feltehetően ezért került színre korábban az Anyám tyúkja 1. és 2. versmondós program is a legismertebb magyar költők legismertebb verseiből (sajnos nem láttam egyiket sem). Most az Aranynál nem a költő versei hangzanak el sűrű egymásutánban, inkább összegyűjtötték azokat a költeményeket, amelyek róla, hozzá szólnak, őt parodizálják, utánozzák, parafrazálják, illetve a nagy költő munkássága ihlette őket, vagy egy-egy sora, gondolata szerepel egy másik (korabeli vagy későbbi) költő versében. Fő szerkesztési elv a humor. A közönség elismerése akkor a legnagyobb, amikor egy kései utód költő pikáns szöveggel rukkol ki a szemérmes Arany valamely szemérmes versét átalakítva.

 A színpadon van egyszerre mindenki, a szellemes bevezető és felvezető Mácsai-szöveg után sorra jön a színpad közepére a hátul ülők közül az, aki éppen következik. Elsőként mindjárt Gálffy László mondja el Weöres Sándor IV. Szimfónia c. verséből a Hódolat Arany Jánosnak c. részt. Aztán felváltva kerülnek sorra az Aranyt magasztaló (Gergely Ágnes, Halasi Zoltán, Babits Mihály költeményei), a vele vitatkozó (Reviczky Gyula, Jókai Mór írásai), a műveit parafrázisban megidézők (Kovács András Ferenc, Ferencz Győző, Parti Nagy Lajos, Várady Szabolcs), és legtöbb az Arany kapcsán humorizáló, tréfálkozó költemény (Erdélyi József, Petri György, Kukorelly Endre). A humoros versek területén külön ki kell emelni azt a produkciót, ahol a színész (Novkov Máté?) úgy adta elő Radnóti Sándor Aranyról írt kissé távolságtartó írását, hogy a szerző hangját és habitusát remekül utánozta. Ugyancsak hatásos volt Csuja Imre produkciója, Nádasdy Ádám Hallgass az öregre! című szösszenetét mondta el, amely pikáns, kikacsintóan szellemes fricskával zárult. Szép felvetés volt Tóth Krisztina írásában az Arany-idézet (Árva énekem, mi vagy te?), miáltal elsírta a 21. századi költő utód, hogyan zárja el számítógépét, amikor nincs ihlete. Vagy Balla Zsófia sorai, amelyekben megkérdezi, vajon mit szólna Arany mai nyelvhasználatunk kinövéseihez, újfajta zsargonjához? Megható Vas István vallomása, ebben a szoba falán lévő Arany-arckép alakul át családtaggá, a nagypapa fényképévé avanzsál (Nagyszülők). Tudjuk, hogy Radnóti is nagyapjának tekintette Aranyt tiszteletből. Utolsó produkció volt Várady Szabolcs rekonstrukciója. Arany vázlatban maradt versét (Elaggott fülemüle) építette fel verssé, mondván, így írta volna meg szerzője, ha marad még ideje rá.

Elhangzott még Ady Kétféle walesi bárdok, József Attila Arany c. verse, és magától Aranytól is hallottunk saját opust. A Letészem a lantot Mácsai mondta, de csak részletet belőle. Gálffy László viszont az egész Petőfi-verset előadta, a híres, 1847-eset (Levél Arany Jánoshoz), előadása páratlanul hatásos, magával ragadó volt: harsogta, ostorozta költő barátját, kemény, lehengerlő módon követelte, miért nem ír s számol be a vele történtekkel? Gálffy dörgő versmondását senki nem feledi, aki ott volt.

Kákonyi Árpád eljátszott egy valódi Arany-dalt a szintetizátoron (vagy pianínó volt?), és Zsigmond Emőke is énekelt, nevezetesen a Kivándorlók dalá-t Kiss Judit Ágnestől.

A fellépő színészek olvassák a szövegeket mikrofon előtt, ez esetben egyáltalán nem zavaró, szinte mindenki meg tudja tölteni saját egyéniségével a felolvasását. Közreműködő színészek voltak: Bíró Krisztina, Csuja Imre, Dóra Béla, Ficza István, Für Anikó, Gálffy László, Hámori Gabriella, Jéger Zsombor, Kókai Tünde, Máthé Zsolt, Nagy Zsolt, Novkov Máté, Patkós Márton, Polgár Csaba, Tenki Réka, Vajda Milán, Znamenák István, Zsigmond Emőke. Az est házigazdája: Mácsai Pál.

Laza, jókedvű emlékestben volt részünk, teleszórva humorral, mégis megadva a kellő tiszteletet a magyar irodalmi kánonban előkelő helyet elfoglaló, „erotikamentes és nekrofil”Arany Jánosnak. A két jelző Mácsai Pál összekötőszövegében hangzik el a másfél órás est középtáján.

Megtekintett előadás: 2017. szeptember 24.

Budapest, 2017. október 4.

 Földesdy Gabriella

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©