Molnár Ferenc három
felvonásos vígjáték-meséjét
sokszor láthatjuk a különböző
színházak repertoárján, és persze
nem véletlenül:
a sikerdarabok „műfajába” tartozik.
Elábrándozunk Szabó Irma, a szertelen árva
cselédlány
nagy, égi szerelmén (Fekete Réka
Thália)
a morózus-mérges Sipos Lajos úr (Nemcsák
Károly) iránt, érzékeljük, ahogyan
Irma kedvessége, odaadása szinte beeszi
magát Sipos úr bőre alá anélkül, hogy
ez benne igazán tudatosulna. Szeretné nem
komolyan venni a lány rajongását, hiszen
még csaknem gyerek! Folyton a
házmesterné Lilikéjét cipeli, aki
igazából Jánoska (Réthy-Hudák
Erik). – És itt van a szigorú,
erkölcsös és okos Adél (Létay
Dóra), akivel már 10 éve együtt él
együtt Sipos – „suba alatt” – Adél
panziójában. Ráadásul nem fizet a
szobáért.
De ugyanígy nem fizet a szobáért a fiatal
és jóképű Császár Pál (Mohai Tamás) sem. Császár úr,
a fiatal
mihasznának tűnő fiatalember, aki Adél igazi (vagy
inkább egyetlen) szerelme.
Csakhogy jóval fiatalabb a panzió tulajdonosnőnél,
és Adél fél, hogy a férfi
előbb-utóbb otthagyja, miközben ő igazán beleszeret
– így aztán elveteti magát
Sipos úrral. A bútorrajzoló végtére
is rendes ember: amikor Adél elmondja neki,
hogy egyrészt Császár úr nem tud az ő nagy
szerelméről iránta, másrészt ugyan,
dehogy volt vele valaha is – belemegy a lakodalomba. Igaz,
Adélnak volt már egy
nagy szerelme (?) korábban, gyerek is van valahol, na de a
panzió árát
valahogyan csak össze kellett gyűjtenie!
Irmát pedig
egyikük sem veszi számításba.
Pedig ő
mindent tud, és mivel valóban igazán szereti a
bútorasztalost (rajzolót), pontosan
számon tartja, mely napokon-éjszakákon volt
Adél Császár úr szobájában.
És
persze ezt közzéteszi jó hangosan a nagy
lakodalomban, kellő mennyiségű pálinka
megivása után.
Aztán jön a
nagy eső meg a csárdás, Adél
csárdása, ami még jár Adélnak
elválásuk előtt
Sipos úrral, bár a házasságuk el sem
kezdődik.
Irma
részegen világgá megy az esőben, és a
rendőrkapitányságon köt ki, mert nem
sikerült „kokottá” szegődnie. Mi viszont
megismerhetjük az „előkelő” Roticsnét
(Molnár Zsuzsa), a nyilvánvaló
„madame”-ot,
aki talán mégsem oly előkelő, bár van angol
társalkodónője is (Galambos Zsófia).
Irma éjszakai kalandja
a megismert „kéjnővel”, Keczeli Ilonával (Krassy
Renáta) meg a kávéházzal rendre
kiderül, ugyanígy persze teljes
ártatlansága is (Rendőrorvos – Láng
József), Ilona megmentette a főpincértől. (Őrmester
– Fila Balázs.)
És mint az
várható, miután a Rendőrtanácsos úr (Ujréti
László) atyai módon, pontról pontra
tisztázza a történteket és a meg nem
történteket
alaposan és részletesen, végül Irma és
Sipos úr is távozik, és persze Irma a
szeretett morózus Mérges úrral marad, ő viszi a
bőröndöt is.
De újra
csak itt van Adél. Róla kevés szó szokott
esni. Már 38 éves (Molnár korában
persze ez többnek számított, mint ma),
nyilván jól megél egyelőre a
panzióból,
és most már nyilvánosan felvállalja
szerelmét a nála fiatalabb Császár
úrral.
Feltehetően Császár úr továbbra sem fog
fizetni a szobáért – sem. Adél nem
tudhatja sem azt, meddig tart ki az ő jövedelme, sem pedig azt,
meddig tart ki
Császár Pál szerelme őiránta, és
mikor kezd el könyörögni a férfinak… de
érzelmein már nem tud uralkodni. És talán
már nem is akar.
Ebben az
előadásban mindez nagy hangsúlyt kap. Huszti
Péter pontosan követi ugyan Molnár
darabját, így bár vígjáték
jellege érvényesül, de mégiscsak
elgondolkodhatunk –
jórészt a darab megtekintése után – a
fentieken. Az előadás híven követi Molnár
Ferencet a kezdeti megterítéses jelenettől a
Violával (Básti Andrea) való
butuska-könnyed párbeszéden át Adél
anyja (Fabó Györgyi)
kávéimádatán keresztül az
utasítások kiadásáig (Házmester
– Lippai
László, Házmesterné – Kocsis
Judit)
még a rendőrkapitányságon is. Irma
kedvessége és hódolata valóban megnyerő,
Sipos úr igazából tényleg nem is annyira
mérges, inkább már fáradt, de
felébred
benne újra az életerő. Adél parancsolgató,
uralkodni vágyó nő – mert régen eltemette
érzéseit. Császár Pál
szerelmétől ezért fél, de egy szerelem
nélküli házasság
Sipossal valóban nem jelentene megoldást. Így
fontos momentum, hogy felvállalja
szerelmét.
Stettner úr
– Baranyi László,
Fényképész/Ajtonálló – Dobrányi Máté,
Julcsi – Szucskó Noémi,
Szakácsné – Jónás Andrea,
Plébános – Hudák Imre,
Gál kapitány – Papp
László.
Érdekesek,
kifejezőek a jelmezek, Irmának az Ilonától kapott,
részben vásárolt
kokott-jelmeze különösen mellbevágó (Tordai
Hajnal), és mi is szinte otthon lehetünk a
díszletek között, bár talán nem
szeretnénk ott üldögélni fél napig a
padon a rendőrkapitányságon. (Díszlet: Horesnyi
Balázs).
Bemutató: 2017.
február 25.
Megtekintés
dátuma: 2017. február
27.
Budapest, 2017.
február 27.
Megjelent a Kláris 17/5.
számában.
Györgypál
Katalin
