Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

KATONA JÓZSEF, AVAGY LÉGY A PÓKOK KÖZT FICKÁNDOZIK

Kecskeméti Ruszt József Stúdió Színház

Történt, hogy 2016-ban, első nemzeti drámánk szerzője születésének 225. évfordulójára a kecskeméti Forrás Kiadó és a helyi színház drámapályázatot írt ki. A 123 pályaműből egyetlen egyet I. díjjal jutalmaztak, kettő pedig különdíjat kapott. Az egyik különdíjas munka volt Réczei Tamás kétrészes időjátéka, amelyet a Ruszt József Stúdió Színház mutatott be az író születésnapján, november 11-én.

A különdíjas színdarab hatalmas kihívásnak próbál megfelelni. Magasra tette a mércét a vállalt problematika kidolgozásakor. Két idősíkon fut a cselekmény, nagyobbrészt az 1970-es években, Ruszt József kecskeméti főrendezősége idején játszódik, amikor Gábor Miklós és Vass Éva vendégszerepeltek a városban. Gábor Miklós betegsége és Madách Színházbeli konfliktusa után Ruszt hívta le őt a fővárosból. Nos, épp a Bánk bánt próbálják a lerobbant művelődésházi teremben, de nem akar összejönni a próba, többen késnek, a súgónak beteg a lánya, a rendező pedig alkohollal vezeti le feszültségét. A Bánk bán előadásának végül is politikai akadálya van leginkább, „Kucsera elvtárs” nem nézi jó szemmel Ruszt egyénieskedését, attól fél, hogy a történelmi dráma majd 1956-ról fog szólni, holott ez akkoriban még tabutéma volt. A rendező főként Gábor Miklóssal vitatkozik, a színész időnként elköltözéssel zsarolja a magányos Rusztot, de többször szembesíti őt az alkoholizmusával is. Párbeszédük nem vezet sehová, a rendező többször rendel el próba közbeni szünetet.

Ezekben a szünetekben kelnek életre a Katona József korabeli jelenetek. Ez a második idősík is egy kerek eseménysort visz színre. A vándorszínészek között vagyunk, Déry István és Széppataki Róza Udvarhelyi Miklós társulatában járják a vidéket, körükben játszik Katona József, aki színész volta mellett színműíró is. Éppen az ő újdonsült darabját, a Bánk bánt próbálják, bár még a cenzor nem írta alá a játszási engedélyt. A színészeknek némi nehézséget okoz a történelmi dráma szövege, küszködnek vele, miközben Déry féltékeny Rózára, Katona pedig szerelmes az asszonyba, de titkolja. Minden azon múlik, mi lesz a sorsa az új darabnak.

Réczei Tamás színdarabja megpróbál párhuzamot vonni a Katona József korabeli kedvezőtlen politikai viszonyok és az 1970-es évek szocializmust erőltető, hazugságra épülő pártfunkcionáriusok uralta kor között. A végkifejlet mindkét esetben ugyanaz: sem a Bánk születése idején, sem Ruszt főrendezősége idején nem sikerült színre hozni a Bánk bánt politikai ellenállás miatt. Korábban a cenzor tiltotta le a benne lévő felségsértés okán, 1976-ban pedig lehetetlen volt Rusztnak megrendezni saját, 1956-ra hajazó változatában úgy, ahogy ízlése, értelmezése diktálta volna. Történelmi panoptikumként persze megrendezhette volna, de azt nem akarta. Mindkét kudarcnak áldozatul esett valaki: korábban maga a szerző, Katona, aki felhagyott a drámaírással, és szülővárosába vonult vissza főjegyzőnek. 1976-ban Ruszt József rendező volt az áldozat, aki kecskeméti évei alatt mindvégig pengeélen táncolt, a városi pártvezetők árgus szeme előtt.

Magyarázatra szorul a színdarab hosszú címe. Katonának létezik egy vígjátéka „Rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok között ” címmel írta vándorszínész korában, ebben szerelmét, Széppataki Rózát féltette az irigyeitől, rosszakaróitól. A szerzőnek kevéssé sikerült művei közé tartozik, csak 1907-ben jelent meg nyomtatásban. Viszont találó és szemléletes Réczei darabjának címeként, Katonától kölcsönözve. Úgy falják fel a mindenkori feljebbvalók a vergődő művészeket, ahogy a pókok a hálóba került legyet.

Számos korabeli részletet ismerünk meg Ruszt József és Gábor Miklós közti baráti-szakmai kapcsolat gondokkal teli állomásairól, a helyi besúgó hálózatról, a színházcsinálás nehézségeiről a szocializmus „virágzó” éveiben. Az az érzésünk, hogy a szerző nemcsak Ruszt és Gábor levelezéséből, vagy Gábor Miklós könyvéből (Kos a mérlegen. Szépirodalmi, 1990) szerezte információit, ennél többet is tud, talán közvetlenül, a két főszereplővel való személyes kapcsolatából merítve.

A darabot Kocsis Pál rendezte, ő a díszlettervező is. Mindkét színhelyen próba folyik, ez ihlette a díszlet „ideiglenes” jellegét, azt, hogy munka folyik, csak készülőben van valami, még nincs kész. Deszka raklapok szolgálnak a Bánk próbái számára, Ruszt és Gábor párbeszédei egy illúziótlan, szedett-vedett szék, asztal keretei között zajlanak. Néhány jelenet játszódik a stúdió színpadán kívül, egy külső loggián, ahonnét átjárás van a színpadra. Az időutazás majdnem zökkenőmentesen zajlik, bár jót tenne a darabnak, ha nagyobb tér állna rendelkezésre. A Katona korabeli jelenetek esetében a jelmezek korhűek (tervezője: Remete Krisztina), Déryné hajviselete a metszetekről ismert formát ölt, míg a Ruszt féle jelenetekben a nők ruhája mutatja az akkori műszálas, miniszoknyás divatot.

Dunai Tamás nagy szakmai kihívásnak nevezte Gábor Miklós figurájának életre keltését. Jó látni, hogy nem utánzással próbálkozott, hanem Gábor karakterének esszenciáját jelenítette meg, így sokkal jobb, hitelesebb alakítást nyújtott. Porogi Ádám szinte kölyök volta ellenére hozta Ruszt alakját, ő sem utánoz, inkább az értelmiségi szenvedését láttatja velünk, eltűnik életkora az előadásban. Hegedűs Zoltán Katona József szerepében nem nyújt emlékezetes előadást, kissé szürke, Decsi Edit Dérynéként a sikereit élvező, férfiakat bolondító színésznőt hozza elénk. Déry István alakítója Nagy Balázs (e.h.), ígéretes játékot nyújt. Szerepeltek még Farkas Ádám, Danyi Judit, Fazakas Géza, Kiss Jenő, Magyar Éva. A kísérőzenét Rozs Tamás szolgáltatta szóló cselló játékával. A dramaturg: Németh Virág, a rendezőasszisztens: Vári János voltak.

A különdíjas dráma érdekessége, hogy Ruszt József kecskeméti éveiről szóló színdarabot éppen a Ruszt Józsefről elnevezett stúdiószínház adja elő. Természetes, nomen est omen.

Ősbemutató előadás: 2016. november 11.

A megtekintés dátuma: 2017. február 19.

Budapest, 2017. február 22.   
 

Földesdy Gabriella
♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©