Ibsen hatalmas
munícióval hagyta ránk
1879-ben Babaház című
drámáját
[Reviczky Gyula fordította magyarra Nóra címen,
nemzeti színházi bemutatója 1889. október
4-én volt], hogy még manapság is túl
modernnek érezzük imitt-amott. A Katona beli jelenlegi
színrehozatal Szabó-Székely
Ármin és Székely Kriszta
nevéhez fűződik, akik
átírták mai viszonyokra Ibsen művét Kúnos
László fordítása alapján
[1954-től évtizedekig Németh László
fordításában
játszották], Székely Kriszta
rendezése pedig teljessé tette az
átigazítást.
Ez a Nóra tényleg
történhetne napjainkban. A hangsúlyok, az
életvitel, a
temperamentum változtak meg elsősorban. Kimaradt a dajka,
szobalány és a hordár
szerepe, a három gyerek ellenben többet van színen,
nagyobb jelentőséggel bír.
Átalakult külsőségeiben is, ezek is figyelemre
méltóak. Többféle élő zenét
hallunk: amikor a legkisebb gyerek az Örömódát
hegedüli, Krogstad zongorázik a háttérben,
Nóra ezúttal nem táncol tarantellát,
énekszámát szintetizátoron
kíséri két fiatal zenész. Rank doktor nem
tüdőbajos,
hanem rákos, és „pisztolyosdit
játszik” a Volt
egyszer egy vadnyugat zenéjére, de szó esik
kocsi-kulcsról és
bankkártyáról, arról, hogy Nóra
dolgozó nő. Mindez mit sem érne, ha a darab
érzelmi hőfoka nem emelkedne fel az egekig, ha nem lenne
mindenki olyan
túlfűtött, és nem járná meg a poklokat
az események idején. Márpedig az
őrületig megtörténik mindez, túlfeszül
minden húr, hogy a végén elszakadjon
egyszer s mindenkorra.
A főhősnő (Ónodi Eszter)
boldognak és a világ legszerencsésebb
asszonyának
érzi magát a cselekmény elején,
Karácsony ünnepén. Férjével (Fekete Ernő) szeretik egymást, három
szép gyermekük és minden más megvan.
Nóra segíteni akar a visszatért
Kristine-nek (Pelsőczy Réka), és
Krogstad (Keresztes Tamás)
kirúgását
a bankból is meg akarná akadályozni, ahogy a beteg
Rank doktort (Kocsis Gergely) is szánja,
törődik vele.
Eközben kiderül, hogy egy balszerencsés, hét
év előtti kölcsönfelvétel miatt
(Nóra apja nevét hamisította a szerződés
alá) most felborul a családi béke,
összeomlik minden. Krogstad az aláhamisított
szerződéssel zsarolja Nórát, így
akarván elkerülni a bankból való
kirúgást. A házaspár közötti
nézeteltérés
számunkra már az első jelenetben észrevehető,
amikor Nóra teli szatyrokkal tér
haza, ajándékokat vásárolt mindenkinek,
férje pedig leszidja, mert szórja a
pénzt butaságokra. Vásárlás,
pénzpazarlás miatti vitájuk a darab elején
puszta
évődésnek tűnik, és majd csak a dolgok
napvilágra kerülése után mérgesedik
el,
amikor Nóra magára marad végzetes okirat
hamisításával. Arra a csodára vár,
amikor majd Helmer őt megvédi és felmenti, hisz a
kölcsönt férje életének
megmentéséért vette fel, szerelemből
vállalt magára ekkora terhet, apját pedig
kímélni akarta halálos betegségében
a megrázkódtatásoktól, ezért
írta alá ő
maga a szerződést. A csoda nem következett be, Helmer csak
saját pozíciójának
elvesztését siratja a történtekben, s
Nórát hibáztatja felelőtlen
tettéért. A
helyzet Krogstad vallomásának
visszavonásával megoldódik, ám Nóra
csalódása,
felocsúdása visszavonhatatlan.
Balázs
Juli díszlete egy
családi ház
nappalijába vezet el bennünket, tágas belső
tér, hátul hatalmas üvegajtó nyílik
a kertre, bordásfal a gyerekeknek, bőr ülőgarnitúra
és háromméteres, kerekeken
guruló karácsonyfa. A szép családi otthon
mintapéldája lehetne. A bőr kanapé
lesz Nóra sajátos
megpróbáltatásainak egyik színtere. Rank
doktor, Krogstad, és
végül férje is itt akar vele aktust
lebonyolítani, mindegyik más célból.
Nóra
mindenkit visszautasít igaza tudatában, alapvető
becsületessége miatt. Ezért is
tud végül emelt fővel kilépni az üressé
vált otthonból.
Nagy
Fruzsina jelmezei mai
divatot
követnek. Hagyományosan öltözteti Helmert,
öltönnyel, nyakkendővel, élénk színű
inggel. Rank doktor öltözete inkább lezser, meztelen
felsőtesttel is mutatkozik
egy ízben, szerzetesi csuhát visel a jelmezbálon.
Krogstad fekete szerelése,
fekete sapkája kétségbeejtő helyzetét
fejezi ki, Kristine öltözéke szürke és
kissé slampos. Természetesen Nóra ruhái a
legsokatmondóbbak. Türkiz színű ruha
egy világoszöld kabáttal jelzi, hogy szeret
elegánsan öltözni, magas sarkú
antilop cipőjét csak a darab vége felé dobja le.
Báli jelmeze fekete hosszú,
testhez álló ruha, végül szürke (ő is!)
szabadidő ruhában jelenti be
eltávozását, erre veszi fel a zöld
kabátot. A ruhaviselet, még a gyerekeké is,
teljesen lefedi az életvitelt a darabban.
A színészi
alakítások a rendező
elképzelését valósítják meg
érzelmi skálájuk kiterjesztése
révén. Ónodi Eszter
egy teljes életet él meg az egy óra negyven perces
játék alatt, szemünk előtt
ábrándul ki Helmerből, mert rájön, nem
ismerte eddig, megismerve viszont
idegenné vált számára. A
színésznő szemfestéke belefolyik könnyeibe.
Fekete
Ernő következetesen ellenszenves karakter, férjnek is,
embernek is. A drámai
tetőpont idejére fekete színnel karikát rajzolnak
a szeme alá, hogy eredetileg
lágy vonásai keményebb tekintetet
kölcsönözzenek neki, nem kellene, mert kissé
zavaró. Alakítása festék nélkül
is jó. Keresztes Tamás a tőle megszokott,
kiválót nyújtja, akár zsarol, akár
megbocsát. Pelsőczy Réka idegenül mozog az
együttesben, leginkább magas beszédhangja hat
furcsán. Kocsis Gergely Rank
doktor szerepében igazi meglepetés, nem szokták
így játszani ezt a szerepet,
minden jelenetben meglep bennünket. Betegségének
tudatában még kiélvezni akarja
a végső napjait, óráit. Ezért
játszik a gyerekekkel, jelmezbe öltözik,
Nórának
nemcsak bevallja, hogy szerelmes belé, de
magáévá is akarja tenni. Minden szava
ironikus, mozdulatai meggondolatlanok, az ivásba menekül,
szivarozik, ezt
muszáj is, mert nem maradhat el utolsó mondata, amit
Nórának mond: „Köszönöm a
tüzet!” Új Rankot teremtett a Katona
színpadán. Helmerék gyerekeit Varga
Koppány, Varga Zorka és Engárd
Emil játsszák, a zenészek: Himmler
Andris, Szalai Álmos, ők a jobb
oldali takarásból szolgáltatják a
zenét.
A zenéket Matisz
Flóra hangolta össze, fényeffektusokat Pető József szolgáltatta,
rendezőasszisztens Budavári Réka.
Bemutató:
2016. december 21.
Budapest,
2017. január 8.
Megjelent
a Kláris
17/3. számában.
Földesdy
Gabriella