Orlai Tibor
produkciójában, Bodó
Viktor rendezésében látható 2016
őszétől Budán, a Jurányi
Produkciós Közösségi
Inkubátorházban Gogol
1834-ben írt drámája: Egy őrült
naplója. A monodráma
szereplője, a Popriscsint játszó
Keresztes Tamás fantasztikus,
emlékezetes alakítást nyújtott a maga
tervezte,
remekül kitalált díszletben.
Merészségnek tűnik az őrült
újraformálása sok-sok évvel Darvas
Iván feledhetetlen játéka
után. A darabot hajdan Makai Imre, most Czimer József újabb
fordításában
láthatjuk.
Külön
szót érdemel a
díszlet: szegényes körülményeket,
lehetetlenül kopott, festékhiányos szobát
látunk egyetlen székkel, asztallal. A ritkás
deszkapadló kiszedhető, majd
felfordítva rácsként működik.
Csálé az ajtó, a nyithatatlan ablak, a szoba
pillanatok alatt az oldalára dönthető, ahogy a
címszereplő világában minden
felfordul.
Keresztes Tamás
monológjának első perceiben kiderül, hogy az orosz
kishivatalnok nem bír
beletörődni a hajbókolók világába.
Nemesi származása miatt – úgy hiszi –
többet
érdemelne. Az első jelenetben leveti frakkját,
mellényét, kioldja a nadrágját
tartó madzagot. Fokozatosan válik
szürreálissá. Aztán „kihallgatja”
az előkelők
kutyáinak párbeszédét, megeszi olcsó
konzervjét. Erőre kapva spanyol királlyá
változik, hogy mindenki őt tisztelje. Kanálból,
villából fon koronát a fejére.
Köpenyként a függönyt borítja
mezítelen testére. Csodák halmozódnak a
képzeletében, amikor a korabeli bolondok háza
szörnyű körülményei közé kerül.
Itt lesz a deszkapadlóból rács, Popriscsin a
földön vagy a kádban hever. A
kapott ütéseket királlyá avatása
szertartásának véli. Újabb verés,
megkötözés
után sem érti a környezetét. Ez a vég.
A darab súlyos
kérdése: jól értjük-e mi a mai
világot? Hová igyekszünk? Elgondolkodhatunk
rajta…
Keresztes Tamás
meggyőzött bennünket arról, hogy helye van a
legnagyobb színészek között.
Egyedi művészi alkotást nyújt e majdnem két
évszázados remekműben.
Nyikolaj Vasziljevics
Gogol (1809–1852) az első orosz realista író volt,
akinél elmosódnak a valóság
határai, akinek humora A revizor, A
köpeny, Az orr, Holt lelkek című műveiben
örökké él. Nem véletlen, hogy
gyakran újítják fel darabjait a
színházak. Az ukrán-kozák ősökkel
rendelkező
orosz kisnemes, Dosztojevszkij és Tolsztoj előfutára
volt. Állítólag
Dosztojevszkij mondása: „mindannyian Gogol Köpönyegéből
bújtunk ki”. Komoly hatása nyomon követhető a
20. századi irodalomban is: Ilf,
Petrov, Bulgakov munkáiban. Mindegyikük a
kiszolgáltatott kisember groteszk,
reális-irreális világába kalauzol. A nagy
orosz festőket is megihlette, mint
Rjepint, aki az őrült Popriscsint ábrázolta.
A darab kiemelkedő
színvonalú a 21. századi színházi
élet forgatagában is. Feltétlenül
ajánljuk
minden korosztálynak!
Bemutató:
2016. szeptember 24.
Budapest, 2016.
október 10.
Dobi Ildikó