Könnyű,
nyári szórakozás – a
nézőnek. Meg persze igényes is, hiszen Orlai-produkció.
Kemény munka a
színháznak. Színészeknek,
zenészeknek, mindenki másnak. A rendezőnek – Pelsőczy
Rékának – a bemutatón feltehetően
már nem, csak addig.
Országos
bemutatót láthattunk Zöldi
Gergely fordításában.
Mennyire Goldoni (Két úr
szolgája) Richard Bean darabja, és mennyire nem
az? Sok mindenben az, más helyzetben, más korban,
más nevű szereplőkkel. A
szereplők neve teljesen eltérő Goldoniétól
már csak azért is, mert nem
Olaszországban, hanem Brightonban vagyunk, a hatvanas
évek elején. Ez csak
azért fontos, mert a beat, meg Beatles, ugye…
Enélkül nem lenne teljes az
előadás.
A zene itt (is)
alapkérdés,
nemcsak azért, mert a műfajt „komédia
zenével”-ben határozták meg. Komédia
vitán felül, sőt! – de a zenészek maguk is
szervesen beépültek a darabba. A
színészek meg a zenekarba.
Nézzük.
A Bekvart zenekarról
ezt olvashatjuk többek között az interneten:
„A nagyon
hangos BEKVART zenekar (tagjai:) FORMÁN
• FEHÉR • HORVÁTH •
KÁRPÁTI • KERESZTÉNY •
LÁBODI • LOVAS • TOLNAI •
VITÁNYI-JUHÁSZ • GARAMI;
illetve: „a nagyon hangos Bánfalvi Eszter Kvartett, röviden BEKVART. Bár a zenekar
nevében szereplő színésznő nem tagja a csapatnak,
a zenekar viszont csak
színészekből áll: Lábodi Ádám, Formán
Bálint,
Keresztény
Tamás, Lovas Rozi,
Fehér
Balázs Benő a teljesség igénye
nélkül.” Itt
még velük zenélt Szabó
G. Hunor is.
Így
már mindjárt még sokkal
érthetőbb, hogy több színész miért
énekel oly pazarul a zenekarral, bár sokan
mások is ezt teszik. Így például Friedenthal
Zoltán, a Pintér
Béla
Társulat vezető színésze (Stanley Stubbers,
Rachel szerelme),
aki
mellesleg gyilkolt is, de mint kiderül, nincs szemtanú,
mert a – leendő –
feleség nem köteles majd vallomást tenni.
A darabban Formán Bálint –
Lloyd Boateng, Charlie Clench barátja; Lovas
Rozi – Rachel Crabbe és Keresztény
Tamás – Harry Dangle, no meg
talán
Horváth Szabolcs is
tagja a zenekarnak, itt Gareth főpincér.
Amúgy
valóban elég hangosan játszott a zenekar a
kezdettől a legvégéig. De nem
bántuk.
A
szerelemből nem maradhatott ki Charlie (Lukáts Andor) lánya, Pauline
Clench (Rujder
Vivien), aki semmiképpen sem akar hozzámenni
kiszemelt vőlegényhez – még
szerencse, hiszen az most már lányként jelenik meg
fiú álruhában, aki nem is ő.
Pauline egyáltalán nem bánja vőlegénye
halálát, mert nagyon is szereti a
kölyökképű Alant (Alan Dangle –
Dékány Barnabás).
Lukáts Andor két szerepben
is tüsténkedik, a
joviális – és piti bűnöző – Charlie
szerepe mellett több magánszámot ad elő ő
is, mint szinte mindenki más; ő speciel mint Alfie pincér
a kívülről állítható
óriási szívritmus
szabályozójával, ami szintén sok –
és fizikailag nem könnyen
teljesíthető – helyzetkomik forrása.
A szereplők közül messze
kiemelkedik a „kissé
kótyagos”, minden tekintetben
abszolút főszereplő Francis
Henshall, Nagy Dániel Viktor,
aki a véletlenek szerencsétlen (vagy éppen
szerencsés?) összjátéka folytán
egyszerre két munkát is szerez, amiből persze
számos kínos és számunkra
természetesen igen szórakoztató helyzet
adódik.
A folyton
bajba keveredő Francis összejátszik a nézőkkel is,
nem is egyszer. Aztán a
csokoládét halkan felkínáló fiatal
lányt felimádkozza a színpadra. Gondoljuk,
egy nézőt, aki színészként csetlik-botlik.
Végül rádöbbenünk, hogy
színész (?),
aki megjátssza, hogy néző… (Boros Anna)
Francis az
első részben folyton éhes, de szinte ez a legkevesebb, a
burleszk határát is
súrolja. De tekinthetjük a commedia dell’arte
elemeinek is, mindenképpen remekül
szórakoztató. És bizonyára nem
habkönnyű mindezt végigcsinálni, sőt. És
még
énekel is. Hab a tortán a nézők
felcsalogatása, az ál-néző fejét még
a tortába
is belenyomva (van, aki szereti, van, aki nem) már
világos a „szitu”, az
ál-nézőség… vagy ki tudja, kinek mi az a
bizonyos „hab”, sőt, nem
is egy „hab”.
A két
állást is elvállalt „szolgát”
mindenképpen csak nagy-nagy elismerés illetheti.
Az
előadásban találkozunk még Dollyval (Fodor Annamária) is, akibe
főhősünk
azonnal beleszeret, közreműködik Máthé Zsolt/Fehér Balázs Benő is.
A
pálmafás díszlet és a többnyire
színes jelmezek tervezője: Kálmán
Eszter
Zenei vezető: Wagner
Puskás Péter.
Zene: Bekvart és G. Szabó
Hunor/Szabó Sipos Ágoston.
A
kiváló dalszövegek szerzője: Máthé
Zsolt.
Karakteres, kifejező mozgás: Duda Éva.
Igényesen
szórakoztató, dinamikus, a nézők
figyelmét folytonosan lekötő, pergő előadást
láthattunk!
Bemutató:
2016. június 23.
Budapest, 2016. június 24.
Györgypál
Katalin
