Kegyetlen,
sőt kíméletlen színdarab Eugene O’Neillnek
1939–41 közt írt drámája, az
„Utazás
az éjszakába”. Persze, a többi
drámája is hasonló, lehet vitatkozni, melyik
kíméletlenebb a gyakran játszottak
közül, az „Amerikai Elektra”, vagy ez. A
történet 1912-ben játszódik a Tyrone
család házában, szereplői egy ír
származású házaspár és
két felnőtt fiuk, valamint a konyhalány. A szerző bő
két
oldalas utasítást ad a mű elején a ház
berendezésére vonatkozóan, hová
néznek
az ablakok stb., és még részletesebb
utasítást a négy főszereplő jelleméről,
kinézetéről, szokásaikról. Száz
év elteltével a környülállások
érdektelenné
váltak, a szereplők sorsa, lélektana viszont egyre
élőbbé. Az amerikai
drámaírás klasszikusa ma is aktuális,
ideológiai hátterét cáfolják a
természettudósok,
alakjai azonban ma is itt járnak közöttünk,
mérgezik magukat alkohollal,
droggal, gyűlölnek és szeretnek fájó
lelkükkel.
Az egri
Gárdonyi Géza Színház
vendégjátékként adja elő O’Neill
darabját a Nemzeti
Színházban. Az eredetileg négy felvonást
két részben játsszák Vas István
fordításában. A cselekmény egyetlen,
augusztusi napon játszódik reggeltől késő
éjszakáig bezáróan. Látszólag
egy felhőtlen amerikai család életébe
csöppenünk
bele, semmiségekről beszélgetnek a családtagok
reggelizés után, ki miért nem
aludt jól, a családfő horkol, a fiatalabb fiú
köhög kicsit, náthás szegény,
évődnek, nevetgélnek a nappaliban. Hamarosan azonban
rájövünk, semmi sincs
rendben. Minden szereplő elhallgat valamit a másik elől,
kíméletből, vagy
azért, mert nem akar önmagával szembenézni,
hiszen, ha a valódi problémák
megbeszélése állna a középpontban, az
őrjöngésig fajulna a veszekedés, egymás
hibáztatása. Ennek későbbi
bekövetkezése törvényszerűvé
válik, a második
részben ugyanis sorra-rendre megtudjuk minden
részletét a család
tragédiájának,
de a drámában visszafelé halad a
tényfeltárás folyamata. Először Edmundnak, a
kisebbik fiúnak betegségével
szembesülünk, aki nem náthás, hanem
súlyos tüdőbaj
kínozza, gyógyulásra kevés remény
van. Bátyja, az ifjabb James Tyrone idült
alkoholista, se szakmája, se állása nincs, apja
pénzén jár kocsmába és
bordélyházba, tartós kapcsolata nincs. Mary, az
édesanya és feleség, aki most,
ötven év felett is szép és elegáns
teremtés, harminc éve morfinista, gyilkos
szenvedélyétől nem tud megszabadulni, ezért
gyengék az idegei, éjszaka az
emeleti folyosón járkál, napközben
házassága előtti zárdában töltött
éveiről,
zongorista karrierjének kútba eséséről
mesél naphosszat. A családfő mindig is a
whisky rabja volt, de az italt jól bírja, nem árt
neki, viszont egész életét a
fösvénység hatotta át, ezzel keserítve
meg családját. Minden pénzén telkeket
vásárol, mert attól fél, hogy
öregségére szegényházba kerül,
ezért spórol a
világítással, szinte
sötétségben vannak esténként, a
legolcsóbb orvosra bízza
fiát, akinek az elviselhetetlen állami szanatórium
jut majd betegsége
kezelésére. A problémák egymásba
érnek, az egyes szereplők egy ponton feltárják
lelkük legmélyét, és bevallják a
legnagyobb vétségüket, amit egymás, vagy
saját
maguk ellen elkövettek. A felelősség
áthárítása vagy önzés van
cselekedeteik
mélyén. A család halad a
leépülés, a teljes megsemmisülés
felé lassan, de
biztosan. Ebből csak Cathleen, a konyhalány kivétel, aki
ezúttal nem
megalázott, kiszolgáltatott személy, hanem az
egyetlen egészséges lény, aki
távol marad kenyéradó gazdájának
és családjának problémáitól,
és csak azt látja
még most is, hogy az öreg Tyrone milyen fess ember, igazi
férfi, akire fel
lehet nézni, a nők bálványa.
Blaskó
Balázs az egri színház
színpadára rendezte az előadást, Bényei Miklós
díszlete
is oda készült értelemszerűen, itt a Nemzeti
Színház színpadán, egy nagyobb
térben kissé idegenül hat. A családi
házat egy lécekből eszkábált váz
helyettesíti, ami szimbolikusan mutatja a lecsupaszított
viszonyokat, a felmorzsolt
család „csontvázát”, ez egy kisebb
színpadon betölti a teret, itt nem. A
rendezés végig a belső, lelki
történésekre koncentrál, ehhez díszlet
szinte
egyáltalán nem kell, mindössze néhány
kellék: csillár, aminek fontos szerepe
van, hisz a spórolás céljára
szolgál, az apa kicsavarja az égőket, egyetlen
égőnél kártyáznak, beszélgetnek.
Másik kellék a whiskys üveg, amiből gyakran
isznak, helyébe vizet töltenek. A rendező
keretjátékot is beiktat, az
írógépnél
ülő és gépelő szerzőt is többször
megforgatja a forgószínpad, közben Chopin
egyik zongoradarabját halljuk, amint egy ponton megakad a
kéz, és nem játszik
tovább. Itt van a probléma, amin túl kell jutni,
de nem lehet. Tönkrement egy
család, és nincs feltámadás, nincs
folytatás, értelmetlenné vált minden.
Időnként ködkürt hallatszik kintről, errefelé
gyakori a köd, amit kürttel
oszlatnak (?), vagy csak tájékoztatják a
lakókat. A köd Tyrone-ékra is
rátelepedett, s nem oszlik el. Mégis, mintha az
előadás nem teljesítené be
funkcióját, nem adja a teljesség
érzését, sokszor üresen konganak a szavak a
nagy térben. Lehet, hogy Egerben mindez bensőségesebb
hatást kelt, itt kevésbé
jön át a rivaldán.
Az
ötszereplős színdarab hatalmas egyéni szerepekre ad
lehetőséget a színészeknek.
A családfőt Kelemen Csaba
játssza, mind alkatilag, mind szerepformálásban
jól
felépítve a figurát. Az anyát Saárossy Kinga
alakítja, ez a legnehezebb szerep.
Alkatilag ő is remekel, mély tónusú szép
hangja jól funkcionál, kár, hogy enyhe
hadarása időnként zavar a szöveg
megértésében. Szerep szerint hangsúlyos ősz
hajat visel, itt ezt platinaszőke paróka helyettesíti,
ami nem simul a fejéhez.
Ez nem lenne baj, de feltűnő. Az ifjabb Jamest (ő az idősebb fiú) Tóth Levente
játssza, utolsó felvonásbeli
önvallomásos monológja megrázó erejű.
Edmund
szerepében Nagy Andrást
látjuk (az író helyén is ő gépel),
nehéz a súlyos
beteget sugallnia, hisz láthatóan
egészséges. Cathleen konyhalány szerepében
Nagy Adrienn tájszólásban
hozza a figurát, hálás epizódszerep,
még elrontani is
nehéz.
Molnár
Gabriella jelmeztervező mindhárom férfi szereplőt
barna árnyalatú öltönybe
öltözteti, ami talán túlzás, szerzői
utasítás mindhármuknak hanyag öltözetet,
flanel nadrágot, sportcipőt ír elő. Mary utolsó
megjelenésekor fehér esküvői
ruha helyett egy tüllfátyolt tart a kezében.
Budapest, 2016. február 19.
Bemutató
Egerben: 2015. október 30.
Földesdy Gabriella
♣
♣
♣
