Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

A HÁROM SÁRKÁNY

József Attila Színház

Hunyady Sándor (1890–1942) kolozsvári születésű drámaíró 1935-ben írta meg színművét, 1936-ban Nóti Károly készített filmforgatókönyvet belőle, Vajda László rendezte. Így született egy hetven perces fekete-fehér film, igazi vígjáték. A szereplők között híres színészek neveire bukkanhatunk: Lázár Mária, Rajnay Gábor, Márkus Emília, Berky Lili, Gózon Gyula, Kabos Gyula, Pethes Sándor.

A Wikipédia a legnépszerűbb Hunyady-művek közé sorolja a színdarabot, s kiemeli, apja, Bródy Sándor is írhatta volna, akiről tudjuk, korának harcos publicistája, drámaírója volt.

A József Attila Színház novemberi premierjére sok néző volt kíváncsi, telt ház volt. Az idősebb generáció nosztalgiázni jött, a fiatalabbakat a szórakozni vágyás, a kíváncsiság hozta el. Már a darab címében is kettősség rejtőzik. Tényleg léteznek sárkányok? Kérdezhetnénk, ha nem tudnánk, hogy egyes hölgyek habitusát szokták ezzel a jelzővel illetni.

Hunyady Sándor három jóindulatú, ámde szigorú testvért állít ebbe a szerepbe. Piciny faluban, Nyírborzatőn élnek e kedves hölgyek (Vándor Éva, Molnár Zsuzsa, Kocsis Judit) testvérükkel, idősebb Csaholyi Balázzsal (Seress Zoltán), ki felesége halála után fél uradalmát eldorbézolta. A „sárkányok” árgus szemekkel kísérik minden lépését, döntését, ez bizony közel tízéves fogságot jelent a férfinak. Így érthető, miért követi féltékenyen és irigyen a Pesten tanuló fiáról, ifj. Csaholyiról (Zöld Csaba) szóló híreket. A fiú apja természetét, költekező életmódra való hajlamát örökölte. A neki juttatott apanázsnak hamar a nyakára hág, s adósságok is terhelik lelkét. S nő is van a dologban, egy színésznő, Tatár Anna (Létay Dóra). Távirat érkezik a nyírborzatői birtokra: a tékozló pénzt kér, s öngyilkossággal fenyegetőzik. A nővérek úgy döntenek, az apának kell Pestre mennie észre téríteni a fiát, s hogy ebben a zűrzavarban rendet teremtsen. A kalitka ajtaja kinyílik, id. Csaholyi a fővárosba érve újra a kicsapongás, a féktelen, észveszejtő éjszakák sodrásába kerül. Ez a sodrás nem várt módon szerelmet is hoz számára.

Bonyodalmak szövevényébe vezeti Hunyady Sándor színműve a nézőket, megfűszerezve humorral, s mégis „éles” karakterfigurákkal. A darab sikere sok mindenre utal. Figyelnünk kell az időre is, hiszen a két világháború között íródott. Hangulata melegséget sugárzó, szinte személyes kapcsolatba kerülünk a szereplőkkel, s egyben az íróval is.

Seress Zoltán színművész, id. Csaholyi Balázs megszemélyesítője igazi dzsentrit tudott a színpadra vinni, mozgása, mimikája, beszédstílusa hitelessé tette szerepét.

Létay Dóra Tatár Anna megformálásában magasra tette a mércét, hisz egy színésznőre úgy gondoltak abban az időben (és talán még ma is úgy gondolnak), hogy pénzéhes, gőgös, férfifaló. Ám Anna más, s Dóra finoman érzékeltette ezt a másságot. Erőt, s mégis szeretnivalóságot sugárzott. A három sárkány meg tudott küzdeni a régi nagyok árnyékával, kitűnően tudták közvetíteni a család összetartozásának, s egyben a vagyon, a birtok megőrzésének fontosságát.

Kiváló zenészeket ismerhettünk meg Lakatos Mihály, Vadász Jenő István, Váradi András személyében, akik valóban mulatós estekre vittek bennünket.

Valló Péter rendező nem talált ki újat, csak választott a múlt anyagából, s elképzeléséhez a díszletet is ő tervezte. A befogadó környezet (a közönség) pedig kimenti belőle, ami beemelhető a mai világunkba, s ezzel is igazolja, hogy az övé marad ez az örökség, s rajtuk áll, hogy magukénak vallják, vagy elutasítják.

Hunyady Sándor színművét a dzsentri élet szele lengi át, s talán nem érzem rosszul, hogy ez a szél mintha feltámadt volna mostanában.

Jelmez: Benedek Mari, dramaturg: Hárs Anna.

 
Budapest, 2015. december 1.

  
Hoffmann Katalin

♣    ♣    ♣

 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©