A kortárs
Peter Quilter zenés komédiáját Deres Péter
fordításában láthatjuk, ő a dramaturg is
egyszemélyben. Kőváry
Katalin rendezte Gesztesi
Károly
(Jack), Bacsa Ildikó
(Maggie), Jack szülei: Székhelyi
József
(Charlie) és Voith Ági
(Beatrice), no meg Széles
Tamás (Graham, Jack mindenese)
alakításával.
Az előadás első perceiben hangulatos
bárban vagyunk, ahol
Jack zongorista és énekes, a kitűnő hangú
és mozgású Maggie énekel. Hamarosan
már egy nappaliban látjuk őket reggel a
tétova-bumfordi álmos férfi
lakásában,
Maggie éppen most érkezett egy
aláírandó szerződéssel. Hamarosan betoppan
előőrsként az apa azzal, hogy itt maradnak – valameddig,
Jack erőtlen tiltakozását
semmibe véve máris megjelenik Beatrice is, mindketten
nyíltszíni tapssal
kísérve.
És elindul négyük
játéka, az egyébként alulfizetett Graham
gondoskodásával, reggeli
készítésével és gyakori
teafőzésével. Szép lassan
kibontakozik előttünk a szülők korábbi
színészi és házas életének 50
éves
története, az apa gyakori távollétei, az anya
talán kissé túlzott gondoskodása
fiáról. Jack
visszahúzódásának,
magányosságának,
tétovaságának okát azonban
csak jóval később tudjuk meg. Amikor Maggie – aki
már nem annyira fiatal –
újabb vacsorameghívásáról
beszél Jacknek – a férfi igen halvány,
leheletnyi
féltékenységét érezhetjük
csupán, pedig Maggie nagyon szeretne közelebb kerülni
hozzá.
Jobban megismerjük Charliet, aki
szívesen udvarol minden
nőnek, de a maga kissé bohém módján szereti
feleségét. Sőt, nagyon is, bár ez
nem egykönnyen derül ki. Maggie szabadságról
ábrándozik, az ő ötlete volt, hogy
a színészi pályafutásuk
lezárulása után Jackhez jöjjenek
látogatóba, igaz, elég
testes bőröndökkel. Lassan kiderül az oka is: el akarja
hagyni a férjét, de nem
szeretné, hogy Charlie egyedül maradjon; úgy
véli, jól meglesznek a fiával.
Maggie az éjszaka közepén
valóban elmegy egy taxival. Azzal,
amelyikkel Maggie jött újabb kudarcos
randevújáról, kisírt szemekkel,
kezében
megint egy krizantém csokorral.
Hosszas tanácskozás után
Charlie és végül Graham elmennek a Maggie
által rendelt másik taxival Maggiet keresni,
visszajön Maggie és Graham, aztán
egy idő után egy desszertes dobozzal megjelenik Charlie is. Mert
ők mégiscsak
együvé tartoznak.
A mélység pillanata azonban az,
amikor kiderül: Jack még
mindig gyászolja feleségét, nem tud, nem is akar
továbblépni, ezért nincs
Maggievel, nem is tud közeledni hozzá sem… és
ettől a perctől Jack viselkedése
érezhetően kevésbé tétova, egyetlen
lépéssel ugyan, de mégis elindult talán a
magára találás útján. Erre
ösztönzi anyja is, Maggie is.
Végül minden szép és
jó, Charlie ötletét, miszerint
kirándulóbuszt vásárol, és
hétköznap azzal járja korábbi
szerepléseik
helyszíneit, lelkesen pártolják, sőt Jack fizeti
neki a buszt, anyja így
független lehet hétköznaponként.
Szombatonként pedig együtt felléphetnek Jack
show-műsorában, a fellépő ruhákat is fizeti Jack.
Ezzel új színt kap mindnyájuk
élete, reméljük, még sokáig. Jack
pedig még rátalálhat Maggie-re. Csak Graham
veszi tudomásul kissé lemondóan, hogy ebben a
színészcsaládban ő az egyetlen,
aki (ebben) nem tehetséges, de odaadóan gondoskodik
róluk.
Közben jó zenét hallgathatunk
(zenei összeállítás: Gesztesi Máté),
néha kis humorral fűszerezve (Voith
Ági részéről), és hol
külön (különösen
Gesztesi Károly dalai érdekesek), hol együtt
énekelnek kifejezően, odaillőn. A
végén ízelítőt kaphatunk a szülők
eljövendő szombati showjából is, amibe aztán
valamennyien bekapcsolódnak fénylő kalapjaikban.
Dalszövegek: Bradányi Iván.
Jó a díszlet, a pasztellre festett
zongora, ami egyben
tálaló is, a rengeteg bakelitlemez a csilláron
és a falakon (1950-es években
vagyunk), a korabeli mintájú textillel bevont fotel,
heverő és bárszék.
(Díszlet: Juhász Kata,
díszlet kivitelezés: Major
Attila).
Beszédesek a jelmezek is, a kissé
bohém Charlie, a színesebb
Maggie, a sokféle inges Jack, a szellős, elegáns
sötétebb öltözékű Beatrice. No
meg a szolgálatkész-mindenes Graham kifejező jelmezei. (Tordai Hajnal munkája.)
Művészeti igazgató
természetesen Karinthy
Márton.
Budapest, 2015.
szeptember 26. (sajtóbemutatóról)
Györgypál Katalin