Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

M/S

Katona József Színház – Kamra

Divatos lett Peter Weiss hosszú című drámája (Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, a charentoni elmegyógyintézet színjátszó csoportjának előadásában, de Sade úr irányítása alatt), egyszerre két társulat is műsorra tűzte, igaz, az Átrium Film-Színház „Merénylet” címen mutatta be. (Kultikus előadás volt a 70-es években a Nemzeti Színházban, illetve 1981-ben Kaposvárott.) A Kamra pici színpadára ezúttal Dömötör András rendezte-aktualizálta ezt a rendkívül képlékeny, szinte minden társadalmi helyzetre érvényessé tehető művet. Valami mindig bejön belőle, időnként mellbe vág egy kiszólás, ismerős szituáció, aktuális politikai háttér-információ. Pláne, hogy Görgey Gábor fordítását Térey János igazította a mai nyelvhez, és nemcsak dalszövegeket írt, ahogy a szórólapon feltüntették.

A Kamrában az elmegyógyintézet egy metrószerelvény egyik kocsijává változott, a szerelvény mögött elfut közelmúlti történelmünk néhány epizódja (tüntetők, rendőrök, háztömbök, robbantás). A kocsi azonban áll, sőt a vezetőfülke zárva, nem lehet bejutni, az ajtók néha azért kinyílnak, de csak kevesen élnek az időnkénti kiszállással, később ők is visszajönnek a kocsiba (díszlet, jelmez: Kálmán Eszter). Zárt világ ez a szónak mindenféle értelmében. A két kikiáltót (Jordán Adél, Tasnádi Bence) mintha dróton rángatnák, Charlotte Corday és Marat pedig nem jut el az „előadásig”, mert mindig csak próbálnak, mire a gyilkosságra kerül sor, Marat feláll, otthagyja a székét és a festékes vödröt, amiben addig a lábát áztatta. Semmi nem úgy működik, ahogy kellene.

Természetesen minden más eleme is a rendezésnek metaforikus, hiszen arról szól, hogy hiába volt egy nemrégi történelmi változás [jelen esetben nem forradalom, hanem a rendszervált(oztat)ás 25 éve], nem mentünk vele semmire, elhibáztuk a felkínált  demokrácia megvalósítását, egy helyben toporgunk, legfeljebb csak ágálunk, ha valami nem tetszik. Nincs kiút sehová. Az őrültek háza mint metafora itt is hangsúlyos, hiszen az őrület lesz a normális, a szerepjátszás a realitás (ld. még Dürrenmatt A fizikusok), időnként a főápoló súg az igazgatónak, aki játssza a nyugodtat. Amikor később leváltják, kénytelen beállni a többiek közé.

A két főszereplő is másképp viselkedik, mint ahogy Peter Weiss-nél megtapasztaltuk. De Sade márki egy ideig megbújik egy sarokban, később ugyan diktátorrá válik a szemünk előtt, ám Marat nem lesz igazi ellenségévé. Úgy tűnik, összebeszéltek, aminek következtében elmarad a késelés. És hogy ne felejtsük el, hol vagyunk, a metrókocsi falán függ a Katona műsorán szereplő Beckett-darab, a „Godot-ra várva” plakátja.

Mindehhez sikerült megnyerni a színészeket, akik a rendezői utasítás alapján játszanak. A márkit alakító Fekete Ernő egyre nagyobb szerepekben egyre jobb alakításokat nyújt, itt is remek. Marat szerepében Kovács Lehel hálátlan feladat, ráadásul illúziótlan. A Marat feleségét játszó Takátsy Péter nőimitátorként jelenik meg, ami ötletnek furcsa, az alakítás viszont tökéletes. Charlotte Corday-t Pálos Hanna alakítja, a joviális igazgatót Rajkai Zoltán, a főápolót Szacsvay László. Szacsvay kijátssza a figura összes humorlehetőségét, az ápoló karakter eltűnik, inkább házmester vagy gondnok feladatkörben látjuk, de mindig cinikusan áll hozzá a tevékenységhez. Kellően harsány volt a két kikiáltó, Jordán Adél és Tasnádi Bence. Jól illeszkedett a többiek játékához Dankó István (Duperret) és Mészáros Béla (Jacques Roux).

A háttérben (a metrókocsi mögötti térben) két zenész ült, Kákonyi Árpád és Matkó Tamás, ők adták a ritmust, kísérték a „mozgalmi” dalokat, zörejeket produkáltak, a tapsrend (ezt be is mondják a végén) után pedig saját improvizált zenélésükkel szórakoztatták a hazamenni készülő közönséget. Ez utóbbi kellemes, jó érzést nyújtott.

 
Budapest, 2014. november 29.

Földesdy Gabriella

 

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©