Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

A VÖRÖS BESTIA

Újszínház

Pozsgai Zsolt vitte színre az Újszínházban Vaszary János bohózatát – ami végül is nem egészen bohózat. Vagy ha igen, akkor „magyar” módra.

Olyan szépen indul: 1930-as évek, béke van, nyár, tengerpart, erkélyes luxusszállodai szoba – csak éppen Félix (Kautzky Armand) összes nadrágja hiányzik. Betoppan azonban régen látott barátja, a gazdag és életunt Basil (Jánosi Dávid), aki még nadrágot is tud adni. De nemcsak ő jár a szobában, hanem egy gyönyörűséges, kihívó, vörös alig-ruhás nő. Mint kiderül, ő Evelyne (Pikali Gerda). Utóbbi nem is egyszer, és mindig a legjobbkor jön, persze váratlanul: Félix menyasszonya és családja látogatásakor a leginkább. Vagy amikor üres a szoba, sőt, olykor nem is egyedül garázdálkodik a szobában, hanem a fiatalabb, ijedős, szerelemre vágyó Mollyval (Koncz Andrea). Egyre inkább érezhető, mennyire előre eltervezett Evelyne részéről, ahogyan otthagyja holmiját, ahogyan érte jön, és ahogyan rendre eltűnik. De nemcsak ő jár – nem is egyszer – a szobában hívatlanul, és valóban véletlenül. Bonyolítja Félix üzleti és lánykérési dolgát egy nagyon-nagyon amerikai házaspár (Ferguson – Bicskey Lukács, Fergusonné – Gregor Bernadett). Angol „akcent”-tel, vagy akár angol szavakkal. Olykor drogosan. A szállodai szobához fürdőszoba is tartozik, ami szintén elég gyakran foglalt, fokozva a mindenféle bonyodalmakat.

Pedig milyen szerelmes Félix a menyasszonyába! – vagy legalább is szeretné hinni. Hiszen Hedvig (Nemes Wanda) az üzlettársa, a sokáig megértő Lambert (Incze József) leánya. Aki persze a kedves mamával (Lambertné – Kökényesy Ági) „közlekedik” leginkább, aki kellően úriasszony-jól nevelt, de nem veti meg az izmos fiúk – látványát. Lambertnek is van szeme, rajta is felejti olykor Evelyne-en, kiváltképp annak hiányos öltözékén.

Ahogy zajlik az élet, Hedvig megismeri az igazi szerelmet, semmi nem köti sem Félixhez, sem a papa vagyonához. Talán ez az igazán „romantikus” szál?

A második rész a szálloda halljában játszódik. Ez, ha lehetséges, még mozgalmasabb. Még izgalmasabb tér nyílik Evelyn „játszadozásaira”. A menyasszonyt már „felszámolta”, most már csak Morrisont, az amerikai üzletembert (Nagy Zoltán) kell eltávolítania, azaz meghiúsítani Félix – most már egyetlen – üzleti tervét, hiszen Lambert nyilvánvalóan „kiesett”. Zavaró tény, hogy Molly szerelmes lesz… és éppen Félix barátjába.

Lassan mindenre fény derül. Evelyn, ahogy azt addig is sejteni lehetett, igazából nem „bestia”. Előbb úgy tűnik, hogy csak magába akarta bolondítani – bármely eszközzel – Félixet, hogy aztán otthagyja. Ennél azonban többről, vagy részben másról van szó. Vagyonának elvesztése miatt akar bosszút állni károkozóján, aki éppen Félix. Legalább is Evelyn így gondolja. De nem Félix a hibás. Sőt, ő inkább mentette volna a menthetőt, éppen az elüldözött Morrison segítségével. Mindent megold azonban Basil és annak hatalmas vagyona, Mollynak is lesz hozománya – ha kell egyáltalán –, és Félix meg Evelyn is lassan egymásba szerettek. Milyen szép.

Kár, hogy az élet nem áll itt meg. Jön majd a II. világháború, és egyáltalán, a történelem. Mert megtudjuk – egy-egy tömény mondatban –, kivel mi történik 30 év múlva, beleértve 1956-ot is. A történeteknek – zömükben tragédiáknak – túl sok közük nincs ehhez a néhány mozgalmas nyári naphoz a tengerparton. Ugyanakkor azonnal más fénybe helyezik mindazt, amit addig láthattunk. Szinte idézőjelbe tesznek mindent. Hiszen magyar bohózat. És ekkor kerülnek helyükre a dolgok, visszamenőleg is. Még azt is megbocsátjuk, hogy Fergusonék olyan nagyon-nagyon amerikaiak. Ember-arca lesz valamennyiüknek.

Az előadás a szálloda joggal egyre idegesebb, kétségbeesettebb igazgatójával (Vass György) és a jórészt olaszul beszélő (vagy inkább csak halandzsázó) boy-jal (Varga Ádám) lesz teljes. A szálloda halljában pedig a bárzongorista (ifj. Farkas Sándor) játékát is élvezhetjük.

Az előadást kifejező sanzonok vezetik be hangulatában is, tartalmilag is (Nemes Wanda), és hallhatjuk még egyszer – leereszkedő-felhúzott kötélhintán – az előadás folyamán. (Az előadás még számos színes ötletet is tartalmaz.)

 A díszlet és a jelmezek Berg Glória munkája.

 
Budapest, 2013. november 28.


Györgypál Katalin

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©