Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

AZ ÖRDÖG

Karinthy Színház

Molnár Ferenc vígjátékát a folyamatosan szépülő Karinthy Színházban láthattuk, Balikó Tamás gondos rendezésében. A három felvonás egymásra épülőn bonyolítja, aztán persze tisztázza a szálakat. Férfi-nő, szerelem, féltékenység és bánat – Molnár Ferenc-i elemek hangsúlyozva és kibontva. Összesen 24 óra történetét ismerhetjük meg. János, a már befutott, de még fiatal festő (Szabó P. Szilveszter) és Jolán, a valamikori szegény lány (Gubás Gabi), ma gazdag férfi (Alfréd – Schlanger András) feleségének szerelme fiatal koruktól kíséri őket. Bár hat éve rendszeresen látják egymást, tisztességből nem akarják feltárni egymás előtti szerelmüket. Ezért hát szükség van az Ördög (Balikó Tamás) mesterkedéseire, hogy felszabadítsa érzelmeiket. Az erkölcsi dilemma egyre halványabb, ahogyan érzelmeik gátja omladozik. Ahhoz azonban Molnár Ferenc is szükségeltetett, hogy három felvonáson keresztül egyre inkább a szerelmesek pártjára álljunk, hiszen a szegény, feleségét szerető Alfréd megcsalatása van készülőben.

János és Jolán szándékai eredeti tisztaságát mutatja, hogy Jolán Elzához akarja férjül adni Jánost, akit János hajlandónak is mutatkozik megkérni, Elza (Balázsovits Edit) pedig szereti Jánost, hozzá is menne – annak ellenére, hogy meglehetősen köztudomású János (plátói) szerelme Jolán iránt. Külön nagyon kedves színt visz az előadásba Selyem Cinka (Balázs Andrea), a festő mostani – vagy már csak volt – akt modellje és persze egyben – volt – szeretője, aki még mindig szereti a festőt. De János már csak tájképeket fest.

Az, hogy végül Jolán mégiscsak berohanjon Jánoshoz annak műtermébe, az ördögnek sok munkájába kerül. Nem tudni, ő hogy került János műtermébe, a kandalló előtt nekünk háttal álló fotelbe, de amikor az előadás elején Jolán leveti blúzát, hogy János lefesthesse (a férj megrendelésére mellképhez) – halálra rémíti az asszonyt. Addig is izzott a levegő a szerelmesek közt, innen azonban megállíthatatlan. Besegít némileg a férj is. Az ördög – nevezzük dr. Kovácsnak – laza, éles eszű, rejtélyes, ahogyan ez egy igazi ördöghöz illik. Vagy valóban János régi barátja annak korábbi nagyvilági életéből, aki mindenki veséjébe lát – kivált a nőkébe? Amikor Jolán élete első szerelmes levelét megírja, nehéz lenne megtudni, mit ír a nő, és mit diktál neki az ördög – sőt, ő diktálja-e egyáltalán?

Elzát is a bálteremben ismerhetjük meg, előbb az ördög fondorlatait veti be nála is, Elzát harcra buzdítva Jolánnal szemben, éppen a „szűzi” szelídséggel. Elza fel is veszi a kesztyűt – egészen másnap délutánig.

Kedves jelenet Elza és Selyem Cinka bensőséges beszélgetése addigi sorsukról – Cinka családjának tönkremenéséről, hiszen ő sem „modellnek született”–, és főleg János iránti szerelmükről János műtermében – és elrohanásuk, mielőtt még János felébredne és kijönne. Az egyik legkifejezőbb hasonlatot Cinka szájából hallhatjuk a mindig egy helyben álló állomásról, ahová befutnak, pár percig állnak, aztán kifutnak a vonatok – de mindig jön másik vonat…

Az inast, Andrást a kettős szereposztásból a bemutatón Honti György játszotta, megfelelően belesimulva az előadásba.

Finom fordulatok (például ahogyan Jolán hárítja férje közeledését), szellemes párbeszédek és rejtélyek jellemzi a darabot. Külön történet lehetne a revolveré, amely mégsem sül el. De az ördög valóban képes annyira feltüzelni János féltékenységét, hogy a revolver majdnem elsül. Aztán nem sül el a bálteremben sem…

Bizonyos szempontból a csúcs (még a 2. felvonásban) Jolán megjelenése – az ördög terve szerint – a testét takaró felöltőben, ami alatt vagy van ruha, vagy nincs. A terv pompásan beválik: János elárulja heves érzelmeit, Jolán pedig vérig sértődik, hogy János képes volt róla azt feltételezni, miszerint ő… A fényes-szürke felöltőt végül a mit sem sejtő férj segíti le ragyogó feleségéről, alatta a vöröslő báli ruhával. (Jelmez: Pilinyi Márta.)

Szép és levegős a bálterem szeglete (2. felvonás) a dekorált oszlopokkal, ahová behallatszik a tánczene. Jók a jelmezek: kellően elegánsak, amikor szükséges, az ördögé fekete, piros kiegészítőkkel, ahogy illik, a nők báli ruhája különösen ízléses. Kifejező Cinka egyszerűbb öltözete is.

És csodálhatjuk az ördög mindig minden helyzetre kitalált megoldásait, amik valahogyan sohasem olyan egyértelműek. Mert „aki tanácsot ad, de nem gondol saját tükör-funkciójára, megérdemli, hogy befoncsorozzák…”

Díszlet: Horesnyi Balázs, szcenika, produkciós asszisztens: Ridzi Gábor.

Művészeti vezető: Karinthy Márton.

 

Budapest, 2013. november 16.

 
Györgypál Katalin

  


♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©