Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

A HETVENKEDŐ KATONA

Pesti Színház

Plautus ókori római drámaíró – bár több vígjátékot is írt – komédiája a bármely korban elővehető, biztos sikerre számítható művek sorába lépett, és így van ez jól. Mert kitűnő vígjáték, kortalan, az emberi gyarlóság és a játékos nevetségessé tétel örök témáján alapszik. A világ változik, mint tudjuk, de az emberi hibák tovább élnek.

Bár 1988-ban a Radnóti Színház mutatta be óriási sikerrel és Taub János rendezésében a darabot, a Pesti Színház most újra próbálkozott vele új fordításban és új koncepcióval. Az újrafordítás Karsai György és Térey János munkája, akik a mai nyelvhez igazították a szöveget, és a latinos-görögös neveket megmagyarosították. Így lett Pyrgopolinicesből Ostromváry Győző (ő az, aki hetvenkedik), és Palaestriot, a furfangos szolgát Gyürköc Ferire keresztelték, a Philocomasium névre hallgató athéni lányból Partícia lett, és így tovább.

Szőcs Artur rendezése a mai fiatalokhoz hozza közel Plautus vígjátékát. Az új fordítás nem lett volna elegendő nézőcsalogató, még hozzájött Gyürköc Feri rock sztárként való bemutatása. A zene egyébként is áthatja a vígjáték jeleneteit, hol Michael Jackson, hol Elvis Presley sláger hangzik fel, az egyik jelenet pedig az „Ének az esőben” című revűnek a parafrázisa. Boros Lőrinc kissé antikolt díszletei és Horányi Júlia frivol jelmezei (a főhős jelmeze egy lila tanga), a színpadi tánc és mozgás (koreográfus: Duda Éva) elbűvöli a fiatalos közönséget, akik a jelenetek közben is, amikor tetszik nekik valami, tapsolnak, nevetésre fakadnak. Különösen sikeresnek mondható, amikor papír százdollárosok ezreit szórják a színpadra (Szőcs Artur (!) képével), emlékül viheti haza, aki akarja, vagy az egyik szolga sárga bukósisakja leesésekor az első sorban ülő néző adja vissza és teszi a színész fejére az elbitangolt sisakot.

Közben játszódik a történet is, Ostromváry beképzelt, gőgös nárcizmusát úgy törik meg szolgái, barátnője, hogy csapdát állítanak neki, és ő belesétál. Elhiszi, hogy a szomszéd úriasszony szerelmes belé, és találkára hívja. Az úriasszony valójában egy prosti, akinek tetszik ez a játék, a hetvenkedő pedig jól megjárja, barátnője megszökik új szerelmével, magával viszi a hetvenkedőtől eddig szerzett összes javakat, őt magát villamosszékben gyötrik, kínozzák, közben jön rá, hogy barátai szívatták végig…  Így jár az, aki az öndicséret és önteltség fertelmes vétkében leledzik.

A vígjáték főhőse ebben a rendezésben a furfangos szolgáló, Gyürköc Ferit alakító Mészáros Máté lett. Uralja a terepet, kellően harsány, minden fölény az övé. Mellette Csőre Gábor, a címszereplő csak szánalmas figura, pedig kisportolt testén jól mutat a lila tanga. Már első pillanatban tudjuk, vesztésre áll a „tatamin”. Bata Éva Partícia szerepében mintha kevésbé lenne jelentős a két prosti lány mögött, Bartsch Kata és Réti Adrienn átveszik a női főszerepeket. Molnár Áron, Gere Dénes, Telekes Péter jól mókáznak szolgai minőségükben, Szatmári Liza Morzsarágó szerepében kissé kirí a sorból, korát, mozgását tekintve mindenképp.

Figyelemre méltó a befejező jelenet, amelyben az Athénba elhajózó szereplők egy valódi csónakban ülnek a színpad közepén, a hajó neve pedig „Santa Taub”, utalva a korábbi, Radnóti beli előadás azóta elhunyt rendezőjére, Taub Jánosra. Szép gesztus.

Budapest, 2013. március 26.

                               Földesdy Gabriella

Megjelent a Kláris 13/4. számában.

♣    ♣    ♣

 

 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©