Tony Kushner
eredetileg kétestés monstre színdarabját
(Ford.: Szálinger
Balázs) egy estére
rövidítve láthatjuk a Nemzeti
Színházban. „Közeleg az
ezredforduló” és
„Peresztrojka” címen fut az első és
második rész, a történet egységes,
és
szinte végig az Államokban játszódik. A
darab időtartama közel négy óra, nyolc
színész alakítja benne az összes szerepet,
és Andrei Serban, a
román származású
rendező fémjelzi a produkciót, aki két éve
Csehov Három nővérét
rendezte nagy
sikerrel ugyanitt.
Már
az első
jelenetnél érezni, hogy amit látunk, hallunk,
és mindaz, ami jönni fog, profi
munka, a technika összes színpadi eszközét
bevetve kápráztat el bennünket a sok
levegőben nyargalás például. De hát mire
föl mindez?
Az
amerikai
szerző az 1980-as években játszatja a
történetet, elsősorban leszámolva az
általa gyűlölt Reagan korszakkal és annak
republikánus politikájával, illetve
kiválaszt néhány jellegzetes társadalmi
problémát, ezek köré építi a
cselekményt.
A darab férfi szereplői homoszexuálisak, ki bevallja, ki
titkolja, ketten AIDS
betegségben szenvednek, és egyikük mormon
vallású. A „mormonság” ezúttal
általában a kisebbségek szinonimája.
Mindhárom probléma azért kerül
terítékre,
mert van egy negyedik – a hazugság –, amelynek
szőnyege alá söprik az előzőeket,
vagyis a megoldás az, ha nem beszélnek róluk. A
problémák márpedig léteznek, és
beszélnünk kell róluk, ahogy a darab főhőse, Prior
Walter (Alföldi Róbert)
teszi, s ezáltal válik méltóvá arra,
hogy egy angyal prófétai szerepet oszt ki
rá. Férfipartnere, Louis (László Zsolt)
elhagyja betegsége miatt, viszont
megnyugvást, vigaszt talál a mormon anyánál
(Udvaros Dorottya), aki
saját meleg
gyermekénél türelmetlenséget mutat. Joe Pitt (Stohl András) mormon
ügyvéd,
rosszul élnek feleségével, Harperrel (Tenki Réka), amit csak
tetéz Joe
felfedezése, hogy „heteroként” már
régen rosszul érzi magát, és
újdonsült
„homóként” összejön Louis-zal. A
darab harmadik vonala Roy Cohn (Kulka
János) sztárügyvéd,
aki velejéig korrupt és kirekesztő egyén, minden
vonatkozásban hazudik, letagad
mindent, nem vállalja sem zsidóságát, sem
melegségét, még AIDS-betegségét is
májrákként kezelteti, ő a legellenszenvesebb
figura, büntetése, hogy haldoklása
közben időnként meglátogatja szellemként
Ethel Rosenberg (Udvaros Dorottya)
–
az atomtitok áruló házaspárjának
nőtagja – szelleme, akinek kivégzésében Roy
tevékeny szerepet játszott. Az Angyal (Söptei Andrea)
légtornász mutatványai
mellett a kórházi nővér szerepét is
eljátssza, a másik ápoló Belize (Szabó
Kimmel Tamás) szintén meleg, mind
öltözete, mind nőies mozdulatai, selypes
beszéde árulkodik nemi
identitásáról.
A
történet lényege
a két AIDS-es szereplő sorsa közötti
óriási különbségben rejlik. Míg
Roy Cohn
kivetkőzve emberi mivoltából jut el a szörnyű
véghez, addig Prior lemondva a
prófétaságról, a szenvedéssel teli
földi életet választja szerettei
körében.
Érdemes élni, még így is, mert az ember
fenséges! – szűrhetjük le a
következtetést. Jó, de hogyan? Nem lehet cél,
hogy mindenki az azonos neműeket
szeresse. Valamint az se, hogy az életet a trágár
beszéd, a pukkasztás, a lelki
sivárság, az önzés töltse ki.
Kushner
darabjába
túl sok minden van bezsúfolva. Serban
rendezésében dominál Reagan
Amerikájának
totális elutasítása, kigúnyolása,
amit mi innét nem így éltünk meg, viszont
kissé idegennek érezzük a problémák
hazai viszonyokra való átmosását egy az
egyben. Amerika angyala és a Hősök terének angyala
nem azonos, sőt nem is
hasonlít.
A
díszlet (Izsák
Lili) jól kihasználja a színház
technikai felszereltségét, a repülő akrobata
angyalon kívül a forgószínpad a
Vidámpark beli körhintát idézi, az
összes
süllyesztő jár le- s föl az előadás alatt.
Jelmez Izsák Lili és
Szlávik Juli. A
színészek a maximumot nyújtják, legjobb
Udvaros Dorottya, aki öt szerepben
jeleskedik.
Földesdy
Gabriella
