Szép Ernő bájosan kedves szerelmi
története Tóth Mancival és Csacsinszky
Palival a főszerepben a magyar színdarabok
édes-bús fajtájához tartozik, s e
kategóriában az egyik legjobb. Nem véletlen, hogy
két játékfilm is készült belőle, a
háború előttit is, és a 70-es években
készültet is Székely István rendezte.
A Lila ákác azért mégiscsak
színházi darab, rendről rendre elmegyünk
megnézni, mert újra át akarjuk élni a
szerelem születését e két fiatal
között. Szórakozni is szeretnénk, mert
közben vidámságra is vágyunk. Miként
oldja meg a rendezés, hogy mindez teljesüljön egy
színházi este alatt?
Ebben a bájos vígjátékban megjelenik
Szép Ernő lelke is. Ez csak úgy lehetséges, hogy
egy cselédlány, akinek keresményéből az
anyja eltartja kisebb gyermekeit, elfogulatlanul beleszeret egy
aranyifjú, ámde kispénzű bankfiúba, s oly
kitartó és hűséges hozzá, hogy az
aranyifjút ráébreszti a szerelemre. Ehhez Palinak
ki kell ábrándulnia a szépasszony
Bizonyosnéból, aki az ujja köré csavarja
összes hódolóját. Ez meg is
történik. Mire Pali beleszeret Manciba, Manci
szerződéssel Moszkvába megy táncolni
táncosnő barátnőjével, Hédivel. Nincs Happy
ending.
Guelmino Sándor rendezése zenés
kamaradarabot varázsolt a Magyar Színház
színpadára, állandó zongoristát
szerződtetett (Puskás Péter), aki zenét
szolgáltat, s a szereplők a zenére táncolnak, hisz
a legtöbb jelenet bárban, lokálban,
kávéházban játszódik.
Másrészt a szelíd Szép Ernő-i
udvarlásokat, plátói rajongásokat
kissé erotikussá tette, ehhez a szépasszony
Bizonyosné figuráját kellett
kihívóbbá és kifejezetten erotikussá
tenni. Pápai Erika mindent megtesz, hogy ebben a
szerepben megfeleljen egy kacér, szexis nőnek, nem tehet
róla, hogy lénye kicsit ellenáll ennek a
szerepkörnek. Légiesebb, finomabb alkata visszatartja.
Pali szerepét Crespo Rodrigo játssza, a
bravúros, fölényesnek induló figurát
jól hozza mindvégig, s valóban
érezzük, mikor vált át szerelmesbe. Őt
viszont bankfiúként nehéz elképzelni. Balsai
Móni Tóth Mancija az első perctől az utolsóig
elbűvöli a nézőt különleges hangjával,
hajlékony, táncos mozgásával,
természetes játékával, amely
lényéből fakad. A többiek több szerepet is
játszanak, Soltész Bözse Stefit és
Hédit, mindkettőben remek, a két figura
felismerhetetlenül különbözik
egymástól, az ember el se akarja hinni, hogy egy
személy játssza mindkettőt. Figyelemreméltó
még kettős szerepben Gémes Antos és Bede-Fazekas
Szabolcs.
A praktikus, minden helyszínnek megfelelő díszletet Csanádi
Judit tervezte, a változatos, sokszor különleges
jelmezeket (Bizonyosné elegáns
ruhakreációi) Kárpáti Enikő, a
táncokat és az összehangolt színpadi
mozgást Fincza Erika.
Szép Ernő Lila ákáca halhatatlan
színdarab, ezt a nagy energiákat felvonultató
színházi apparátus is tudja, meg is
érdemlik a megérdemelt sikert.
Földesdy Gabriella
(Megjelent a Kláris 12/3.
számában)