Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

MENYASSZONYTÁNC

Színházi kritikák

Miskolci Nemzeti Színház

MENYASSZONYTÁNC

A Miskolci Nemzeti Színházban Jávori Ferenc Menyasszonytánc című klezmer-musicaljét tekinthettük meg ebben az évadban (2010 —2011) először. Kállai István fejében született meg a gondolat, hogy elkészülhetne egy ilyen musical, amikor megismerte Jávori Ferencet, „Fegyát" és a Budapesti Klezmer Bandet.

De mi az a klezmer muzsika? A klezmer szó a héber hangszeres zenész kifejezésből ered. Hét zsidó muzsikus összeáll, és egy különleges hangzású zenével lepi meg a hallgatóit. Az uralkodó hangszer a klarinét, de vonós, ütős, billentyűs is színesíti az összhangot. Ahogy a zsidó nép szétszéledt a világban, úgy bővült tartalmilag, formailag, hangszergazdagságban egyaránt. Minden nép zenéjéből beleépült valami, a magyar népzenétől kezdve az amerikai dzsesszig. A miskolci színházban még testesebb lett a zene, mert hét zenész nem tölthette volna be az egész nagyszínpadot, ezért Váradi Katalin zeneigazgató vezetésével áthangszerelték nagyzenekarra. Csodálatos összhang született belőle. Ritmusos, ütemes, szívhez szóló, néhol – jiddis szóval – hüpce, azaz szemtelen.

A zene mellett maga a töténet, a prózai rész sem banális. Indig Ottó: Torockói menyasszony című műve az alap. A mai világban nagyon is aktuális. Főhőse Patkós Rózsi (Pohly Boglárka), egy szép, formás, takaros, tisztalelkű lány valahol Romániában, Erdélyben. Az esküvője küszöbén állna szerelmével, Bárány Andrással (O. Szabó Soma), ha éppen nem tiltaná őket a fiú gazdag apja (Homonai István), és Rózsinak lenne legalább keresztlevele. Őt ugyanis örökbe fogadta egy szegény jólelkű keresztény házaspár. Amikor a dokumentum megjön, akkor derül ki, hogy ő bizony a gazdag zsidó Blum Salamon (Kincses Károly) és izraelita szolgálójának a viszonyából született. Így tehát tiszta zsidó. Egyből felborul a tolerancia. Ha zsidó, menjen a zsidókhoz! Még a vőlegény is hezitál, ami szakítást eredményez. Szegény Rózsi a zsidó Herskovics bácsi (Szirtes Gábor) kocsmájában talál menedéket. Jó kis kocsma ez, ahol már a darab indításakor magyarul nótázó fiatalok verekednek román suhancokkal, amit csak a jegyző megjelenése és a szombat beköszönte szakít meg. A kocsmáros, de még az özvegy Blumné (Seres Ildikó) is a szívére ölelné a szegény árvát. A vőlegény bánatában közben a katonaság nehéz kenyerét eszi, amíg meg nem szökik. A román Dumitrescu Jonel katonai parancsnok (Molnár Erik) üldözi a szökevényeket, megsebesítve a vőlegényt. Aztán szabadon is engedné, ha Rózsi feláldozná az ártatlanságát, mármint neki. Közben újabb keresztlevél érkezik. Kiderül, hogy Rózsi színtiszta református szülők gyereke. De ekkor már – főleg a kibékülő szerelmes pár –, de még a megbocsátó apa sem törődik a vallási hovatartozással, csak a fiatalok boldogságával. Hiszen minden ember egyenlő! – Jól megtanulták a saját kárukon. Jöhet a boldogító igen és a menyasszonytánc.

Meg kell még említenem a két komikus, a már szóba került kocsmáros, Szirtes Gábor és a zsidó rabbit játszó Bakai László fergetegesen humoros, mulattató játékát.

A díszlet Menczel Róbert, a jelmez Laczó Henriett korhű, érdekes munkája volt. A nagyzenekart Váradi Katalin vezényelte. A Jávori –Kálla –Böhm által összekomponált darabot Halasi Imre rendezte.

Szádváry Gyuláné

Megjelent: Kláris, 2011/1.

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©