Nagy László
fotói az
Újpesti Könyvtár Facebook-bejegyzésén itt találhatók.
Molnár
Júlia fotóit is megnézhetjük itt.
Lapunk 33.
születésnapját,
egyben a Kláris-díjak átadását
és a költészetnapi ünnepségünket is
az Újpesti Könyvtár
emeletén tartottuk április 15-én, 29
résztvevővel. Az estet Goldoványi Zoltán
igazgató úr nyitotta meg. A műsorvezetők idén is
Földesdy Gabriella és
Györgypál Katalin voltak.
Bevezetésként Katona
Mária énekelt az orgonanyílásról.
Ezután
Györgypál Katalin rövid
értékelése következett, amely lent olvasható.
A KLÁRIS-Díjak
átadásakor azon díjazottak nevét
és az indoklást is felolvastuk,
akik érthető okok miatt nem tudtak eljönni betegség
vagy életkoruk miatt, vagy
a vidékről való felutazás nehézségei
gátolták jelenlétüket.
A díjazottak neve
indoklással itt olvasható.
Szöllősi Dávid
zárta ezt a blokkot a "Meseautó" c. népszerű
filmdallal, saját mandolin kísérettel.
A második részben a díjazottak abc sorrendben
olvastak fel műveikből, vagy
mondtak néhány szót saját magukról.
Ambrus József
Erdélyből származik, 16 éves korától
Magyarországon lakik. 11
verseskönyve jelent meg, néhányat
közülük már idegen nyelvre is
lefordították.
Sokfelé jár, nevét országszerte és
külföldön is ismerik. Most a "Szárhegyi
trubadúr" c. versét olvasta fel.
Ágoston Zsolt
novellájából olvasott fel részletet a
Kláris 25/2. számából
Bajzikné Panni Keszthelyről
jött, 30 éve ír és fest, elsősorban a
Balatonról
szeret verset írni unokái
inspirálására is. Helyi klub titkára. 15.
kötete most
jelent meg. Órákon is szerepel, most a rendről olvasott
fel (erdő)
Dr. Bíró
Gáspártól az ünnepi hangulatot megtörve
három humoros limericket
hallottunk.
Csató József 1953
óta publikál, újságíró, sok
iskolát végzett. Nálunk 8 éve
jelennek meg írásai. A kötődésről olvasta fel
esszéjét a legújabb
Kláris-számból.
Dombrádi István
eredetileg szobrászművész, súlyos betegsége
miatt váltott
költészetre 52 éves korától. Az
"Égbehajló csendekben" c. versét
olvasta fel a hazáról.
Stefanic Ferenc Alexander
saját változatos életéről mondott el
érdekes
dolgokat, sportember és vendéglátós, egyben
az RTL gyártásvezetője is. 2
kötete jelent meg, verset, tanító jellegű felnőtt
és gyermekmeséket ír,
fogyatékos gyerekeknek olvasnak fel könyveiből.
Katona Mária énekelt
nekünk Radnóti–Ránki: "Két karodban" c.
dalát.
Kondora Beáta Kőszegről
érkezett édesanyjával, megnézték a
Munkácsy-kiállítást
is. 2016-tól meseíró, illusztrálja
saját meséit. 2 kötete is megjelent már
Csutka és más manókról.
Tornai Xénia saját
szép versét olvasta fel magáról.
Turóczi Levente 17
évesen magyar-történelem szakra jár a
váci gimnáziumban, már
több díjat kapott novelláiért és
verseiért. Két éve ír komolyabban. 30
antológiában jelentek meg művei, 7 kötete: 2 krimi,
3 ismeretterjesztő és 2
novelláskötet. Nyáron jelenik meg regénye.
Természetesen édesanyja kísérte el.
Dr. Valkai Teréz orvos, ma
is praktizál. 2008 óta ír, az
Orvosíróknál is
megjelennek novellái.
V. Nagy Ágnes
"történetírónak" vallja magát, ez
jelenik meg kötetében
is. A "Te leszel a párom" c. novelláját olvasta
fel.
A. Bak Péter
festőművész-művészeti író következett,
aki emellett művészeti
telepeket, táborokat is vezet sokfelé. Édesapja,
P. Bak János egyik
festményéről is elmesélt egy érdekes
történetet: a kép számára
váratlanul
előkerült egy gyűjteményből.
Szöllősi Dávid
éneke következett: "Sétahajó a
Dunán"…
További
felolvasások következtek:
Molnár Julianna:
"Könyörülj rajtunk, Urunk" a kötetéből.
Gyárfás
Tamás: József Attilához, "Íme, hát
megleltem hazámat".
Borka Zsuzsanna Karinthy
Gábor versét olvasta fel "A kék rózsa"
címmel.
Halász Erzsébet
legelső versét ismerhettük meg, ami megmaradt:
"Április".
Halász István
története következett kutyusaik
húsvétjáról.
Horváth Edit:
"Költészet ünnepe" c. versét hallhattuk.
Király Erzsébet:
"Múzsához!" (Kláris 25/2.) c. versét
olvasta fel.
Szöllősi
Dávidtól az ún. "nagymagyarokról"
(kötetéből) szóló versét
ismerhettük meg.
Kotherz Mária mesét
olvasott fel kötetéből.
Ágoston Zsolt Petőfiről
szólt röviden és két rövid verset
hallottunk egy
magazinból.
Gyárfás Tamás
még pár szót szólt Táncsics
Mihály születésnapja kapcsán (április
21.)
Katona Mária ismert
szép népdallal zárta a rendezvényt:
"Szól a kakas
már".
Fárasztó,
sokszínű, tartalmas délutánban lehetett
részünk a két órában.
*
2025. április 15-én
elhangzott bevezető:
Első
számunk 1992 áprilisában jelent meg, így
lapunk immár 33 éves. Számaink
továbbra is tematikusak, annak minden előnyével és
hátrányával. Előnye
elsősorban az, hogy az egyes témákról több
szerző szemszögéből, eltérő
látásmódok szerint olvashatunk.
Hátránya talán, hogy egy-egy téma
nyilvánvalóan
nem mindenkit érdekel egyformán. A főtémák
mellett azonban mindig szerepelnek
más, ugyancsak fontos, aktuális témák is.
Az
utolsó 6 szám ún. főtémái
meglehetősen különbözőek voltak (24/2--25/1.
számok):
Mindennapi kreativitás, Egyensúly,
Változások, Veszteségeink,
Teremtésvédelem
(ez a karácsonyi szám volt), végül Hiteles
élet. Ezek mellett természetesen a
mindenkori aktuális témák is rendre szerepelnek: a
különböző évszakok,
költészet napja, anyák napja, Trianon,
hazaszeretet-magyarság, iskolakezdés,
karácsony stb. Tehát témáikban is nagyon
sokféle verset, prózát, esszét,
képzőművészeti alkotást
láthatunk-olvashatunk, ugyanakkor a "főtéma"
némi keretet nyújt az egyes számoknak.
Természetesen mi is azt szeretnénk, ha minél
többen forgatnák, olvasnák
nyomtatott lapunkat az internet világa mellett. Honlapunkon csak
ízelítő
jellegű válogatást közlünk az egyes
számokból, kivéve változatlanul a
színházi
előadásokról írt kritikákat.
Bár folyóiratunk irodalmi-kulturális jellegű, de
az olyan alapvető, általános
emberi értékek, mint a békevágy, a
hazaszeretet is folyamatosan felszínre
kerülnek magyar nyelvünk, kultúránk
ápolása, őrzése mellett. Legfőbb célunk
változatlanul a kulturális-lelki
építés, építkezés
lehetőségeinek bemutatása az
öncélú rombolás helyett.
Szerzőink köre tovább bővült 19 fővel,
közöttük még a középiskolás
korosztály
is képviselteti magát. Reméljük, hogy az
újak közül is többen állandó
szerzőink
maradnak. Rajtuk kívül néhány, tőlünk
elmaradtnak hitt szerzőnktől újra kaptunk
kéziratot. Folytonos feladatunk korábbi szerzőink
számára folyamatosan kellő
helyet adni új szerzőink művei mellett a megfelelő szellemi
színvonal,
értékmegőrzés mellett.
Mindnyájan tapasztaljuk, mennyire felfokozódott
életünk minden téren, tele
folytonos változásokkal, bizonytalanságokkal.
Ilyen körülmények között talán
nehezebb alkotni, értékálló műveket
létrehozni. Emellett most is természetes,
hogy sok szerzőnk szeretne be- és megmutatkozni
személyesen rendezvényeken,
műsorokban; az alkotó munkához azonban inkább a
csendes elmélyülés szükséges.
Ez pedig a meglehetősen kiszámíthatatlan jellegű
korunkban egyre nehezebbnek
tűnik, amihez hozzájárul az internet igencsak felgyorsult
világa is.
Ennyi változás közepette belső
értékrendünk, lelki békénk,
személyiségünk
megőrzése kemény, de ma is elengedhetetlen feladat.
Ehhez kívánok magunknak minél több erőt,
józan belátást, alkotókedvet!
(Györgypál
Katalin)