2024. november 19., Kláris antológia '24 kötetbemutató az Újpesti Könyvtárban:

Kláris antológia '24. c. kötetünk a 30. antológiánk. Bemutatóját november 19-én tartottuk szintén az Újpesti Könyvtárban jó hangulatban, 28 résztvevővel.
Műsorvezetők Földesdy Gabriella és Györgypál Katalin voltak.
A rendezvényhez a bevezetőt Goldoványi Zoltán tartotta, megadva a kellemes alaphangulatot.

Györgypál Katalin üdvözölte a vendégeket, szerzőket, majd meghallgattuk Szöllősi Dávid énekét: "El ne felejts"...
A bemutató legelején 3 szerző olvasta fel versét az antológiából:
Imre Ferenc, Kanizsa József -- aki 60 éve ismerte meg feleségét -- és Lengyel Géza.

Szöllősí Dávid énekelt: "Gondolsz-e majd rám...?"

Ezután Györgypál Katalin beszélt a jelen antológiáról:

"Legelső kötetünket Kláris antológia '95 címmel még Tárkányi Imrével szerkesztettük. Óhatatlan, hogy pár mondat erejéig vissza ne tekintsünk erre a mainál kissé szerényebb kötetre. Lényege azonban, úgy vélem, megmaradt, ehhez idéznék néhány mondatot az akkori előszóból: javarészt a már negyedik évfolyamába lépett Kláris irodalmi-kulturális folyóirat szerzőitől tartalmazott műveket. Elsősorban az emberséggel, szeretettel, összetartozással, az egyetemes emberi értékekkel kapcsolatos alkotásokat választottuk ki. A magyaros verseléstől az időmértékes verselésen át a szabadversig, prózáig, ill. esszéig sokféle formát és műfajt találhatunk. Az antológia anyagi fedezetét a résztvevők biztosították.
Az antológia szerkezete a 30 év alatt nem változott: az irodalmi művek a szerzők abc sorrendjében követik egymást, a képzőművészeti alkotásokat pedig igyekszünk témában, hangulatban illeszkedően szerkeszteni, a tartalomjegyzékben külön tüntetjük fel ezeket. A kötetet a szerzők fényképe és a pár soros életrajzuk zárja.
Legelső antológiánkat is a BIRÓ family akkor még "nyomdaüzem" készítette, amely azóta már Biró family Nyomda és  Könyvkiadó – egy kötet kivételével valamennyi kötetünk itt készült, ma már természetesen egészen más technikai feltételekkel – hol van már a pauszpapír! évek óta a pdf "járja" – , de ugyanúgy igen színvonalasan, nagy szakmai gondossággal és teljes szívvel. Ezt külön köszönjük!
 
Jelen antológiánk 139 alkotó művét tartalmazza. Ennyi szerzővel az internet korában is nehéz dolog megfelelő kapcsolatot tartani, műveiket gondozni, átbeszélni, a kész kötetet eljuttatni részükre.
A résztvevők több mint a fele, nagyjából 55 százaléka él vidéken.
Legfiatalabb szerzőnk 17 éves – Turóczi Levente –, legidősebb szerzőink 91-92 évesek: Bánlaky László, Imre Ferenc és Szabados István. További szép alkotó éveket kívánunk nekik!
Néhány elhunyt alkotó műveit is közöljük, akiknek hagyatékát megfelelően gondozzák, ők: Fazekas Imre Pál, Ihász-Kovács Éva, Király Lajos és Szántai Sándor.
Sajnos, az antológia szerkesztése óta elhunyt T. Tamás Ferenc, és semmiféle hírünk nincs Lőrincz M. Gizelláról.
 
Az antológiában résztvevők közül többen – pontosan 11-en – írnak és festenek vagy fotóznak, közülük kiemelném Kádi Pétert, Keczely Gabriellát és Kovácsné H. Líviát.
Legalább 12 fő – ennyiről tudok –, akik ugyancsak többféle művészeti ágban alkotnak, de itt csak egyféle ágban jelentkeznek, közülük megemlíteném Buczkó Imrét, Ágoston Zsoltot, dr. Bíró Gáspárt, Pánti Annát, Pongrácz Zoltánt, Romanek Inkát és Sipos Marit.
Meg kell említenem mindazok nevét, akik legelső antológiánktól kezdve vagy folyamatosan, vagy időszakosan 30. antológiánkban is részt vettek: Bornemisza Attila, Györgypál Katalin, Ihász-Kovács Éva (hagyatékát Bornemisza Attila gondozza), Kanizsa József, Király Lajos (hagyatékát Király Erzsébet gondozza), Losonczi Léna, Márton Rózsa, Nguyen Hong Nam Piroska, Prosszer Gabriella Júlia, Stancsics Erzsébet, Szántai Sándor (hagyatékát Stancsics Erzsébet gondozza), Szénási Sándor István, Tóth Attiláné (dr.).
Mostani antológiánkban 9 új szerzőt találunk, közülük kerül ki a legfiatalabb 17 évesen.
Mai témáink részben kissé mások, mint 30 éve: vallási, erkölcsi problémák, békevágy, hazaszeretet, magyarságunk megőrzése, szülők és gyermekek gondjai, élet és halál, érzelmek széles skálája fejeződik ki a művekben. De olvashatunk művészek, költők életéről is.
Festményeken, fotókon a Mesterséges intelligencia és az Államalapítás (festmények), gyönyörű hazai tájaink, virágaink, a természet képei egyaránt megtalálhatóak. A színes képek száma most talán a legtöbb, mellettük sok fekete-fehér értékes kép is ékesíti a kötetet.
A versek formáit tekintve klasszikus verssorok és haikuk, magyaros verselés tűnik szemünkbe, évek óta jelen vannak a haikuk a költészetben. Rövidebb és hosszabb művek, novellák, esszék is váltakoznak a kötetben.
A kötet anyagi fedezetét ugyanúgy a szerzők biztosították, mint az összes eddigi kötetét. "

Majd a jelenlévő szerzők olvasták fel műveiket nevük abc-sorrendjében:
Balázs Erzsébet szép hazánkról
Balogh Zoltán József Attiláról
dr. Bíró Gáspár világháború veszélyét tekintve: Armageddon c. versét
Borka Zsuzsanna: Virágok tavasszal c. versét
Csató József részletet az október leírásából, ő az ŐsFalköz "krónikása" is
Földesdy Gabriella részletet Hajdan Valiról írtakból
Gyárfás Tamás: Emlék (temetőről)
Györgypál Katalin nyári verseit
Halász István 3 tanulságos versét az életről
Keczely Gabriella saját magáról mondott néhány szót, majd felolvasta A  XXI. század című versét
Király Erzsébet előbb saját verseit olvasta fel (Viharok; Az én időm szekerén), majd
Király Lajos versét: Odüsszeusz
Kovács H. Lívia a festészetéről szóló versét olvasta fel nekünk, majd felmutatta színes festményét is
Molecz Krisztián sajét magáról is szólt, és felolvasta versét: Forrong a világ
Ránki Katalin: Spirál c. versét Imre Ferenc olvasta fel, majd másik versét ő maga
Stancsics Erzsébet: Kinek a maradéka? c. versét hallottuk
majd felolvasta Szántai Sándor közéleti versét: Hol a dal
Szöllősi Dávid következett hatásos versével: A hontalan
Tornai Xénia: A fű hegyén
Tóth Attiláné dr. hosszabb novelláját hallottuk egy arab orvos tudásáról is  "Egy harminc évvel ezelőtti miskolci kirándulás emlékére" címmel
Valkai Terézia (dr.) megható történetét hallottuk egy doboz bonbonról és az orvosok lelkiismeretességéről
Váczi Zoltán:  Kopogtat a vénség c. verse következett
V. Nagy Ágnes: Emlékezés c. verse zárta az antológia bemutatásást.

Szöllősi Dávid: "Ott születtem én" c. dalt énekelte.

Felolvasások:
Balázs Erzsébet: Szemed írisze és Gondolatom c. verse az antológiából
Tóth Attiláné Fekete Mariann kérésére olvasta fel zenével kapcsolatos versét:  Gondolatok a zenéről
Tornai Xénia időmértékes szép verse Visszavágyó címmel
Borka Zsuzsanna két verse egy-egy szótagból felépítve: Nyár és Tél címmel
V. Nagy Ágnes prózája: Kérdezhetek valamit? -- a koldulásról
Váczi Zoltán gyermekverse következett: Hóesés
Szöllősi Dávid verse: Az én magyarságom
Balogh Zoltán két verse: Fáradt arcok és Kérdezem
Molecz Krisztián indiai témájú verse: Ganges partján (temetésről)
Balázs Erzsébet: Tél a Mátrán szép leíró verse
Imre Ferenc: Szigorú szabályról szólt
Gyárfás Tamás Ady-avokációja: Találkozás a Disznófejű Nagyúrral
Végül Szöllősí Dávid énekelt: "De szomorú a nyár után..."

Maradt időnk kicsit beszélgetni is a kellemes hangulatban.

Fotókat a következő linken találunk:

https://www.facebook.com/photo?fbid=962971355877548&set=pcb.962971589210858