*

(Fordított időrendi sorrendben):

2024. II. félévben:

November 19-én mutattuk be a Kláris antológia '24 c. harmincadik kötetünket, amelyről itt olvashatunk.

Október 15-én tartottuk következő rendezvényünket ugyanott, az Újpesti Könyvtárban. A rendezvény kiemelt jelentőségű volt, tekintette a nyílt könyvtári napokra. Ez alkalomból gyönyörű torta készült a Könyvtár rendelésére, amelyet a mi jelenlétünkben a Könyvtár igazgatója, Goldoványi Zoltán úr szeletelt fel. Mi 18-an voltunk, de kapott a tortából az arra járó pár vendég is, köztük egy kisfiú, aki azután Petőfi-verset is szavalt nekünk.
Goldoványi Zoltán úr kérte a könyvtár-témában készült kéziratokat számára majd beküldeni.
 
A rendezvény első részében a műsortervnek megfelelően Drotleff Zoltán költő, író műsora következett, akinek immár 17 kötete jelent meg. Ezekből 1 regény, többi verseskötet. Verseit szereti felolvasni. Beszámolt számos díjáról is.
17. kötetében, melynek címe „Dimenzióváltás”, több szonett koszorú és ciklus olvasható teremtés és más témákban, pl. háborúról, Istenkeresésről.
Pár mondatot felolvasott egy recenzióból hitről, bizakodásról, szeretetről.
Ezután a következő verseit hallhattuk a szerző felolvasásában:
Őszi dal;
Hajdanán (emlékező vers szüleiről);
Egy ismeretlen segítőnek;
Csak álom volna? – aggodalom, háború ellen;
Nem vízió – reményteljes reggel a békéért szólóan;
Utolsó gyertya – húga halála után íródott;
Lesz virágzás! – kikeleti remény kora tavasszal;
3 apeva: Különbségek;
Sötét vízió – háború, amikor az elme is megbomlik;
Művészetek közül melyik a leghatásosabb? – válasza erre „A zene himnusza”;
Elvárás – a művészet a lelket ápolja; adott szó értéke, becsület, hit, reményt ad a nemzetnek;
Rossz vicc tavasszal – hideg volt.
 
Szöllősi Dávid énekelt saját mandolinkíséretével az indián nyárról: „Indián szerelmi dal”
 
A II. részben Dr. Bíró Gáspár két verset és két novellát olvasott fel.
„Villamoson” – régi családias hangulat, nosztalgikus történet, focimeccsről beszélgetnek az utasok, vehemensen vitatkoznak Sándor Csikarról, majd más témák kerülnek elő.
Tekintettel a hamarosan következő október 23-diki ünnepre, „A pesti srác” című versét hallottuk a novemberi harcokról a Széna téren, a fiúk hősökké válásáról.
Második verse is erre emlékezett hatásosan, szomorúan, felemelően „Ballada a kilenc lelőtt fiúról” címmel.
Majd a „Cigarettafüst” c. novellája következett: egy hajón történik a tengeren, ahol a mesélő visszaemlékszik ’56-ra, a körtéri harcokra, az orosz katonák holttesteire és arra, ő maga hogyan kerülte el a megtorlást: „Milyen kevésen múlik az élet!”
 
Ezt követően Katona Mária énekelte el az Ady-verset „Párizsban járt az ősz”.
 
A felolvasások a könyvtár-témájú művekkel kezdődtek:
Tóth Attiláné: Könyvtárban c. novellája saját életéből;
Stancsics Erzsébet: A könyvtár illata -- visszaemlékezése gyerekkorára;
Majd Halász Erzsébet prózája következett: „100 szóban Budapest”,
Borka Zsuzsanna részletet olvasott fel Jókai Mór „Életemből” c. írásából.
Tornai Xénia: Támad a kór – költészetről, Kosztolányinak ajánlotta Balassi és mások stílusában.
Bokrossyné Mária Drotlefftől olvasta fel a „Szebben kellene” c. verset.
Horváth Edit: Költői éden c. verse következett, majd
Balázs Erzsébet: Szállj, darumadár – természetleíró vers madarakról.
Török Nándor új könyvét mutatta meg, majd az Álom c. négysorosát mondta el nekünk.
Király Erzsébet szintén Jókai Mórtól olvasott fel „Hol készül a regény” címmel.
Szöllősi Dávid: Szerelmem a mandolin c. verse hangzott el, majd
Gyárfás Tamás, aki könyvtáros is volt, pár mondatot mesélt erről.
V. Nagy Ágnes. Emlékezés c. írása (halottak napja közeledik);
Borka Zsuzsanna: Októberi táj c. verse;
Drotleff Zoltán ismét: „Mit mondjak még” – az elmúlásról műveket hallottuk.
Végül Szöllősi Dávid az őszről szóló dalt énekelte, Zerkovitz Béla dala őszi platán alatt – „Hulló falevél” c. éneke zárta a rendezvény hivatalos részét, amit kedélyes beszélgetés követett még.
Legközelebb a Kláris antológia ’24 c. kötetet mutatjuk be.



2024 második félévének első rendezvényét szeptember 17-én tartottuk szokott kedves helyünkön, az Újpesti Könyvtárban. Összesen 22 fővel gyűltünk össze, kellemes hangulatban.
Műsorvezető Györgypál Katalin volt.
A rendezvényt Goldoványi Zoltán könyvtárigazgató úr nyitott meg, aki felhívta figyelmünket a következő rendezvényre: októberben nyílt nap lesz, ez alkalomból elsősorban könyvtárral, könyvvel, olvasással kapcsolatos témájú művek felolvasását kéri.
Ez alkalommal a szokástól eltérően három „félórás” szereplőnk volt.
Először Takács László költő verseit hallottuk, főként az MI-vel „készíttetett” zenekísérettel. A hang is MI volt.
Műsorának is ezt a címet adta: vers, költészet és zene. Véleménye szerint ezzel új kategória születik. Ennek megfelelően arról szólt, hogy mit jelent számára a vers. „Költőnek lenni” a vers címe, előbb felolvasta versét, majd az MI „elénekelte” – valóban más hangzása volt versének, hangsúlyosabbá vált.
Utána Petőfi-témájú vers következett, ugyancsak MI-énekléssel – majd a Hazám, a Himnusz tiszteletére.
Következő megzenésített verse róla szólt, önkifejező, kicsit melankolikus: „én most elmegyek” – és még hallhattunk részleteket egy népies verséből, ami átírt népdal.
Kérésünkre ő maga mondta el a József Attila tiszteletére, majd a Petőfihez írt versét – nos, ezeket így jobban értékeltük.
Szöllősi Dávid még ehhez kapcsolódva énekelte el saját mandolin-kíséretével a „Szerelmi vallomás”-t.
II. Szedő Tibor következett negyedik, Szerelemhíd c. kötetének bemutatójával, meghívott vendégeivel: Stern Erika versmondóval és Szabad Magda énekessel.
Legelőször a kötet előszavát író Stancsics Erzsébet olvasott fel az előszóból oázisról, konfliktusokról. Majd két verset olvasott fel a könyvből, amelyeket maga választott: a Decemberi gondolatok bögréjét kavargatom és a Fillér sem címűeket.
Majd Szedő Tibor maga olvasta fel két versét, a címadó verset és a Zöngétlen tavaszt.
Ezután Stern Erika olvasott fel maga választott 3 verset odaadással, kellő értelmezéssel: Alkotás magánya; Mi nekem (a vers); Összemosott jelen.
Szabad Magda Heltai Jenő „budoár”-os dalát énekelte nekünk zenekíséret nélkül. „Délután 3-tól 6-ig”.
Ismét Stern Erika következett: „Nem az a lényeg” és a leginkább hatásos „Szívemben párologsz, anyám” című verseket.
Szöllősi Dávid a műsor színesítésére elénekelte Romhányi: „Mondta-e már más is Neked?” c. dalát.
III. A. Bak Péter festőművész, művészeti író érdekes dolgokat mondott el saját magáról: soha nincs lámpaláza, valamint: miután 20 éve él feleségével Lábatlanon és számos kiállítást rendezett, fellendítve Lábatlan kulturális életét, most megérdemelten megkapta az Emlékplakettet.
Számos kiállításon vett részt ő maga is saját műveivel, így nemrégen kiderült német származása okán a nemzetiségi kiállításon is. Mint művészeti író, véleményét nyíltan kifejti a modern kortárs művészetről. Az absztrakt képeket ő „pacsmag” képeknek nevezi, és nem tartja szépeknek, maradandóaknak. Ma nem festenek sem figurális képeket, sem történelmi képeket, és ha részt akar venni a kiállításokon, kénytelen ő maga is absztrakt képeket festeni, ún. „szép” képeket meg szinte titokban fest.
Igazat adott a hozzászóló V. Nagy Ágnesnek: nincsenek ma természet után festő művészek, sem utcai festők.
Szó esett még újra arról, hogy a hagyatékok kárba vesznek, kidobásra kerülnek.
IV. A felolvasásokat Katona Mária dala nyitotta meg egy örmény Őszi dallal.
Borka Zsuzsanna kedves gyerekverset olvasott fel, az egérkéről: „Balerina leszek.
A következő művek hangzottak el ezután:
Halász Erzsébet rövid prózája: „Osztálytársak”.
V. Nagy Ágnes kicsit hosszabb prózája a „Sorsok”-ból, Erdély, Veronika küzdelmes és tragikus élete, aki mégis derűsen végzi munkáját külföldön.
Horváth Edit parafrázisa Ady Endre versére, „Már régóta álmodom”.
Balázs Erzsébet: „Álomvilág” című versét Wittenberger Erzsébet képére írta.
Halász István hangulatos verse következett Balatonfenyvesről, a nyarat idézve.
Nguyen Piroska: „Betűjáték” c. verse következett, kicsit „bolondos” hangra.
Király Erzsébet a mostani árvíz témára Petőfi Sándor: „A Dráván+ c. versét olvasta fel.
Stancsics Erzsébet hosszú prózáját elnapoltuk, helyette Szántai Sándor ideillő verse következett „Mit ér a törvény” címmel.
Szöllősi Dávid Heltai Jenőtől mondott verset: „Szívem falán”.
Bíró Gáspár: „Ősz disztichonban”
Stern Erika Szedő Tibortól olvasott fel: „Életszimfónia”.
Katona Mária énekelte Ady megzenésített versét: „Őrizem a szemedet”.
Tóth Attiláné éve hosszabb emlékező prózáját olvasta fel „Magdi”-ról, nagy figyelemmel hallgattuk.
Nguyen Piroska Murár Teréz egyik versét olvasta: „Nyári nap”
Borka Zsuzsanna érdekes versét ismertette velünk, egyszótagos minden szó benne, címe: „Egy-egy szó” – többször is felolvastattuk vele.
Horváth Edit: „Megfulladt messzeség”
Szöllősi Dávid a csendes otthonról énekelt: „Összecsendül két pohár” (Fényes Szabolcs)
Néhány percig még beszélgettünk, végül is csak 5 perccel léptük túl a műsoridőnket három „főszereplő” ellenére a szokásos kettő helyett.


2024. I. félévben:

Az évad utolsó rendezvényét nyári szünetünk előtt június 18-án is az "olvasóliget"-ben tartottuk, meglehetősen nagy melegben. Összesen 17-en jöttünk össze Pünkösd után, így most is mindenki szóhoz jutott.
Műsorvezető Györgypál Katalin volt.
Először Csipke Rózsa tartotta meg "félórását", szerkesztve, gondosan összeállítva. Verseit is saját maga olvasta fel nekünk.
Előbb azonban saját magáról szólt: Erdélyből jött, Kányádi Sándor költészete is erősen hatott rá. 1990-től él hazánkban Kókán, szakvizsgákkal rendelkezik. Nyugdíjaztatása óta foglalkozik többet irodalommal, számos díjjal rendelkezik már a Krúdy Gyula Irodalmi Körben és más társaságokban is. Verseihez zenét is ír, szeret énekelni.
Érdekes verse "A vágyak bércei" c., amelyben sok mindent elmond életéről. "Elmúltam már hatvan": alkotás-, életigenlés szól a versből és az a vágya, hogy élete példakép legyen mások előtt.
Erdély szokásai, tájai megelevenedtek előttünk, családjáról vall az "Aranyosszéken" c. versben, amely szülőfaluja, ahova visszavágyik. A hazaszeretet szól e verséből is.
"Otthon jártam" c. versében a hagyományokról beszélt hosszabban, emlékeiről, pl. hagymafesztiválról, esti mesélésekről; tájleírások folyóval, hallal.
Lányának is több verset írt, egy napon van a születésnapjuk.
Időskori szerelem jelenik meg verseiben, erről sok verse született. "Tűzben égünk" -- szonett, "Csak mert álom" -- nemrégen írt verse pl. a "lélekgyönyörről".
Mai falusi környezet jelenik meg Petőfi után írt versében: "Ó, természet!" -- egyben tájleírás is tavasztól őszig a természet rendjéről, sok virágról.
Gyerekverseket is hallottunk, tekintve, hogy gyerekekkel foglalkozott: "Az erdő mókusa", humoros a "Macskazene".
Új versformákat is kipróbált, A "Fohász a Földért" -- a környezetszennyezés ellen szól, béke kell, Fény. Erről is szól a "Vágy" című szép verse.

Ének következett Szöllősi Dávidtól: olasz dal a tengerről, búcsúzásról (Sorrento).

A második részben Tornai Xénia verseit hallottuk, szintén saját felolvasásában. Önéletrajzát is versben hallottuk gyerekkoráról, Dunakanyar, Szob, Zebegény -- a természet, a nagyszülők jelentek meg előttünk.
Rendhagyó az "Önéletrajz" c. verse. a "Pont határok nélkül" -- a test-lélek-szellem egysége mellett tesz hitet, melynek vége a kozmoszba hullás.
A földi eseményeket is értékeli azonban: az "Örömvers" tanúskodik erről, "Adventi emlék" -- a múltról, gyerekkori karácsonyról, nagyszülőkről, erős kötődéséről nagyapjához.
"Borostyán" -- rácsodálkozás a régi ékszerben, a gyantában merevült méhre, a lélekre.
"Az Idő lovai": amikor megáll a idő, olykor az időtlenség érzése fog el minket, ilyen a szerelem.
"Átlényegülés" -- férjének írt verse Zebegényben mély összetartozásukról. Férfi és nő,  Ádám és Éva egymás mellé rendeltettek, a nő másképpen erős, soha nem önmagában.
Visszavágyását fejezi ki Kosztolányi Dezsőhöz írt hosszú verse, akit mesterének tart, és akihez imádkozott a Covid-járvány alatt.
Az orosz-ukrán háború borúsabb verset iratott vele "Miért" címmel, sok-sok aggódó kérdéssel.
"Az élet dallama": klasszikus verseléssel írt szép,Gulácsi Lajos-képre írt verse, az éteri vágyakozás a hóhullásról; a képzelet világa, Na'Conxypan -- andalító hangvételű vers.

Szöllősi Dávid énekelt ezután időről, estéről -- Vámosi-Záray dala

Felolvasások:
Tóth Éva elmesélte az esküvőjét, amikor véletlenül és ismeretlenül a híres Járóka Sándor-zenekar jött zenét szolgáltatni -- mintegy házi hangverseny kerekedett belőle.
Király Ezsébet először elhunyt férjétől olvasott fel nekünk egy aktuális aforizmát, majd saját versét "Viharok" címmel.
Takács László okos verse: "Költőnek lenni"
Szedő Tibor: "Különcség a kolonca" -- a művészetről, művészekről
Borka Zsuzsanna korábbi gyerekkönyvéből olvasta fel a mesét a hangya és a tücsök témában
Halász Erzsébet: próza, "Merengés" --  többet kellene beszélgetni, de nem akárkivel és nem akármikor ("orvosi javaslatra…")
Szöllősi Dávid saját versét olvasta fel "Kánikula" címmel
Molnár Júlia: Nagy László után "Szerelmem, te ölelj engem" -- nagy sikere volt
Balázs Erzsébet: képzelet is lehet a "Virágos női lélek" tavaszi virágoktól a krizantémig
Halász István: "Örüljünk az életnek" és "Nyári kertben" -- két rövid verse
Mándy Gábor: "Add, Uram" -- az egyenlőségről
Tornai Xénia felolvasta még az aktuális "Szénanátha" c. versét -- kislány korára emlékezve
Szöllősy Dávid éneke következett Herkules-fürdőről, végül néhány népdalfeldolgozást énekeltünk el közösen, a melegtől már némileg elaléltan.
Legközelebb szeptemberben találkozunk!

A rendezvényről képeket itt találunk:

https://www.facebook.com/photo?fbid=7391527344309968&set=pcb.7391527660976603
Szedő Tibor fotói

https://www.facebook.com/photo?fbid=856552823186069&set=pcb.856552996519385
FSZEK képei

Májusi rendezvényünket a kellemes Olvasóligetben tarthattuk a Könyvtár kertjében. Pünkösd után közvetlenül, május 21-én a létszámunk valamivel kevesebb volt a szokottnál –16-an jöttünk össze –, de annál hangulatosabb. Szerencsére az esőfelhők csak ijesztgettek bennünket.
Műsorvezető Györgypál Katalin volt.
A rendezvényt Goldoványi Zoltán igazgató úr vezette be, üdvözölve az Olvasóliget idei "megnyitását", valamint azzal a számunkra is jó hírrel, hogy az őszi Könyvtári Nyílt Napok rendezvénysorozatában az Élhető Világ Irodalmi Kör is helyet kap.

Először Horváth Edit műsorát hallhattuk, aki előbb saját magáról beszélt, sikereiről építési technikusként Siófokon, ahol ismert ember volt. 9 éve Budapesten él, első kötete 2019-ben jelent meg. Vezetőségi tagja a Krúdy Gyula Irodalmi Körnek. Több díjjal rendelkezik már.
Verseit saját maga olvasta fel.
Legelőbb is előző kedves lakóhelyéről szóló verset hallhattunk Ébredő Balaton címmel. Hasonló témájú verse egy festményhez íródott Vihar készül a Balatonnál címmel.
Utána a következő kifejező verseit hallhattuk: Kiáltás, Fellegek peremén, Színes álmok..., Sziklák.
Felkérésre írta a Szomorú jegenye c. verset. Szintén a természetről szól a Hajnali ébredő.
3 másik témában is hallhattunk verseket: a hazáról, amely kérdésekkel kezdődik, szüleiről két verset, majd több verset is a szerelemről: kérdések, összefonódás és a hiány érzése egyaránt megfogalmazódott. Végül nemrégen születésnapjára írta a Lepergett éveim c. visszatekintő szép versét.

Ezt a részt Szöllősi Dávid éneke zárta le saját mandolinkísérettel: a Marina c. olasz slágert hallottuk magyarul.

Kanizsa József következett, aki a legújabb Kláris újságból olvasta fel versét. 57. kötete már nyomdában van.

Őt Balázs Erzsébet követte szintén saját verseivel. Előbb ő is saját magáról beszélt nekünk, gyermekápolói, majd pénzügyes korszakáról, ahol szintén sikereket ért el. 2018 óta ír verseket.
Előbb a Fenyves ágán c. versét olvasta fel, amellyel bemutatkozott a Kláris újságban. Hosszabb verse következett Gyermekkori emlékeim címmel, majd fiatalkoráról szólt A hajón c. hangulatos verse.
Sok szerelmes verse van, ezek közül a következőket hallhattuk: Rád emlékezem, Igaz szerelem?, régmúltról a Nyíló orgonák, majd Lopott rózsaszál, szintén visszatekintés a Rózsás álmok.
Gyermekei, unokái jelentik az ő számára is az élet értelmét, erről szól e verse (Életem értelme) – a körforgásról. Majd a Gyermekem, a Vasárnapi boldogság és a Virágoskert az én szívem c. verseket hallhattuk gyerekeiről, unokáiról.
1970-ben házasodtak össze férjével, hamarosan költözködtek, amit több költözés követett: Költözésünk című versében beszélt erről.
Férje halála után késői szerelem jelent meg életében, akinek halála után kezdett verseket írni.
Költői vallomása is lehet a Bűvölet c. verse.
Meghívásai alkalmával más közösségekben is szívesen olvassa fel verseit. Ír más versformákban is, így hallottunk haikukat, (istenes) apevákat is, záróversként pedig édesanyjáról szóló versét olvasta fel nekünk Anyu és én címmel.

Ezt követően Katona Mária énekelt, majd Tóth Éva Korszakok című novellája következett nyugdíjas korunkról, lassú öregedésünkről.
Bíró Gáspár dr. egy versét hallottuk: Mit hagyok itt címmel.
Borka Zsuzsanna A legendák lovagja című hosszabb, kissé humoros, némi szarkazmussal megírt verse következett.
V. Nagy Ágnes novellája megtörtént eseten alapszik, vidéki nyaraláson a fogorvoshiányról, begyulladt fogról.
Tornai Xénia kissé pesszimista verse a Falanszter.
Szedő Tibor Esőt vet május c. verse következett, majd Szöllősi Dávid saját versét olvasta fel Nyári zápor címmel.
Ágoston Zsolttól két verset hallhattunk: Petőfi emlékezete és a Vihar címmel. Utóbbi szintén igen kifejező verse.
Mándy Gábor rövid verseit osztotta meg velünk, Süt a Nap kezdettel.
Katona Mária Schubert Szerelmi dalát énekelte el nekünk.
Bíró Gáspár dr. egy "IT"-novellát olvasott fel Kovács úrról a szállodában és a buszon, ami nem nélkülözte a humort sem.
Tornai Xénia hosszabb, szép és elgondolkodtató verse következett Édesapjáról Torzó címmel.
Szöllősi verse: Nyári szerelem – visszaemlékezése fiatalkorára, a Balaton partra.
Balázs Erzsébet Szép Magyarországom c. verse ugyan megjelent az antológiában, de kissé átírta.
Szöllősi Dávid záró éneke következett a hulló falevélről..., Katona Mária pedig Schubert: Jókedv és bánat c. dala.
Majd közösen énekeltünk el néhány szép népdalt az igazán kellemes délután lezárásaként.

Képeket itt találunk:

 https://www.facebook.com/photo?fbid=10227496415650817&set=pcb.10227496422290983

https://www.facebook.com/photo?fbid=839810204860331&set=pcb.839810574860294

 

2024 évi születésnapi és Kláris-díj átadó ünnepségüket április 16-án tartottuk, erről itt olvashatunk.

Előzetes műsortervünknek megfelelően tartottuk meg márciusi rendezvényünket az Újpesti Könyvtárban március 19-én jó hangulatban, csaknem családiasan – 17-en jöttünk össze. A műsort előbb Györgypál Katalin, majd Tóth Attiláné dr., Éva vezette.
Először M. Jankó János verseit és két zenére énekelhető versét hallhattuk. Mivel közeledik húsvét, ezért Munkácsy Mihály "Krisztus Pilátus előtt" c. híres festménye alapján írt hosszabb szép versét olvasta fel, majd – március 15. tiszteletére – a "Kossuth sírjánál" c. versét természetesen Kossuth Lajosról.
Ismert szép népdal dallamára énekelte el CD-lemezre, így hallhattuk Kiss László előadásában a "Kárpátok fohásza" c. verset (M. Jankó János verse), a hazaszeretetről szólva elsősorban.
Az "Azt hittem" c. verse – amit a szerző olvasott fel – előbb szerelmi csalódásra utalt – de, mint kiderült, szó sem volt csalódásról. Majd sorban a következő verseket hallottuk: Kósza strófák, Az őszben, Itt jön az ősz, Olasz ábrándok – hangulatos vers klasszikus verslábakkal –, Templomi emlékek: anyjáról, a gyermekkorról, erkölcsiségről. Egy régi téléji idill c. vers következett, majd a szomorkás hangulatú "Árulkodó ablakok". "Szürkület idején" természetesen az alkony plasztikus leírása. Zenés vers következett ismert dallamra Zsuzsa Mihály előadásában (CD-ről): "Ezüst csuhás november" főként az Alföldről.

Őt Nguyen Piroska követte, aki egyrészt több érdekes népviseletes vietnámi babát hozott, ezekről később beszélt, másrészt vietnámi versek saját fordításait olvasta fel. Egyik szerzőt ismeri, aki operaénekesnek tanult hazánkban, de abba kellett hagynia. Versének címe: "A szél bánata", előbb a fordítás első változatát hallottuk. A vers a  hazavágyódásról szól nagyon szépen, kifejezően.
Egy vietnámi vallásos – főként buddhista, természetesen – verseket tartalmazó kötet verseit fordította le és olvasott fel többet közülük elhunyt, számunkra ismeretlen szerzőktől. "Ajándék az apácától", "Templom a faluban" – utóbbi emlék a szülőföldről, hitről –, "Igaz értékek keresése" (valós hit, boldogság – buddhizmus), a hit továbbadása. Hosszabb versek ezek, Piroska fordításában a hit, remény, szeretet hármasa többször is előfordul. A "Vágy" című versben a tenger vágya jelenik meg legelőbb, majd lepke, ég stb. vágya. "A templomtorony meséje a gyülekezetről" – érdekes verse, valóban egy másik világ. Hallhattuk "A szél bánata" másik saját fordítását is, ami önmagában érdekes mozzanat.
Vietnámban 54 féle nép él együtt, népviseletükre az élénk színek a jellemzők, jellegzetes kalapjuk bambusznádból készül, ami napsütés és eső ellen egyaránt véd. Még egy vietnámi gyerekdalt is elénekelt nekünk Piroska, természetesen vietnámi nyelven.

A harmadik részt Katona Mária éneke vezette be Mozarttól, a májusról.
Tóth Éva következett a "Legyen a feleségem" című kedves és egyben érdekes novellájával, amelyben még édesapjáról is szó van, nemcsak a tanszékről.
Innen átvette a műsor vezetését, ami "profi"-nak bizonyult természetesen.
A. Bak Péter előbb a Szervátiusz-szobrászcsaládról mesélt nem közismert tényeket, majd bemutatta nekünk a "Régi idők mozija" című kifejező képét, amelyen Charlie Chaplin ül kutyájával, keserűen, de nem feladva egy omladozó régi mozi lépcsőjén.
Stancsics Erzsébet Szántai Sándor versét olvasta fel: "A szélesre tárt világ" címmel, majd saját versét: "Őszi óda két szólamra".
Katona Mária tavaszi dala következett: "Ha nyílnak a tavaszi kék ibolyák".
Borka Zsuzsanna megmutatta újabb Jókai-díját, amit immár harmadszor nyert el ("Arany Díszoklevél", idén a Nemzeti dalainkról témában. Majd felolvasta a Kláris 2. számában megjelent kedves húsvéti gyerekversét.
Takács László: "Újjászületés" c. verse következett a tavaszról, mely verse Petőfi "Szeptember végén" c. versét idézi ritmikájában. Következtek:
Balázs Erzsébet: Hónapsoroló, Horváth Edit: Nemzeti ünnep, Csipke Rózsa: Évszakkosár c. versek.
Mándy Gábor egy rövid, humoros írását olvasta fel, majd Király Erzsébet Király Lajos: "Én olyan költő vagyok" és "Rímek és dallamok" c. verseit.
Mivel maradt időnk, Földesdy Gabriella mesélt hosszasabban nemrégen tett külföldi útjáról a Madeira-szigeteken, néhány színes fotóval.
A. Bak Péter még tájékoztatott minket egy fontos kiállításáról Lábatlanon, amelyet ő rendez.
Végül Katona Mária vezényletével Kossuth-nótákat énekeltünk közösen és lelkesen az elmúlt ünnep tiszteletére.

*

Irodalmi körünk február 20-án tartotta idei második rendezvényét lassan a mi törzshelyünkké is váló Király utcai könyvtár emeletén. A műsort Györgypál Katalin vezette. Csaknem telt házunk volt, több mint h]szan jöttünk össze (pontosan 24 fő). Némi szomorkás hangulat ellenére kellemes hangulatban töltöttük a két órát.

Előbb Tóth Attiláné dr. jövőkutató tartott számunkra is érdekes előadást a „Jövőről, jövőkutatásról, jövőképekről” címmel, amihez kinyomtatott útmutatót is kapott mindenki, figyelemfelkeltő idézetekkel. Előadása nagy sikert aratott, reméljük, lesz folytatása is. Az előadáshoz Takács László röviden hozzá is szólt.

Őt a hamarosan 80 éves Stancsics Erzsébet követte műsorával, közreműködött énekkel Katona Mária és Szöllősi Dávid, utóbbi emellett több verset, művet is felolvasott. Először Katona Mária egy norvég népdalt énekelt nekünk „Tavaszébredés” címmel, majd Szöllősi Dávid Szántai Sándornak egyik okos versét olvasta fel (Évszakok. Variációk).
Ezt követően Stancsics Erzsébet „Mi, 44-esek” című szomorkás írását hallhattuk, majd Szöllősi Dávid olvasta fel az „Erdélyben” című írását. Ezt hosszabb próza követte a szerző felolvasásában gyerekkoráról „Pityók, a tyúk” címmel, majd a vidámsággal tele „Reggel a buszon” c. novelláját a Kláris újságról. Dávid következett „Pár sor a józan észről” Táncsicsról, ez Szántai Sándor írása, végül meghallgathattuk szintén Dávid előadásában „Az én jó apámnál...” c. ismert éneket.

A harmadik részt Katona Mária vezette be egy holland népdallal, címe „Víg halász”.
Mivel néhányuknak el kellett mennie, így előbb Nguyen Piroska olvasta fel „Jóslás” című kedves novelláját, majd Takács László „Árva lélek” c. versét hallhattuk, őt Szabó Márta követte „Jó volna” c. versével.
Halász István rövidebb verse következett, „Örüljünk az életnek” – betegsége után még hitelesebb volt. V. Nagy Ágnes „Egymás szemébe nézve” című prózája következett, majd Halász Erzsébet szintén prózája: „Csak egy gyerek” címmel. Balázs Erzsébettől verset hallhattunk a „Vasárnapi boldogság”-ról, a Zamárdiból érkezett Szakáli Anna, aki előbb még hozzászólt a jövőkutatás témához, fenntarthatóságról, majd a háborúról szólt; ehhez kapcsolódva felolvasta az „Éjfekete álom” című versét.
Szöllősi Dávid éneke színesítette tovább műsorunkat: „A kanyargó Tiszta partján”.
Őt Csipke Rózsa kedves verse követte: „Elmúltam már 60”. Szedő Tibor a „Jelmezbál” c. versét olvasta fel, Király Erzsébet pedig lánya fordításában olvasta fel a „Ne töltsd meg a szíved fájdalommal” című eredetileg angol nyelvű verset (szerző: Joey Beighley).
Bíró Gáspártól a „Február” c. verset hallhattuk, majd Katona Mária énekelt egy dán népdalt „Rosalill”-ről.
Szöllősi Dávid saját versét olvasta fel: „A Te meg én táncklubban”, ami nagy veszteségét juttatta eszébe.
A hangulatot némileg oldotta Winczhelm Tibor humoros novellája „A tapéta” címmel.
Gyárfás Tamás Karai Ilona versét olvasta fel: „Anyámnak”.
A. Bak Péter két nemrég festett képét mutatta be nekünk: „Tavaszi virágzás” és „Tavasz a kertben” címűeket impresszionista vonásokkal, sok pasztell színnel.
Mándy Gábor egy tréfás versötlete a „vérrokonok” – „közös” szúnyogokkal.
Maradt idő meghallgatni Tóth Attiláné Éva humoros novelláját a számítógépével (Évi, veled mindig történik valami), és még meghallgattuk Katona Mária felolvasásában édesapja, Katona Imre versét: „Tavasz”.

Végül a közös népdaléneklésbe Szöllősi Dávid mellett besegített Katona Mária is, most sikerült több, mindenki ismert népdalt választani.
 
* 

2024 első rendezvényét január 16-án tartottuk szintén az Újpesti Könyvtárban, amit valóban új törzshelyünknek tekinthetünk Goldoványi Zoltán Könyvtárvezető úr jóvoltából.
A kedvezőtlen időjárás ellenére 18-an összejöttünk. Sajnos, egyik "harmincpercesünk", Takács László is megbetegedett, így némileg változott a műsor: a jelenlévők közül többen is hosszabban szerepelhettek a második részben. Többekkel előzetesen egyeztettünk a nap folyamán. Műsorvezető Györgypál Katalin volt.

Az első részben Borka Zsuzsanna verseit és prózáit hallgathattuk meg a szerző és Hodossy Ildikó színművésznő előadásában. A szerzőnek eddig 8 kötete jelent meg, gyermekkötet, verseskötet és próza, 9. kötete hamarosan nyomdába kerül. Előbb saját magáról szólt röviden, majd versek következtek.
Az "Aranymadár" c. vers az "Angyalsors" c. kötetéből hangzott el, majd a "Háború volt" című vers, melynek gondolatait, apja emlékeit, a halál témáját a most folyó háborúk hozták felszínre. Fiának írta a "Soha ne térj le..." c. lelkesítő, tanító jellegű versét. Hodossy Ildikó olvasta fel a "Megvagy-e még" c. verset, 33 év távlatából kérdezte; majd "A lélek sebei" című, hosszabb vers következett és a "Vannak titkok" -- saját titkainkról.
Zsuzsannának vannak vidám versei is, most azonban egy kedves, szomorkás verse következett a szerző felolvasásában: "Szülinapomra", természetesen József Attila-vers parafrázisa. Felváltva hangzottak el: "Kőbe zárva", "Karanténban a világ" -- történelmi tények a pestisről, majd a koronavírusról 2020-ban, amikor még nem volt vakcina; "Intelem" -- rosszul reagálsz magányban; a Vág parti történet balladisztikus, szerelem, halál, végzet témában, ami Vág partján igaz történet volt. Szerelmes szép verse a "Kerestelek Téged" című. Hosszabb verse következett: "A gyöngyöt síró leány" balladás mese. Hodossy Ildikó olvasta fel a "Rabmadár" c. verset: kiengedte a madarat, de nyitva hagyta a kalitka ajtaját, visszajöhet a madár.
Novemberről szóló vers: már tél jön. "Csipkerózsika tanulsága" – mese arról, hogy ne keseregjünk. "Kutyám szemében" -- szövetsége a kutyával. Ehhez kapcsolódott a "Farkasok közt" c. mese, amikor az árva kölyökkutyát farkasok nevelik fel.

A második részt Katona Mária éneke vezette be, a közeledő Magyar kultúra napja tiszteletére a "Szól a kakas már" c. népdalt hallottuk.
Tóth Éva humoros prózája következett "Egy délelőtt a füredi strandon" címmel. Földesdy Gabriella "A háziorvos" c. novelláját Király Szendi Erzsébet olvasta fel, humorát szintén kellően értékeltük a VI. kerületi szimpatikus orvosról. Stancsics Erzsébet következett, aki először Szántai Sándorról szóló novelláját olvasta fel "Barackmag" címmel az összegyűlt barackmagok feltörésének nehézségeiről. Majd Sándortól egy 1955-ben írt bátor vers következett "Mit ér a törvény" címmel.
Szöllősi Dávid Seress Rezső tragikus életéről szólt néhány szót, majd elénekelte nekünk a "Nem felejtem el sohasem" c. számát.
Nguyen Piroska következett, aki a "Krónikás" c. versét, majd az "Újpest utcáin" c. prózáját olvasta fel.
Szedő Tibor "A misszió" c. verse hazaszeretetről, költészetéről szólt.
Balázs Erzsébet: "Rózsás álmok" (szerelem), Horváth Edit: "Nélküled" (amit ő szeretne) c. versek, majd Katona Mária éneke következett: "Ellopták szívemet, jól érzem" kezdetű népdalfeldolgozás.
Halász Erzsébet: "Tiszta szívből" c. tanulságos írása: senki nem segít, amikor kellene. V. Nagy Ágnes története a törvényszéken játszódott le, "Most mit tegyek" címmel -- nincs hova mennie a szabadlábra helyezett férfinak.
Szöllősi Dávid két Puskin verset olvasott fel: "Dajkámnak" és "Szerettem Önt" címmel, majd a "Még egy éjszaka" témájú Seress Rezső dalt hallottuk.
Reményi Éva: "Látomás" c. verse következett, utána A. Bak Péter Újpestről, művészcsaládokról beszélt nekünk, Rádai Imre színész családjáról, Ruttka Andrásról.
Király Szendi Erzsébet Király Lajostól a "Bort, búzát, békességet" című újévi köszöntőt olvasta fel, majd Mándy Gábor két rövid saját, angolul írt versét szójátékkal.
Hodossy Ildikó Borka Zsuzsanna még egy versét ismertette meg velünk "Újévi tavasz" címmel.
Szöllősi Dávid ismét egy szomorkás Seress Rezső dalt énekelt "Ki volt az az asszony" címmel, az édesanyjáról.
Végül közösen Sárosi Bálint nótáskönyvéből énekeltünk néhány dalt közösen.

Jó hangulatban váltunk el a tartalmasan eltöltött két óra elteltével.

2023. II. félévben:

2023 utolsó rendezvényét december 19-én tartottuk az Újpesti Könyvtár barátságos termében. A járvány és a közelgő ünnepek miatt valamivel kevesebben voltunk, összesen 18-an, plusz egy kedves olvasó. A hangulat ennek megfelelően különösen baráti volt. A műsort Györgypál Katalin vezette.
Először Taskovics Adél „félórása” volt, édesanyja, Romanek Inka író és festőművész társaságában. Adél nem először szerepel a mi rendezvényeinken sem. Két diplomás, mesterdiplomás, évek óta dolgozó fiatal költő, kötettel rendelkezik már. Kötetében mesék és versek olvashatók. Most is a Braille-írással lejegyzett verseiből olvasott fel nekünk szebbnél szebb verseket, kezdve a „Sohasem elég” című lelkesítő versével. Hallottuk még a Levél versben, Fából ácsolt sorok, A Segítő hitvallása, Vallomás, Szólítlak, Ha azt hiszed, Aki másként gondolkodik (ez különösen nehéz vers), a szintén lelkesítő Fénysugár, az Elfedett szavak, végül a Karácsonyi gyertya című versét. Néhányat a Kláris is közölt már. Versei jellegzetes stílusban íródtak, legtöbbjük filozofikus mű.
Romanek Inka is szólt néhány szót saját magáról, ún. kitapintható festészetéről, a képlátás sajátosságairól a vak embereknél. Inkának rengeteg képe van mások tulajdonában itthon és külföldön is, a megjelent 3 regénye mellett.
Végül még 3 verset olvasott fel lányától: Hány nap van még karácsonyig, Gondolatom Hozzád szárnyal és Az igazság kulcsa címűeket, utolsó különösen nehéz vers.
 
Őt Drotleff Zoltán követte, aki a Változó állandóság c. legújabb, 16. verseskötetét mutatta be. Legelőször egy szonettet hallhattunk Várakozás címmel, tekintettel Adventre. Saját magáról is szólt néhány szót, erdélyi származásáról, gépészmérnöki végzettségéről. Felesége halála óta ír verseket, számos újság és antológia közli verseit. Legutóbb kötete részben „oktató” kötet a különféle versformákról.
Több versét felolvasta: Daloljunk bátran (lelkesítő tartalommal), Életre szólóan, Őszi vonaglás, Csapda, Hullámzás (pandémia idején), Egy kis matematika (egyenletek, egyensúly, rend). Kung-fu nagymester barátjának írta a Ki csak egyig számol című versét (az erős ember, akinek jó szíve van). Közreműködött Gyárfás Tamás, aki beszélt Zoltánról, majd néhány versét olvasta fal átgondoltan, végül néhány limericket, ami közül az „Összefüggések” című 6 szakaszos, tanító vers.
 
A harmadik részt Katona Mária éneke vezette be egy Liszt Ferenc dallal: Zengi hárfa húrja.
Tóth Éva kedves novelláját ismertette meg velünk unokája egyéves korából: Fanni, a betegmegőrző címmel.
Török Nándor: Az üzenet című versét a nemrégi hóesés inspirálta, filozofikus tartalommal.
Stancsics Erzsébet előbb Szántai Sándor korai, hadfogságban írt versét olvasta fel Estére anyám hazavár címmel, majd sajátját hajléktalanról: Karácsony éjjelén.
Szöllősi Dávidtól a Karácsonyi készülődés c. verset hallottuk, Borka Zsuzsanna a Szilveszteri kavalkád című verse következett, majd Tornai Xénia Gyerekkorban hull a hó c. verse.
Földesdy Gabriella három klasszikus költőtől hozott karácsonyi verset:
Kányádi Sándor: Isten hát mögött; Szilágyi Domokos: Karácsony; Pilinszky János: A fényességes angyal is.
Nguyen Piroska kedves novelláját olvasta fel tanítványa szeretetéről A legszebb ajándék címmel.
Németh Nyiba Sándor most inkább beszélt a jelenlevőkhöz a történelem tanulságairól, a beszélgetések hiányáról és a szeretetről.
Szöllősi Dávid egy svéd népdalt énekelt: Karácsony ünnepén.
Bokrossy Marika Drotleff Zoltán egyik versét olvasta fel: A picike gyermekszív címűt, majd Reményi Éva: Ünnep közeledtén c. verse következett.
Gyárfás Tamás Wass Albert: Karácsonyi meséjét olvasta fel, mely kicsit pesszimista, de szép novella.
Katona Mária magyar karácsonyi éneke következett, végül Szöllősi Dávid a Csendes éj c. dalt énekelte végig (magyarul), majd együtt néhány karácsonyi dalt énekeltünk: Pásztorok, pásztorok; Dicsőség és az elmaradhatatlan Mennyből az angyal című ismert énekeket.
Legközelebb január 16-án találkozunk ugyanitt. 

2023. november 21-én mutattuk be a Kláris antológia '23 c. kötetünket, amelyről itt olvashatunk.

Október 17-diki rendezvényünkön a szokottnál kevesebben, összesen 18-an jöttünk össze, tekintettel a közeli időpontokban tartott/tartandó más rendezvényekre. De mint általában mindennek, ennek is volt kellemes oldala: a családiasabb légkör, valamint egy-egy résztvevőre több idő jutott.

Az első "félórás" Katona Mária volt, aki Liszt Ferencről elsősorban mint emberről tartott érdekes és tanulságos előadást: rá emlékezőktől olvasott fel fontos és tanulságos idézeteket. Emlékeket, véleményeket hallhattunk Liszt Ferenc csodálóitól a zeneszerző gyerekkorától késő éveiig. Így például hallhattunk Anne Rilke Liszt-növendék írásából a Liszt-matinék szerepéről Weimarban. Végül a "Hajnalozó" c. Liszt-dalt énekelte nekünk Katona Mária.

Földesdy Gabriella könyvbemutatója következett, könyvének címe: Magánélet csatazajban és szélcsendben. Beszélt a könyv születéséről, a kötet szerkezetéről, egyes novellákról, valamint Tornai Xénia hosszabb könyvelemzéséről (olvashattuk a Kláris 23/4. számában). 2011-től ír szépirodalmat, elsősorban az Epreskert5 c. internetes folyóiratban jelennek meg ezen művei, de egy olasz irodalmi folyóirat is közölte egyik novelláját. A könyvben található utolsó, fiktív novellát Szöllősi Dávid hozzáértően olvasta fel (Túloldali fejfájás).
Dr. Kiss Zsuzsa irodalomtörténész egészítette ki a könyvbemutatót, szerinte ezek az írások lírai elbeszélések, ha olvassuk, magunkba tudunk nézni. Tömörek, egyszerűek, azonosulni tudunk velük.

A felolvasásokat Szöllősi Dávid éneke vezette be (Budán, este 10 után).
Balázs Judit József Attila: Az a szép régi asszony c. versét mondta el.
Németh Nyiba Sándor saját versét mondta el (Kaptál egy esélyt)
Király Erzsébet előbb Király Lajos egyik versét olvasta fel: Vadludak szállnak, majd meglepetésként saját versét: Őszi idő.
Ezután az alábbi versek következtek:
Takács László: A teremtés csodája
Borka Zsuzsanna: Őszi szonáta
Horváth Edit: Az idő szava (hazánkról)
Balázs Erzsébetnek a szegénység elleni küzdelem gondolatkörében két verse: Álmodik a remény; Ég és föld
Stancsics Erzsébet Szántai Sándor egyik korai versét olvasta fel: Kigyulladtak már a csillagok,
majd saját prózája következett, a drámapedagógiai filmkészítésről szóló írásának részletét hallottuk saját magáról, az elmúlásról
Halász Erzsébet prózája: A finn csoda
Katona Mária édesapja, Katona Tibor 1956-os versét olvasta fel Hulló vér -- magyar vér címmel.
Németh Nyiba Sándor egyik Seress Rezső dalát énekelte nekünk: Csendes ember lettem
Koós László geleji megemlítette dr. Kesztyűs Ferenc festőművész-tanár 90. születésnapját, majd a hozzá írt Pünkösdi rózsák a ház falán c. versét olvasta fel.
Bíró Gáspár vidám verse következett "Modern világunk"-ról
Nguyen Piroska jóslásról szóló kisprózája követte, amihez Mándy Gábor kapcsolódott.
Szöllősi Dávid Őszi tűnődés c. verse következett,
majd Katona Mária örmény dalt énekelt Őszi dal címmel.
Ezt a "második kör" követte, általában rövidebb írások:
Horváth Edit: Őszi négysoros
Balázs Erzsébet: Hullámok tánca
Takács László: Végrendelet
Németh Nyiba Sándor: Haláltusa (a rosszé!)
Koós László geleji: Sziámi apeva
Király Erzsébet K. Lajostól: Sanzon
Bíró Gáspár: Ennyi volt
A felolvasásokat Szöllősi Dávid éneke zárta (Többé magához nem jövök),
Németh Nyiba Sándor éneke: Utolsó életem, majd verse: Ne szégyelld, hogy van lelked.
Az estet népdalok közös éneklésével zártuk jó hangulatban.

2023 II. félévét szeptember 19-én kezdtük szokott termünkben (517. sz.), csaknem telt házzal. A 28 főből öten Szedő Tibor vendégei voltak, az ő könyvbemutatójára jöttek el.
A rendezvényt Györgypál Katalin vezette.

Szedő Tibor harmadik verseskönyvének címe: A költészet oltáránál. Közreműködött Katona Mária (ének), Stancsics Erzsébet (Előszó), Bakos Veronika versmondás és Szöllősi Dávid ének, saját mandolin kísérettel.
Szedő Tibor elhangzott verseinek témái: természet; veszteségek: szüleiről szomorú, felemelő verseket hallottunk, József Attila idézetekkel; végül még három verset: "Emberből vagyok"; "Óarany gondolatok" és az "Álarcom" címűeket. A versek sorát Szöllősi Dávid "Álmodj velem" című énekszáma színesítette.

Dr. Bíró Gáspár sebész, szülész-nőgyógyász, aki egyben a Molnár C. Pál Társaság elnöke is, a klasszikus formában íródott Nyár című versének felolvasásával kezdte műsorát. Ezt követően felolvasta a Születésnap című hosszabb, orvosi témájú elbeszélését, amelyet egy korabeli (1946 telén) híradás alapján írt egy vidéki háznál lefolytatott császármetszésről, sőt kényszerűségből méheltávolításról, amelynél a kihívott orvos mellett a helyi körzeti orvos asszisztált a vége felé már petróleumlámpák mellett. Lényegében szakszerű esetismertetést hallhattunk, de kívülálló számára is jól érthetően. Plasztikus leírása alapján szinte magunk előtt láthattuk az eseményeket, amelyeknek végül szerencsés kimenetele volt, a gyermek és anya is életben maradtak. Hozzászólásokban többen kiemelték a novella drámaiságát is.

A harmadik rész kezdetén Katona Mária Mendelssohn dalát énekelte nekünk: "A távollevőhöz".
Ezt az alábbi felolvasások követték:
Borka Zsuzsanna: Őszi táj
Tóth Attiláné Éva: Türelem (próza)
Balázs Judit Petőfi Sándor Szeget szeggel című verse, majd Ránki Katalin versét olvasta fel (Búcsú az Almássy tértől)
Stancsics Erzsébet Szántai Sándortól Verébsors, saját magától a Verébálom c. vers
Takács László: Kívánság
Balázs Erzsébet: Életem értelme (Kislányához)
Horváth Edit: Ellopott szeptember
Kelemen Bata Mária: Búcsú a nyártól
Szénási Sándor István: Napszemüveg
Koós László geleji: Üzenet
Csipke Rózsa: Őszi hangulat
V. Nagy Ágnes: Varázslat (próza)
Halázs Erzsébet: Nagyok
Szöllősi Dávid éneke szakította meg a felolvasásokat, majd
Halász István verse következett
Király Erzsébet Király Lajos: Mennyi időm van még? c. verse
Mándy Gábor tartalmas pár sora
Nguyen Piroska: Tenger szerelmeddel c. verse.
A rendezvény harmadik részét Szöllősi Dávid zárta Heltai Jenő: Imádom c. versével, majd a nótáskönyvből több népdalt közösen énekelhettünk ez alkalommal is.
Megállapodtunk, hogy a jövőben 600 Ft terembért fizetünk fejenként.


2023. I. félévben:

Június 20-án tartottuk évadzáró rendezvényünket szokott termünkben, csaknem telt házzal. Műsorvezető Györgypál Katalin volt.

A műsortervtől most el kellett térnünk – Németh Nyiba Sándor és Keskeny Farkas Anikó műsorát későbbi időpontban tartjuk meg –, Tóth Attiláné dr. vállalta, hogy rövid előadást tart számunkra a mesterséges intelligencia rejtelmeiről. Csepeli György: Ember 2.0 könyve alapján ismertette az intelligencia folyamatát, lépéseit. Az MI-t mi, emberek hozzuk létre azért, hogy életünk kényelmesebb legyen, de nem rendelkezhet érzelmekkel, csak ha beprogramozzák. A kérdés azonban az, hogy kinek az érzelmeit, lelki életét vegyék alapul. Az előadó utalt Buzzatti "A nagy képmás" c. könyvére, valamint felolvasott egy rövid, kifejező részletet Lem "Kiberiáda" c. könyvéből is. Végül nyomatékosan felhívta a figyelmünket, hogy ne keverjük össze az MI fogalmát a robotokéval. Az előadást még a vártnál is nagyobb érdeklődéssel követtük.

A témához illeszkedett Mándy Gábor novellája, amit felolvasott számunkra, az MI felhasználásával. készült.
Katona Mária "A pásztorlányka" c. dalt énekelte el, majd Balázs Judit Kosztolányi versét mondta el: "Akarsz-e játszani", valamint Ránki Katalin: "Régmúlt időkbe merülten" c. versét olvasta fel.
Stancsics Erzsébet prózája követte "Nyaklánc" címmel, családi visszaemlékezés.
Kelemen Bata Mária: "Orvosnők úttörője" címmel az első magyar orvosnőről, Hugonnai Vilmáról írt műve következett.
Bíró Gáspár "Nosztalgia" c. versét hallhattuk, majd Drotleff Zoltán kissé hosszabb meseversét.
Borka Zsuzsanna: "...apám szép mozdulatáról" olvasott, majd Koós László geleji egy korábbi versét hallhattuk: "A Teremtő".
Takács László az időről írt verset: "Állj meg, idő" – számos kívánságával.
Szabó Márta először volt köztünk, így saját magáról szólt pár szót, Mikepércsről érkezett. "Egy perc erejéig" c. verse nagy sikert aratott.
Király Erzsébet Petőfi versét olvasta fel "Mit csinálsz, mit varrogatsz ott?" címmel.
Szöllősi Dávid énekelt nekünk: "Úgy emlékszem, még iskolába jártam" – a régi Tabánról, Budáról.
Balázs Erzsébet "Rózsaszál" c. versét hallhattuk, majd Horváth Edit: "Hold peremén" c. versét.
Góth László hosszabb, vidám verse következett egy költő-versenyről.
Szedő Tibor: "Évek nyikorgó szekere" c. verse következett, majd újra Katona Mária énekelt, Schubert "Jókedv és bánat" c. dalát hallottuk.
Gyárfás Tamás szintén az időről olvasott fel verset.
Bokrossyné Marika Drotleff Zoltán: "Tán igazak álmaim" c. versét olvasta fel,
Nguyen Piroska: Kívánságaim címúű verse következett.
Romanek Inka író és festőművész lánya, Taskovics Adél "Cserépedény" c. tanulságokkal teli verse következett Inka felolvasásában, Adél nem tudott eljönni.
Szöllősi Dávid saját verse következett: "Nyári hangulat" címmel.
Király Erzsi elhunyt férje, Király Lajos "Szeress pokol s menny tüzével" c. kifejező versét olvasta fel, majd
Katona Mária Schumann dalát énekelte "Kertben vala".
Ezt követően a vidékről érkezettek még egy-egy versét hallhattuk:
Szabó Márta: Utolsó szívdobbanás
Drotleff Zoltán: Mese a szépségről
Takács László: Egy szomorú vers a múltból
Borka Zsuzsanna: Egy vers a mulandóságról
Gyárfás Tamás: Futottam a szivárvány után
Bokrossyné Marika: Drotleff Zoltán: Amikor engedem.
Kelemen Bata Mária prózáját más alkalommal olvassa majd fel.
A budapestiek közül Bíró Gáspár: A réten c. szerelmes versét hallhattuk.
Végül Szöllősi Dávid elénekelte nekünk az "Amikor még állt a vén Tabán" c. dalt – természetesen mandolin kísérettel valamennyi dalát –, majd vezetésével ismét közösen magyar népdalokat énekeltünk jó hangulatban.
Legközelebb szeptemberben találkozunk!

*
Májusi rendezvényünkre május 16-án került sor szokott termünkben, 25 fővel. Műsorvezető Györgypál Katalin volt.
Kezdéskor átadtuk Király Erzsébet Kláris Különdíját, mivel ünnepségünk idején külföldön volt.
Emlékesteket tartottunk az első órában.
Előbb Stancsics Erzsébet műsorösszeállításában Szántai Sándor költőre, íróra, újságszerkesztőre emlékeztünk. 15 verse hangzott el három blokkban: háború és gyerekkor, közélet és magánélet, szerelem.
Elhangzott versek: A rab álma, Rab tücsök, Ismerek egy házat, Estefelé, Levél a kedveshez;
Csiszoltam tengelyt s verset, Kopogtatok a fejemen, Könnyű súlytalan lángok, Munka nélkül, A vers türelme;
Bükki ibolyák, Takargasd be az estét, Reggeli (Gyönyörűm, tedd a dolgod), Esküvőnk napjára, Magasztos élet.
Közreműködött Szöllősi Dávid. Az egyes blokkokat néhány szóval bevezette Stancsics Erzsébet, és több verset ő olvasott fel.
Ezt Katona Mária ideillő éneke követte: "Régi időkre emlékszel-e még", többen vele énekelték.
Majd Szöllősi Dávid énekelt egy Páger-dalt: "Nézd, öregem..."
 
Másodiknak Balázs Judit emlékezett Tárkányi Imre íróra, költőre, drámaíróra, szerkesztőre, műsorvezetőre. Előbb nekrológját olvasta fel nekünk saját emlékeit is megidézve, hiszen mindig együtt léptek fel Imrével, aki 29 jelenetet írt.
Versei szóltak most a szerelemről, utazásokról, színházról és színészekről, Szörényi Évához, Páger Antalról írt versek.
Majd évszakokról, karácsonyról, 80. születésnapján előadott "Beatrice éjszakája", 85. születénapján a "Bahcsiszeráji szökőkút balladája" c. művek, végül lovaggá ütésekor Balázs Judithoz írt verse hangzott el.
Katona Mária Mendelssohn-dalt énekelt nekünk az emlékest lezárásaként.
 
Ezt követően a következő versek, művek hangzottak el a szerzők előadásában:
Balázs Erzsébet: Kicsi bimbó
Horváth Edit: Kétszer 6 (születésnapja)
Lengyel Géza pedagógusnapra írt verse a Kláris új számából (Álmomban még)
Németh Nyiba Sándor néhány mondatot szólt az emlékestről, emberekről, múltról
Ránki Kati versét Balázs Judit olvasta fel -- Régmúlt időkbe merülten
Tóth Attiláné prózát olvasott fel: Tárgyak a múltból
Király Erzsébet Király Lajos Cahour-fordítását olvasta fel A kövek címmel
Koós László geleji: Vén diófa árnyékában
Csipke Rózsa: Aranytrombita
Szöllősi Dávid énekelt: A tó kék vizén
Takács László: A kincs
Halász Erzsébet prózája következett: Öreg az országút
Balogh Zoltán: A búcsú
V. Nagy Ágnes: Első látogatás (próza)
Kaptay Éva-Mária: Szüret (békéről)
Halász István rövid verse: A boldogság hol van?
Góth László: Anyák napja
Nguyen Piroska: Tisza parti tankok
Szénási Sándor István kívülről mondta új versét: Virágzik az aranyeső
Szöllősi Dávid: Nyári hangulat
Németh Nyiba Sándor előadásában saját új versét hallottuk: A magyar nép mondja -- elveszett lelkek
Mándy Gábor rövid verse: Egy alak-emlék
Végül maradt 10 percünk közös népdaléneklésre Szöllősi Dávid vezetésével, amivel oldottuk az emlékezések kissé komor hangulatát is.

Március 21-diki rendezvényünket kellemes időben és nagyobb létszámmal tarthattuk szokásos termünkben.

A tervnek megfelelően Vecsésről Kelemen Bata Mária és Szénási Sándor István tartott "félórás" műsort.

Kelemen Bata Mária előbb saját magáról szólt pár szót, többek között tagja a Vecsésen megalakított G. Ferenczi Hanna körnek is. A Kláris újságon kívül több pályázaton is sikerrel szerepelt, így pl. a Lakatos Ilona művészeti csoportban is, mely nemzetközivé vált. Elsősorban a természettel foglalkozik verseiben, mellette jelentős az alkotómunkája a gyermekirodalom terén.

Így először két hosszabb, kedves verses mesét olvasott fel, a "Póni barátra lelt" és a "Kaland a mezőn" címűeket.

Több szép természeti témájú, hangulatos verse következett: az "Erdőben", a "Megújulás a természetben", "Új tavaszt várok", "Hiányzik" – többek között a fecskék –, és a "Csillagom" című. Kedvenc hangszere a pánsíp, igen kifejező verse a "Pánsíp dallamán" című. Az életről több verset is felolvasott: "Változó élet" – az önös érdekről, a pénz-világról; "Kudarc – siker" – lassítani kellene; "Álarc" – legyen béke! – és a "Sors szekerén". A sok-sok négysoros verset egy vidámmal fejezte be: "Dunaparti randevú" címmel.

Szénási Sándor István a most megjelent "Az Idő korzóján" című kötetéből mondta el főleg számos versét – szokás szerint kívülről . Tavasz témában a szerelemről, tengerről; "Boldogság és múló idő"; képzelet és szerelem. Az EU félelmes jövőjéről szólva békevágyának adott hangot. "Egy boldog világban élek" című versében a képzelet, fantázia eredményeként olyan világot tár elénk, ami talán csak egy másik bolygón létezhet. A mai földi élet lehangoló, semmi sem elég, a jövő sem tűnik biztatónak. A magyarok, fiatalok sorsa a kivándorlás (volt) – a végén némi reménnyel. Gyerekkori gondolatok, emlékek, anyja, apja tanítása, szavai némi nosztalgiával mind helyet kapnak verseiben a jövőféltéssel együtt. "Nagyapám sírjánál" megvallja, a korán kelőkhöz tartozik ő maga is. Végül a címadó verset hallottuk életéről, küzdelemről, halálról filozofikusan. A "félórását" a kötet fülszövegével zárta, amely megindító lírai vallomás.

A rendezvény 3. részét Katona Mária éneke nyitotta egy Liszt-dallal, majd Balázs Judit Petőfi Sándor: "A vén zászlótartó" című versét olvasta fel és Ránki Katalin tanulságos versét a "Pletyká"-ról.

Szöllősi Dávid hangulatos énekét – "Portugál április" – többen vele énekelték. Majd igen kifejezően elmondta Petőfi Sándor: "Szeptember végén" című versét.

Stancsics Erzsébet az "Óraütések" c. versét olvasta fel, Jousse Erzsébet a "Kétesélyes rangadók" c. versében a futball-huligánok "ténykedéseiről" szólt. Borka Zsuzsanna egy kicsivel hosszabb, vidám hangulatú prózáját ismerhettük meg "Egy igazán szerencsétlen nap"-ról. Szedő Tibor "Az év köldökzsinórján" c. verse következett. Király Erzsébet elhunyt férjétől, Király Lajostól a "Meggyvirág" c. versét ismertette meg velünk.

Tóth Attiláné Éva egyetemi oktatási időszakából hozott humoros történeteket "Fiatal férfiak között nőként" címmel, nagy sikerrel. Horváth Edit: "A poéta", Balázs Erzsébet: "A kincs" című versét olvasta fel, majd V. Nagy Ágnes: "A választott portéka" című, szintén humoros elbeszélése következett. Gyárfás Tamás először volt nálunk, így pár mondatott mondott magáról, majd két verset mondott el többek között az időről. Góth László két rövid versét hallottuk: "Szemorvosnál" és a "Huligán"-ról.

Balogh Zoltán két rövidebb istenes verse következett: "Tenyeredbe" és "Jó öreg Föld" címmel. Halász István 1848 kapcsán "Pákozd 1848" című versét hozta és a "Tavaszhívogató"-t.

A. Bak Péter festőművész két képét mutatta meg nekünk: "Tulipán" – ami népművészeti motívum is, valamint a "Virágzó cseresznyefa" c. képet.

Katona Mária egy Schumann-dalt énekelt, Borka Zsuzsanna „Hexameter”-eit hallhattuk, Hidegkuti Klára pedig Petőfi Sándor "Tavasz" c. versét olvasta fel.

A jó hangulatú rendezvényt három népdal éneklésével zártuk Szöllősi Dávid vezényletével.

Február 21-én kellemesen berendezett termünk várt bennünket, több mint huszan kényelmesen elfértünk. A műsort Györgypál Katalin vezette.

A műsortervnek megfelelően előbb Csipke Rózsa költő tartotta meg "félórását". Előbb saját magáról, erdélyi származásáról, sikeres óvodavezetői pályafutásáról számolt be. Nyugdíjaztatása óta ír verseket, novellákat. Eddig 500 verse született, emellett zenét is szerez. Több díjjal is büszkélkedhet. Verseire jórészt a természetközelség, ősei témák a jellemzőek, emellett gyermekversei is lényegesek. Származása miatt őrá is jellemző az itthon-otthon kérdése, hiszen sok éve Kókán él. Ezt követően 13 értékes-érdekes versét olvasta fel. Szabó Lőrinc, Kányádi Sándor, Ady Endre, Várnai Zseni soraira írt verseket. A "Lángoló csipkebogyó" c. verse egyszerű, de hangulatos. "A természet szépsége" c. vers Petőfi sorait idézik. A "Szüret" c., szintén hangulatos verse után két  hazafias jellegű szép versét ismerhettük meg: "Aranyosszéken" és "Szép hazám" címmel.

Koós László geleji költő előbb szintén sikeres szakmai éveiről beszélt a NAV-nál, főtanácsadóként. Nyugdíjba vonulása óta ír verseket, amivel visszatért  régi álmához, hiszen már gyermekkorában is írt figyelemreméltó verseket. Múlt évben három verseskötete jelent meg, a köteteit illusztráló festőművésznő által az interneten közzétett bejegyzésekre érkezett hozzászólásokkal együtt ezek száma 2000 eddig. Tudatosan tanulja a versírást. Hosszú, személyes verse a "Fogd a kezem" című, amely "istenes vers"-nek is mondható a küzdésről és a szeretetről. Vidámabb, de részben személyes a "Szomorú a nyárfalevél" című. Szót ejtett Gelei Katona István munkásságáról is. Betegségről, fáradtságról szól több verse is: "Fáradt szegény embert..."; "Fáradt teste lett törött";  "Nem érkeztem én"; "Telihold"; "Tudod, vártalak" címűek. Ezek a versek az első kötetében jelentek meg (Én már csak a dalban élek), másik két kötetéről később beszél majd.

A két bemutatkozó társunk után a felolvasások és énekek következtek. Vidámabb hangulatot keltett Szöllősi Dávid: "Ma Önről álmodtam megint" c. dala. Balázs Judit Petőfi-verset olvasott fel (Jövendölés), majd Katona Mária Petőfi egyik megzenésített versét énekelte nekünk (Mi füstölög ott a síkon távolban).
Tóth Éva a "Részegek szerte a városban" című tanulságos novelláját olvasta fel, majd Takács László Petőfi egyik verse után született "Tavasz" c. verse következett. Borka Zsuzsa Petőfiről szóló méltató versét hallottuk "Petőfi születése" címmel.
Török Nándor: "Könny a borban" c. verse következett, majd Kelemen Bata Mária "Álmodozó hóvirág" c. versét hallottuk.
Király Erzsébet Király Lajos két anekdotáját olvasta fel Király Lajos "Anekdoták" c. könyvéből.
Szedő Tibor: "Tavaszkóstoló", majd Horváth Edit: "Kavargó gondolatok" c. verse következett az érzelmekről.
Barna Erzsébet saját magáról is szólt néhány szót, majd felolvasta az "Árny és fény" c. szerelmes versét.
Góth Lászlótól szintén szerelmes verset hallottunk "Kérdések" címmel. A Valentin-naphoz kapcsolódott Nguyen Piroska "Vágyakozás" c. verse. Szénási Sándor István "Valami nagy csöndre vágyom" c. versében felveti a születés bűnét, annak megkérdőjelezését. Bíró Gáspár dr. verse az orosz-ukrán háborúról szól "Téltemető" címmel.
Katona Mária népdalt énekelt, majd A. Bak Péter most mint becsüs szólt a hagyatékok elkótyavetyélése ellen.
Szöllősi Dávid saját aktuális versét olvasta fel: "Születésnapomon" címmel, végül, lezárásként Mészáros István betegsége miatt Szöllősi Dávid vezetésével énekeltünk valamennyiünk által ismert magyar népdalokat jó hangulatban.

2023 év első rendezvényét január 17-én a szokott termünkben tartottuk, csaknem telt házzal. A műsort Györgypál Katalin vezette.

A műsortervnek megfelelően előbb Takács László értékes verseit hallhattuk, valamennyit a szerző felolvasásában, összesen 6 témakörbe szerkesztve. Legelőbb a Hazaszeretet témában a „Hazám” és az „Ott” című felemelő verseit hallottuk. Szerelem témában a „Nem akarok sokat”, a „Veled” és a „Szerelmes éj” című versek következtek, majd Társadalomkritika terén az „Üveghegyen innen és túl” című, inkább negatív hangvételű verset hallhattuk, majd egy imát „Miatyánk” címmel – ebben is inkább negatív vonásokkal. Érdekes verse a „Lélekotthonom”, ami szomorú hangvételű, hiányokról szólt inkább, de egyben a szerelemről is. Ars poétika témakörben a „Költőnek lenni” c. verse hangzott el az alkotásról, versírásról; hasonlóan a „Poéta” c. verse is. A szülés, születés csodájáról az „Új élet” – saját születése, majd „Van egy barátom” – a mai életről. Barátja: „Odafent az Isten”… A háború témája, szörnyű hangulata, háború ellenessége fogalmazódik meg a „Háború” c. versében. A magyar nyelv szépségéről írta a „Se füle, se farka” c. tréfás versét, amelyben a szólásokból, közmondásokból formált kérdéseket.

Őt Földesdy Gabriella műsora, előadása követte. Először korábbi tevékenységéről, elért eredményeiről beszélt, majd a magyar színháztörténetről szólt röviden a „Színház az egész világ” c. írásából az 1790-es évektől, beleépítve saját kritikai munkáját is. Ezt Kölcsey Ferencről írt rövidített esszéjének felolvasása követte, tekintettel a közelgő Magyar Kultúra Napjára. (Néhány adalék Kölcsey Ferenc életéhez). Szóba került az 1904-ben megjelent Kölcsey Összkiadás, amelyben olvashatjuk a „Kölcsey” c. verset, ezt saját, Ond vezérig visszavezethető őseiről írta. Majd szó esett a Berzsenyi-kritikáról, amely miatt sokan bírálták életében és halála után is. A kései utód, Szabó Magda tollából megtörtént a helyreigazítás is, A csekei monológ c. írásban magyarázatot kapunk Kölcsey elhibázott írásáról, amely tulajdonképpen a korabeli írók összvéleményét tükrözte, csakhogy a többiek nem vállalták, így egyedül Kölcsey hibáztatták.

Ezután Földesdy Gabriella „Gratuláció” című novellájából készült jelenetet hallhattuk. A narrátor szerepét a szerző vállalta, közreműködött Szöllősi Dávid mint idős professzor és Balázs Judit mint idős telefonáló.

A felolvasásokat Katona Mária éneke vezette be egy bretoni újévi köszöntővel. Király Erzsébet és Stancsics Erzsébet Petőfi-verseket olvastak fel (Szeget szeggel, ill. Pató Pál úr).
Horváth Edit, mivel először volt köztünk, saját magáról szólt néhány szót, majd az „Osonó élet” c. versét hallhattuk tőle.
Reményi Éva szintén először jött el, a „Színház” c. versét olvasta fel a Kláris új számából. A. Bak Péter az otthonról magával hozott Munkácsy-rézkarcot mutatta meg nekünk, amely „A konyhában”, vagy „Krumplihámozás” címmel is ismert kép.
Következtek a szerzők felolvasásában, vagy mások tolmácsolásában:
Balogh Zoltán: Újév küszöbén (vers);
Borka Zsuzsanna új könyvéről szólt néhány szót (Kutyaélet, Morzsi naplója);
Halász István rövid prózát olvasott fel;
Tornai Xénia versét Balázs Judit olvasta fel: Az élet dallama;
Török Nándor Falu Tamás versét olvasta fel: Szeressük egymást;
Mészáros Istvántól Weöres Sándor versét hallottuk: Ki minek gondol,
Katona Mária Mária édesapja, Katona Tibor versét olvasta fel: Új év köszöntése;
Góth László: Búcsú az óévtől, és Újévi üdvözlet köszöntői következtek, majd
Balázs Judit: Szabó Lőrinc Régi este című verse.
V. Nagy Ágnes felolvasta kicsit hosszabb prózáját Franciska címmel egy nyugdíjba ment hölgyről;
Szöllősi Dávid rövidebb saját verse következett: Te költő vagy, majd Petőfi A négyökrös szekér c. versét mondta el, majd elénekelte Petőfi: Fa leszek, ha…. című szép versét is.
Végül maradt idő Borka Zsuzsanna: Az éjféli gyors című, szintén hosszabb prózájának felolvasására is, némileg régies stílusban.

2022. II. félévben:

2022 utolsó rendezvényét december 20-án tartottuk „szokott termünkben”, teljes teltházzal. Több vendégünk az első „harmincperces” műsorra volt kíváncsi: Nguyen Piroska szerepelt vietnami énekkel és tánccal, valamint természetesen saját versekkel. Ezt a műsort felvette videóra Győri Péter, ami külön érdeklődést keltett. Nguyen Piroska idézett megjelent verseskönyveiből a honvágyról, a szeretetről, felolvasta a „Sárkány-verset”, hallottunk gyerekdalt és versfordítást vietnami nyelvről. Közben Szöllősi Dávid két énekkel színesítette a műsort. Végül Piroska „Üdvözlet Vietnamból” c. verse zárta „harmincpercesét”, valamint megtudtuk, hogy 3 kiadványa van nyomdában, egyiknek az illusztrátora Rehorovics Anita

festőművész-restaurátor.

Tóth Attiláné dr. előbb 42 évnyi egyetemi oktatói munkájáról beszélt, majd egy történetet mesélt el, amit még nem írt meg, amikor „hajóslegényeket” oktatott. A történet nagyon tanulságos, korábban még nehezebben fogadták el a fiatal férfiak a női oktatót, még ha ők vezető beosztásban voltak már a hajókon fiatal koruk ellenére. Ilyesmi bárkivel megtörténhet bárhol a társadalmunkban, a nőknek is ki kell állniuk magukért és ezzel hivatásukért is. Ezután három történetet olvasott fel, mindhárom korábbi tanítványaival volt kapcsolatos, témái: Platón és a Zeneakadémia, MOM és Szamos-sütemények, relatív igazság a Belvárosi Színházból jövet.

A rendezvény második, felolvasó részét Katona Mária kedves karácsonyi éneke nyitotta meg, majd Balázsi Judit József Attila: Betlehemi királyok c. versét olvasta fel. Király Erzsébet elhunyt férje egyik versét olvasta fel Elgondoltam címmel, Mészáros István halasi dallamra írt saját versét énekelte saját gitárkísérettel (Közérzetem).

Több karácsonyi verset hallottunk ezután: Kelemen Bata Mária: Ünnepi fények; Kaptay Éva-Mária: Régi karácsonyok (a meghittségről); Csipke Rózsa: A negyedik gyertya (hosszabb vers); Takács László: A karácsony üzenete; Szöllősi Dávid Ady Endre: Karácsony c. versét

mondta el nagy sikerrel; Koós László geleji új kötete címadó versét olvasta fel Fényország címmel; Földesdy Gabriella Kányádi Sándor egyik komoly-szép versével érkezett: Isten háta mögött; Szénási Sándor István: Az én ajándékom c. versét mondta el szokás szerint kívülről. Halász István rövid prózáját olvasta fel egy régi karácsonyi ünnepségről, amelyen kisgyermekként ő hegedült; Szedő Tibor: Óarany gondolatok c. verse következett.

A.Bak Péter a Vízivárosi Galériában éppen kiállított festményét hozta el nekünk, címe: Karácsony 2022.

Katona Mária egy magyar karácsonyi dalt adott elő nagy beleérzéssel.

Utolsó blokkban Balázsi Judit Weöres Sándor: Száncsengő című versét, Csipke Rózsa saját gyerekversét: Az erdő mókusa, Kelemen Bata Mária Szeretettel ünnepekre, végül Szénási Sándor István gyerekkoráról szóló versét hallottuk Disznóvágás címmel.

Maradt időnk karácsonyi dalokat énekelnünk is Mészáros István vezényletével,

aki gitáron kísérte a dalokat.

Legközelebb januárban találkozunk, Földesdy Gabriella előadását és Takács László verseit fogjuk hallani terveink szerint.

2022. november 15-én bemutattuk a Kláris antológia '22 c. kötetünket, amelyről itt olvashatunk.

2022. október 18-án először tartottuk korábban, 3-tól 5-ig rendezvényünket a szokásos kisebb teremben.

Mindenekelőtt megemlékeztünk Szántai Sándor költőről, aki október 9-én hunyt el. Györgypál Katalin méltatta költőtársunkat, aki 1993-tól rendszeresen publikált az újságban, és 1992 végétől aktívan részt vett rendezvényeinken. Számos Kláris-díjat vehetett át, így 2019-ben a legmagasabbat, a Kláris Örökség díjat. Ezután Balázs Judit mondta el Szántai Sándor: „Magasztos élet” c. versét, majd Szöllősi Dávid: „Egy rózsaszál szebben beszél” c. dalt, Katona Mária pedig Bach „János passió”-jából egy choralt énekelt.

Az eredeti műsorterv szerint Jousse Erzsébet „harmincpercese” következett. Megtudtuk, hogy gyermekkora óta szereti a verseket, legkedvesebb költője József Attila. A lírai költészet áll közel hozzá, emellett fest is. 10 éve ír verseket, 3 kötete jelent meg, ezeket saját illusztrációi díszítik. Harmadik kötetében a 210 versből 118 új. Több verset felolvasott mindegyik kötetéből, végül a most készülő 4. kötetéből ismerhettük meg egy új versét a versírásról.

Ujvári Ferenc műsorát elsősorban mint versmondó vezette be. Későn kezdett írni, eddig egy kötete jelent meg, saját fa- és csontfaragásai illusztrációival. Érdekes versei pl. „A versmondó”, „A vén platán” vagy az „Őszi napok” címűek. Rövid versei tanító jellegűek. Az „Anyámra gondolva” c. verse szomorkás, tréfás verse pedig, a „100 év”, tízévenként jellemzi a férfi életet. Az „Álarc” c. vers mindenkinek szól, végül a „Kell a vers” c. művét olvasta fel.

Ezt követően felolvasások következtek, műsorvezető Györgypál Katalin volt, aki kimondottan rövid művek tolmácsolását kérte, hogy mindenki sorra kerülhessen.

A felolvasásokat Katona Mária „Zöld erdőben” kezdetű népdala vezette be.

Először Balázs Judit Ady Endrétől a „Köszönöm, köszönöm, köszönöm” c. versét mondta el, majd Ránki Katitól olvasott fel verset.

Koós László következett, majd Király Erzsi Király Lajos „Vox Humana” versét tolmácsolta.

Tóth Évi következett egy rövidebb prózával munkahelyi életéből, majd Halász Erzsi „Csak egy gyerek” címmel szintén novellával jelentkezett. Szöllősi Dávid Petőfi: „Egy gondolat bánt engemet” c. versét szavalta. Mészáros István saját versét énekelte gitárral kísérve, „Mikor szabadul el egy szikra” címmel.

Nguyen Piroska Murár Teréz versét mondta el (engedéllyel), Halász István a zenéről szóló versét olvasta fel. Mándy Gábor egészen rövid, de nagyon frappáns szöveget, egyetlen mondatot olvasott önéletrajzi írásából, majd Katona Mária egy örmény népdalt énekelt „Őszi dal” címmel.

Csipke Rózsa következett Petőfi versére emlékeztető művével, majd Góth László „Merre keressem” c. versét hallgathattuk meg. Végül Mészáros István magyar népdalokat adott elő gitárkísérettel. A dalokhoz szétosztott kottákat is, így a résztvevők még könnyebben vele énekelhettek.

Összesen húszan voltunk, kellemes hangulatban, bár Szántai Sándor halála miatt természetesen szomorkodva. Mindenki sorra került, aki szerepelni akart.

Legközelebb, november 15-én a nagyobb teremben a Kláris antológia ’22 című kötetet fogjuk bemutatni.

 

2022. I. félévben:

Évadzáró rendezvényünket június 21-én tartottuk, abszolút telt házzal. A műsorvezető Földesdy Gabriella volt.

A műsort megelőzően átadhattuk Stancsics Erzsébet és Szántai Sándor részére (átvette Stancsics Erzsébet) a KLÁRIS—30 Emléklapot és Stancsics Erzsébet részére a KLÁRIS Életmű-díjat.

Az első „félórás” Kanizsa József költő műsora volt, aki hamarosan 80 éves lesz. Sokat megtudtunk életéről is, 64 év alatt 55 kötete jelent meg. Rengeteg rendezvényt szervezett, jelentős mértékű a különböző emberekkel a kapcsolattartás, 33 évig volt a Krúdy Gyula Irodalmi Kör titkára. Munkásságát a művészek segítése jellemezte itthon és határon túl is. 12 éves korától ír verset, emellett rengeteg mesét, illetve könyvrecenziót. Volt hivatásos sportoló is, eredetileg újságírónak készült. Számos tisztsége volt még, emellett Kőbánya Díszpolgára is. Több versét felolvasta. Így: „Édesanyámhoz”, „Anyává érett”, Krúdy Gyuláról szóló versét és „Csodás e földi élet”.

Ezt követően Kaptay Éva-Mária műfordításait hallgathattuk meg, aki három nyelvet ismer. Előbb magáról a műfordításról olvasott fel részleteket Babits Mihálytól, a felelősségteljes oldalát hangsúlyozva. Ezután ír, majd angol és kanadai költők verseit hallhattuk, főleg nőktől fordít. Ezen kívül magyar verset is fordított angolra, például Arany János: „A walesi bárdok” című versének néhány versszakát, vagy Radnótitól és József Attilától is. Végül Verlaine „Őszi dal”-ának néhány más fordítását is felolvasta, majd a sajátját is.

Felolvasások következtek, Katona Mária énekével kezdve: Jókedv és bánat címmel.

Borka Zsuzsanna kissé szomorkás verse a Késői virág. Halász István Balatonfenyvesen zenészek gyakorlását hallgathatta. Mándy Gábor tréfás prózáját hallhattuk a három feleségről. Stancsics Erzsébet és Szántai Sándor közös kötetéből hallhattunk két verset az unokákról. Mészáros István sajkát megzenésített versét adta elő „Ittál-e már…” kezdettel.  Király Erzsébet Király Lajos versét olvasta fel (A nyár). Balogh Zoltán Dsida Jenőhöz írt versét hallhattuk, majd N. Sebestyén Katalin „Szivárványhíd” című pályadíjas versét. Szedő Tibor verse után A. Bak Péter egyik fontos írásának végét olvasta fel nekünk a művészeti kritikáról, létezik „megélhetési megnyitó” képkiállításokon. A művészet ma nem divat, kevés képet vásárolnak, a gazdagok túlárazott képeket vesznek meg.

Bíró Gáspár dr.-tól a „Dalol a tavasz” c. versét hallottuk, Tóth Attiláné részben visszaemlékezését a kántortanító foglalkozásra, valamint „Mi és az 50-es évek” c. írását olvasta fel. Szöllősi Dávid saját „Kánikula” c. verse után Heltai Jenő versét mondta el (A másik), Balázs Judit „közkívánatra” Burns: „John Anderson, szívem John” c. versét. Nguyen Piroskától Vietnámról hallottunk (Tünemény), Németh Nyiba Sándor néhány érdekességet mondott el Krúdy Gyuláról és Pekár Gyuláról a szabadkőművesség témában. Végül Keskeny-Farkas Anikó szép versét olvasta fel „Isten játszik” címmel.

A zárópercekben még Szöllősi Dávid énekelt és játszott nekünk mandolinján.

Szeptemberben ugyanitt találkozunk!

Május 17-én is kellemes hangulatú rendezvényt tartottunk közel 20 résztvevővel, ami az előző ünnep utáni összejöveteleknél megszokott. Műsorvezető Györgypál Katalin volt.

Előbb Mándy Gábor félórását hallgattuk meg, aki részben a humorát, részben az iróniáját csillogtatta meg, volt, amit Balázsi Judittal közösen olvastak fel egészen rövid színműveket is hallhattunk ugyanis: iróniába csomagolt párkapcsolati probléma is felmerült az „elveszett” emberről. Kissé idegen téma és főleg szemlélet volt számunkra „Az ember komédiája”, ezért ennek befejezése helyett ismertette a számos e-könyvét, melyek között van vers, műfordítás, novella, töprengés, mese, fiktív önéletrajz, összesen 21 kötet.

Utána Stancsics Erzsébet következett, aki Szántai Sándor néhány fontos versét olvasta fel, szándékosan a kevésbé ismert versei közül: ifjúkori verseit (Jó estét), vagy a hadifogságban írtakat – akkor mint leventét vitték a frontra. Szöllősi Dávid a májusról énekelt, oldani a hangulatot. Ezt követően Stancsics Erzsébet saját prózáiból olvasott fel: „Mi, 44-esek” és a „Töpörtyű” címűeket, majd „Az Idő” c. versét, amelyhez illő éneket hallgathattunk meg Katona Máriától.

Stancsics Erzsébet beszámolt a Kamaraerdei Idősek Otthonában adott műsorról, aminek megismétléséhez közreműködőket hívott.

Utána felolvasások, versmondások, énekek következtek:

Koós László geleji: „A költő sírjánál” című hosszúr, korai versét kívülről mondta el.

Balázsi Judit József Attila: „Isten” című versét olvasta fel, majd Ránki Kati versét: „Elvesztem magam” címmel.

Tóth Éva a „Vadlovak” című filmről számolt be, ezzel kapcsolatban a természetfotózás nehézségeiről esett szó.

Halász István: „Szeretem nézni” – vers, repülőkről,

Halász Erzsébet prózája: „Élni vagy éldegélni” – az élményekről,

Trianonról szóló versek száma megnövekedett, az új 3. számban is több nagy vers szólt erről (Györgypál Katalin szólt hozzá), Balogh Zoltán: „Trianon” c. versét hallottuk.

Mészáros István éneke és verse következett a Békéről.

A „második körben” Halász István Balatonfenyvesről olvasott fel verset,

Ránki Kati: „Kesergő” c. versét Balázsi Judit olvasta fel,

Koós László geleji: „Tudod „ c. verse következett, majd

Katona Mária: „A pásztorlány dala” c. éneke.

Szöllősy Dávid verset mondott és énekelt, Petőfi: „Ivás közben” c. hosszú versét hallhattuk.

Végül Mándy Gábor két „apróját” olvasta vel, mindkettő valóban humoros volt.

2022. április 19-én tartottuk 30 éves ünnepségünket, melyen idén is átadtuk a Kláris-díjakat. Erről külön itt olvasható.

(2022. március 15-én nem tartottunk rendezvényt.)

2022. február 15-én Németh Nyiba Sándor költő, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör elnöke és Keskeny-Farkas Anikó együttes műsorát hallhattuk, ekkor Keskeny-Farkas Anikó költő volt egyben a műsorvezető is. Abszolút teltház előtt szerepeltek nagy sikerrel, számos verset elmondott elsősorban Németh Nyiba Sándor, de Keskeny-Farkas Anikótól is sok saját versét meghallgathattuk. Utóbbi esetben pl. a Jászanyám, valamint a Magasztos szentség c. szép verseket. Németh Nyiba Sándor beszélt sportmúltjáról, erkölcsi tartásról éppen úgy, mint a zenei életről. Tudjuk róla, mennyire tevékeny ember, sajátos gondolkodással. Bemutatta röviden 5 ezer versből álló új kötetét is Követ a vénség címmel. Ebből 100 vers Anikónak szól. Számára fontos a gyermekszeretet, emellett azt vallja, hogy az embereknek lehetőséget kell adni a megmutatkozásra. Természetesen beszélt a Krúdy Körről is.

Ezt felolvasások követték, Györgypál  Katalin műsorvezetésével. Balázsi Judit egy Burns-verset mondott el (Falusi randevú), később Mándy Gábor ennek rövid paródia-versét mondta el. Rajta kívül még 16-an mondtak el, vagy olvastak fel saját verset, Stancsics Erzsébet pár mondatban a nemrégen kapott Krúdy Legenda Díjról is szólt. Boér Judit pedig ötéves unokájának meséjét olvasta fel teljes terjedelmében.

Több énekszám is elhangzott, valamit szeretettel üdvözöltük dr. Kesztyűs Ferencet is, aki szintén eljött Nyiba műsorát meghallgatni.

A rendezvényt jó hangulatú közös népdal-éneklés zárta Boér Judit előzetes kezdeményezésére, Mészáros István előkészítésében, Mészáros István és Szöllődi Dávid közös megvalósításában.

Március 15-én természetesen nem tartunk rendezvényt.

2022. január 18-án tartottuk idei első összejövetelünket. Szomorú esemény határozta meg műsorrendünket: mindenekelőtt eddigi állandó műsorvezetőnk, Tárkányi Imre január 15-én bekövetkezett halála. Így először Balázsi Judit saját, meleg hangú írását hallgattuk meg, aki többek között „házi szerzőjeként” jellemezte Imrét, majd néhány verset is elmondott Tárkányi Imrétől. Mészáros István éneke után többen felolvasták Imréhez írt versüket, nekrológokat, vagy éppen Tárkányi Imre versét. Katona Máriától hallhattunk ideillő, szomorú dalt, majd Kaptay Éva-Mária a „Ketten dalolunk” c. verset tolmácsolta nekünk, Szedő Tibor nekrológ-versét pedig Nguyen Piroska olvasta fel nekünk, előbb pedig Tárkányi Imrétől tolmácsolt verset.

Boér Judit következett, aki „félórásában” kedves és okos családi, unoka-verseket hozott nekünk, nyomon követhettük a gyermekek születését, fejlődését.

Utána Mészáros István és Szöllősi Dávid a „Hattyúdal” c. film betétdalát adták elő, majd Mészáros István több versét és az „Emilia néni” c., pedagógiai témájú novelláját hallhattuk saját „félórásában”.

Katona Mária éneke következett, majd a felolvasások sorát Balogh Zoltán nyitotta meg, aki versében Várnai Zsenire emlékezett. Török Nándor Baranyi Ferenc: „Porvers” c. versét olvasta fel (feltételezhetően a szerző engedélyével), Balázsi Judit pedig Ránki Katalin „Barátság” c. versét tolmácsolta. Tóth Attiláné Éva az „Unoka” c. magyar filmről beszélt részletesen, kiemelve magát a történetet, a csalásokat. A téma sokakat megérintett, többen meséltek el hasonló unokázós csalós történeteket, amelyek megviselték a sajnálatosan pórul jártakat. 

Stancsics Erzsébet Szántai Sándor egyik versét mondta el, Szöllősi Dávid a gyöngyhalászokról énekelt. Koós László következett, majd Mándy Gábor. V. Nagy Ágnes rövidebb novellát hozott nekünk a segítségnyújtásról. Az első kört Szöllősi Dávid éneke zárta.
A második körben is sok érdekes művet hallottunk. Kaptay Éva-Mária után Györgypál Katalin olvasta fel két rövidebb téli versét. Katona Mária édesapja kötetéből olvasta fel az „Újév köszöntése” c. verset, Ránki Katalin most saját maga olvasta fel versét.
Szerepelt még Mészáros István (Ősz van), Nguyen Piroska saját versével, Balogh Zoltán a ballagásról szólt, végül Mészáros István Prander Éva egyik általa megzenésített versét énekelte.
A szomorú hangulat némileg oldódott. Több mint 20-an gyűltünk össze a nagy
asztalok körül. Műsorvezető Györgypál Katalin volt.

*

2021. II. félévben:

2021.  december 21-én sikeresen megtartottuk idei utolsó rendezvényünket a szokott családias összetételben és hangulatban, korábbi kisebb termünkben. A műsort Györgypál Katalin vezette.
Először Balázsi Judit Ránki Katalin műfordításaiból olvasott fel valóban igen hatásos verseket és prózákat, amit néhány perces beszélgetés követett. Majd Török Nándor Dantéról szóló igen hozzáértó előadása következett a nagy olasz költő életéről és költészetéről, valamint saját verse is elhangzott Dantéről. Az előadás nagy érdeklődést váltott ki, számos kérdést is feltettünk az előadónak, így Dante filozofikus verseiből is hallottunk részleteket, valamit az Isteni színjáték hazai vonatkozásairól is szó esett.
Utána Mándy Gábor ide vonatkozó versét hallgattuk meg, majd főként karácsonyi-téli műveket – verseket és prózákat – hallhattunk a résztvevők felolvasásában. Előbb Katona Mária énekelt, majd Stancsics Erzsébet, aki Szántai Sándor egy művét is felolvasta nekünk, Német Nyiba Sándor, Keskeny Farkas Anikó következett. Tóth Attiláné Éva a vidéki telekről, hócsatákról szólt, Földesdy Gabriella Antalfy Istvántól idézett fel néhány sort és verset. A közvetlen hangulatot fokozta Mészáros István éneke gitárkíséretével, utána Lengyel Géza két karácsonyi versét is megismerhettük. Boér Judit majd Györgypál Katalin következtek, Szöllősi Dávid, Mészáros István és Katona Mária éneklései zárták a rendezvényünket.

2021. november 16-án családias légkörben mutattuk be a Kláris antológia '21 c. kötetünket. Műsorvezető Györgypál Katalin volt. Zenét Németh Nyiba Sándor szolgáltatott részünkre nagy sikerrel, több elhunyt zenészre is emlékezve, valamint Mészáros István.
A bemutatót Balázs Judit vezette be József Attila: Az a szép régi assony c. versével. Györgypál Katalin röviden beszélt az antológiáról, hangsúlyozva egyrészt a pandémia hatásait, másrészt magyar voltunkat.
Ezt követően vidékről érkezett alkotóink olvastak fel az antológiából: Csató József, Csipke Rózsa, Nguyen Piroska és Szénási Sándor István.
A budapestiek következtek: Földesdy Gabriella, Györgypál Katalin, Imre Ferenc, Kaptay Éva-Mária, Kádi Péter, Koós László Geleji, Lengyel Géza, Mészáros István, Németh Nyiba Sándor, Stancsics Erzsébet (Szántai Sándor egy versét is felolvasta), Sz. Fehér Viola egyik versét Tóth Attiláné Éva olvasta fel.
Ezt követően további felolvasások következtek, így Csató József a Délibáb c. lapból, Csép Rózsa kedves gyerekverset olvasott fel, Nguyen Piroska Lajtai Gáborra emlékezett, Szénási Sándor István a disznóvágás keservéről szólt, Földesdy Gabriella színházi előadásról szólt (Fatornyok), de hallottunk népdalt is, majd hazafias verset Imre Ferenctől és más verseket a többiektől. Végül Balázs Judit még egy József Attila verset mondott, majd néhány zeneszámmal végződött a jó hangulatú rendezvényünk.

2021. október 19-én megtartottuk őszi második rendezvényünket is. Először Szöllősi Dávid nemrég megjelent saját kötetét mutatta be "Csak rímszerész vagyok..." címmel, melyből verseit olvasta fel nagy sikerrel.
Őt Katona Mária énekszáma követte, majd a résztvevők olvastak fel saját verseket vagy prózákat. Legelőbb Földesdy Gabriella hosszabb színházi témájú novelláját hallottuk, majd Stancsics Erzsébet szintén hosszabb novelláját és Tóth Attiláné Éva "nagymamás" elbeszélését. E három írás előzetes megbeszélés szerint hangzott el, tekintve, hogy Fekete Zsuzsanna betegsége miatt sajnos távol maradt.
Mészáros István az "Ugye, gondolsz néha rám" c. dalt énekelte nekünk, később karácsonyi témájú versét mondta. Imre Ferenc "Válogatott versek" című új könyvét mutatta meg és olvasott fel belőle verset, V. Nagy Ágnes utazással kapcsolatos novelláját olvasta fel egy nagyevő pedagógusról. Boér Judittól versfordítást hallottunk, Borka Zsuzsannától őszi szonátát, Mándy Gábor kissé szatirikus prózát olvasott fel. Szerepelt Nguyen Piroska és Ránki Katalin is egy-egy verssel. Szöllősi Dávid pedig énekelt is nekünk.
Közreműködött Balázs Judit hatásos szavalattal.
A műsort Györgypál Katalin vezette.
Bár a szokottnál valamivel kevesebben voltunk, tekintettel a járványra is, de a családias, közvetlen hangulat ezt ellensúlyozta.

2021. szeptember 21-én tartottuk első őszi összejövelünket, szép számú résztvevővel. Előbb Katona Mária kegkedvesebb dalairól, áriáiról beszélt, és elő is adta ezeket hangszeres kíséret nélkül. A nívós előadásnak nagy sikere volt
Ezt követően A. Bak Péter festőművész előadása következett a képzőművészet jelenlegi helyzetéről hazánkban, alkotói és értékbecsüs tapasztalatairól.
A félórás előadásokat felolvasások követték, elhangzottak prózák és versek egyaránt, valamint Tárkányi Imre rövid színműve Heltai Jenő verseire építve. Kötreműködött Balázs Judit és Szöllősí Dávid.
A műsort Tárkányi Imre vezette.

2021. I. félévben:

A vírusjárvány miatt idei első rendezvényünket szűkebb körben május 18-án tartottuk. Műsorvezető Tárkányi Imre volt.
Ekkor adtuk át az idei KLÁRIS-díjakat is. 
Ezt követően felolvastak a résztvevők, és elhangzottak énekszámok is.
Összesen több mint huszan voltunk a nagyteremben, többen vidékről utaztak fel.
Örültünk a viszontlátásnak, kellemes beszélgetés zárta a délutánt.

2021. június 15-én kellemes hangulató összejövetelünk volt. A műsort most is Tárkányi Imre vezette. Tizenhárman jöttünk össze, versekkel, énekekkel,  próza felolvasásával, sőt A. Bak Péter részéről rövid előadással működtek közre a jelenlévők.
Megállapodtunk a következő félév műsortervében is, reméljük, meg tudjuk tartani a rendezvényeinket.


2020. II. félévben:

A vírusjárvány alakulás miatt a további összejövetelek sajnos elmaradtak.

2020. október 20-án 15 fő volt olyan bátor, hogy a vírusjárvány idején is eljött az irodalmi délutánunkra. A rendezvényt Györgypál Katalin vezette.

Legelőbb is Tóth Éva olvasta fel tanulságos novelláját az olcsó (?) tojásokról, majd Katona Mária egy örmény népdalt adott elő nekünk. Magyar Magda, majd Szedő Tibor versei után Földesdy Gabriella egy esszéjét olvasta fel a sárgarigókról és Shakespeare-ről, majd Szöllősi Dávid játszott mandolinján és énekelt. Polonyi József többször is szót kapott, először verseit olvasta fel, és a felerészben rovásírással is közölt gyönyörű kivitelű Újtestamentumot mutatta be nekünk. (Később a saját terve alapján kiöntött kisméretű bronz mellszoborról és általában a szoborkészítés titkairól szólt.) Nguyen Piroska felolvasta Murár Teréz versét is, majd Katona Mária édesapja, Katona Tibor kötetéből olvasta fel hatásos versét a magyar vérről, emlékezve október 23-ra. Török Nándor legújabb 2 kötetét mutatta meg, ő először járt nálunk, majd néhány versét is felolvasta. N. Világi Ágnes novelláját ismerhettük meg, utána Mészáros István énekelte el Imre Ferenc egyik, általa megzenésített versét. Katona Máriától még egy őszi népdalcsokrot is hallottunk, utána Kádi Péter mutatkozott be őszi verseivel. Halász István szintén őszi verseket olvasott fel nekünk, majd Balogh Zoltán több hosszú versét hallgathattuk meg, végül Szöllősi Dávid ismertebb dalokat énekelt nekünk.

Ezt követően maradt időnk beszélgetni az újságról, elhangzottak különböző szerkesztési ötletek, és szóba került a november 17-diki KLÁRIS antológia bemutató. Terveink szerint ünnepélyes részét Földesdy Gabriella vezeti majd. Reméljük, mindenki egészséges marad, a járvány miatt azonban várhatóan 20 főnél többet nem tudunk fogadni.

A rendezvény kellemes és közvetlen hangulatban telt el.

*

2020. szeptember 15-én végre összejöhettünk "törzshelyünkön". Örültünk, hogy 16 bátor emberrel találkozhattunk! Külön műsorunk nem is volt, de jól töltöttük a 2 órát.
A délutánt Györgypál Katalin vezette.
Elhangzottak énekszámok Katona Mária, Szöllősy Dávid és Mészáros István részéről -- ő Szántai Sándor általa megzenésített versét is előadta --, hallhattuk Kaptay Éva-Mária és Boér Judit műfordításait, Szedő Tibor beszélt új könyvéről és felolvasott belőle néhány verset.
Ugyancsak új könyvéről beszélt Szöllősy Dávid, illetve Imre Ferenc is.
Prózát olvasott fel nekünk Tóth Attiláné és V. Nagy Ágnes, verseivel szerepelt Ránki Katalin, Nguyen Piroska, Halász István, Balogh Zoltán.
Érdekes információkat osztott meg családjáról, édesanyjáról, rokonairól S. Kazsuba Gyöngyi, Buczkó Mária leánya.
Hasznos és kellemes délutánt töltöttünk együtt.

Reméljük, találkozunk október 3. keddjén!



2020. I. félévben:

A vírusjárvány miatt a további rendezvények, sajnos, elmaradtak. Találkozunk szeptemberben!

2020. február 18-án 30 fővel -- teltházzal -- tartottuk meg tartalmas és jó hangulatú irodalmi délutánunkat. Előbb Varjasi Béla három regényéről és az azokkal elnyert szép díjakkal ismerkedhettünk meg, majd Szedő Tibor költő példaértékű életét és verseit hallgathattuk meg. Közreműködtek: Stancsics Erzsébet, Szöllősi Dávid, Ujvári Ferenc, Németh Nyiba Sándor és Pánti Anna.
Ezt követően a résztvevők olvashatták fel verseiket vagy prózáikat, közreműködött Katona Mária, valamint ismét Szöllősi Dávid és Pánti Anna. Műsorvezetőnk Tárkányi Imre volt.
A délutánról készült feljegyzést és a felvételeket Szedő Tibor oldalán találjuk:

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=2534803866649031&set=pcb.2534805896648828&type=3&theater

2020. január 21.én tartottuk első irodalmi délutánunkat, Stancsics Erzsébet és Szántai Sándor tartalmas közös estjét.
Közreműködött Katona Mária és Szöllősi Dávid.
Gratulálhattunk Balázsi Judit nemrégen elnyert Magyar Kultúra Lovagja kitüntető címéhez!

Ezt követően számos verset és éneket (utóbbit még Mészáros Istvántól) hallgathattunk meg.
Műsorvezetőnk Tárkányi Imre volt.


2019. II. félév történései:

2019. december 17-én zártuk az évet karácsonyi műsorunkkal.
Előtte Lovas Zsuzsanna tartalmas, színvonalas műsorát hallgathattuk meg versmondó és zenész közreműködőkkel, majd Nguyen Piroska verseit hallgattuk meg.

2019. november 19-én bemutattuk a KLÁRIS Antológia '19 c. kötetünket, erről itt olvasható.

2019. október 15-én tartottuk soron következő délutánunkat telt házzal. Meghallgattuk Varjasi Béla érdekes, összefogott előadását Ady Endre életéről, majd Drotleff Zoltán két kötetét mutatta be.
Énekkel közreműködött Katona Mária, Németh Nyiba Sándor és Szöllősi Dávid.

2019. II. félévét szeptember  17-én nyitottuk meg Orosz Margit verseivel és Tárkányi Imre rövid jelenetével.
Az irodalmi délutánról Orosz Margit írt tudósítást, mely itt olvasható.


*




2019. I. félév történései:


Június 18-án zártuk az I. félévet jó hangulatban, tartalmas műsorral: Boér Judit értékes verseit, műfordításait és Prander Éva gondolatgazdag verseit hallhattuk, majd hagyományaink szerint a résztvevől olvastak fel műveikből. Közreműködött Balázsi Judit, Szöllősi Dávid és Katona Mária is.
Szeptemberben találkozunk!

Május 21-én Kreischer Nelly verseit, Földesdy Gabriella két novelláját hallhattuk, majd a résztvevők felolvasása következett.
A videók itt láthatók:

(Április 16-án születésnapi rendezvényünkről itt található információ)

Március 19-diki rendezvényünkön érdekes ismertetést, összeállítást hallottunk Katona Máriától, saját énekével bővítve Edvard Grieg norvég zeneszerző és zongoraművész életéről és műveiről.

Utána Mészáros István alkotótársunk kedves és érdekes műsorát hallhattuk: saját verseit, többet általa megzenésítve, saját gitárkísérettel.

Február 19-én Keskeny Farkas Anikó és Németh Nyiba Sándor közös műsorát hallhattuk, sok érdekességet tudtunk meg, és számos verset hallhattunk mindkettőjüktől.

2019-ben első rendezvényünket január 15-én tartottuk. Eller Mária és Nguyen Piroska műsorával, majd a jelenlévők olvastak fel műveikből. Azt estről Kreischer nelly készítet videót, melyek itt láthatók:


*

2018. októberi rendezvényünkön (október 16.) először Stancsics Erzsébet műveit hallhattuk. A róla készült felvétel itt látható.

Utána Drotleff Zoltánt hallhattuk, a felvétel itt látható.

Ezt szokás szerint a résztvevők felolvasásai követték, amiről szintén láthatunk videófelvételt itt.
Mindhárom videófeltvételt Kreischer Ruszin Nelly készítette.

2018 novemberében muattuk be a Kláris antológia '18 c. kötetünket (lásd ott)

2018 decemberében mutatkozott be dr. Bíró Gáspár és Halász István.



2018. II. félévének első rendezvényét szeptember 18-án tartottuk. Először Földesdy Gabriella, a Kláris Színházi rovatának vezetője tartott 30 perces, kiváló színháztörténeti előadást, ennek során megnézhettünk több színháztörténeti (Nemzeti Színház) könyvritkaságot, melyeket saját gyűjteményéből bocsátott rendelkezésünkre.
Előadását itt nézhetjük meg.

Ezt követően Lengyel Géza költő, a csepeli Tamási Lajos Irodalmi Klub elnöke, a Magyar Írószövetség tagja mutatta be részletesen legutóbbi "Színes szőttes" című verseskönyvét. Az ő előadását itt láthatjuk.
A videókat Kreischer Ruszin Nelly készítette.

*

♣    ♣    ♣