Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

"Így, hetven felé"

Gyárfás Tamás

ÜZENT NEKEM A TAVASZ

Ím leszállt csöndesen a hófehér madár,
Mély hóban vajúdtak a távoli hegyek,
S elmerült az éjben a tetszhalott határ.
Dacoltak a Téllel a büszke-zöld fenyvesek.

Kerül az álom, míg alszik a nagy világ,
Maszk nélkül jár a Kín – Halál az éjben.
Ha rádöbben az Ember, nincs tovább,
Kinek higgyen? Hol lakik az Úristen?

Mert üzent nekem a farkas-arcú Tél,
Érted jöttem, kenyered elfogyott,
Nem kellesz már senkinek. Vén lettél,
Eltékozolt életed meg nem válthatod!

De üzent nekem a Tavasz. Üzent
Az ébredő fák sóhajával,
A lángoló Nap tüzével üzent,
Nyíló virágmezőkkel, Hóvirággal.

Énekes pacsirták dalával üzent nekem:
Ne higgy a kaján, jég-szívű Télnek!
Csábító jégvirágait ne érintsem,
Kristálypalotájába be ne lépjek.

Kibontott árvalányhajjal üzent a Tavasz,
Várjak rá Farsanggal, dallal és tánccal,
Homlokomon hófehér virággal.
Lepkeszárnyon rám találjon a Tavasz.

 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©