Éltünk
magányosan,
reményt-vesztettként.
Vágytunk boldogságért
szívünk rejtekén.
Hittük jót a rosszban,
bízva jövendőt.
Látcsövön kémleltünk
távoli jövőt.
Teltek napok, évek,
vártunk egy jelet.
Sötét éji égen
csillag-fényeket.
Megpillantottalak,
nekem ragyogtál.
Kiválasztottalak,
utat mutattál.
Így fonódtak össze
sors-ösvényeink.
Voltunk egymás nélkül,
s lettünk egymásért.
Óbuda, 2022.
július 14.
|