Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

"Így, hetven felé"

VERS

Ambrus József

VÍRUSIDŐBEN

Vírus-idő van, teszi a dolgát,
hiába a vétség, rám bizonyult,
viszi a királyt, vérrokon szolgát,
és megtelepedett a beidomult,
aztán álltam a végzet ketrecében,
vastag kabátban, födetlen fővel,
halál sírt rózsafa-hangszerében,
ember, vagy égiek mintázta erővel.
Lesznek napok a közeljövőben,
az anyag megrontja a beszédet,
bomlik az egység az alvó kőben,
amíg újraálmodom az egészet.

Fájdalmat présel a fekvő áldozat,
naponta meghajolt szívverése –
és virággal integet, aki szabad,
átszivárog a rontás szennyes vére,
mely elhozta új tavasz reggelen,
– és éjszakákon át üldözött –
vírusidőben áthasít félszegen
naplemente és bíborszín között.

Ma lecsordult a halál a földre,
és egyre lejjebb visz az áradat,
az élet ráfagyott sötét szemére,
de mosolyognak már a sugarak.




 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©