Szoktam mondani a több éves tapasztalat,
életutam alatt, hogy „nincsenek véletlenek”,
de a Sors vagy Isten adta lehetőségek mindig adódnak vagy
adódtak a hosszú írói, költő
pályám során.
Ilyen eset N. Sebestyén
Katalinnal való találkozásom is. Előbb a
verseket ismertem meg, csak később a festményeit.
Németh Nyiba Sándor ajánlotta figyelmembe N.
Sebestyén Katalin írásait, festményeit,
hogy nézzem át. Szabad versek olyan szép
költői szavakkal, jelzőkkel, hasonlatokkal, hogy azonnal
kértem a többi megírt versét is, hogy
átnézhessem…
Öröm volt olvasni… Így az Éjszaka úrnője
című versét ilyen szép sorokkal zárja:
„Felhők felett felbukkan az éjszaka úrnője,/
szikrázva csillogó ezüsthálókat
tereget,/ beragyogva a sötét látómezőt,/ s a
tengerparton milliónyi csillogó /szempár,
drága ékszerként tündököl.”
Ilyen és hasonló szép költői
megfogalmazású versek engem megfogtak. Igaz, szabad vers,
de szép, költői.
Most pedig az egész kötet verseit nézhettem
át. Felüdült a lelkem, főleg így az ünnepi
hangulat után, az új esztendőre gondolva, és
Katalin közelgő jeles születésnapját is
figyelembe véve. E kötet versei is a belső
lelkivilág hullámzásáról, az
Univerzummal való képi kapcsolat
megerősítéséről, az össz-világegyetemi
élet létezésről képi
megfogalmazással ír. Szólnak a
hazáról, az emberi kapcsolatokról, a
tájról, Istenről, az ünnepekről, Jézus
születéséről.
Nemcsak a festményei megkomponáltak, de a verseket
is valami belső erő hatására alkotja meg
mindnyájunk örömére, akár az Univerzum
csillagait festőművészi láttatással,
színvilággal mutatja be, vagy a Földön
lévő természet szépségeivel
varázsolja el a lelkivilágunkat, bilincseli le
szemünk a rácsodálkozásunkat, hat az
érzelmi világunkra. Jó a szemnek, jó a
szívnek és megnyugszik a lelkünk,
felüdülünk, és elgondolkodunk az univerzumi
létezésünkön, a jelenünkön, és
elmerengünk a Jövőt építő feladatok
lehetőségein. Verseiben a szép költői jelzőkkel,
hasonlatokkal varázsol el bennünket, új és
új képi átvitt értelmű szavakkal. Van olyan
verse, amelyiket többször is el kell olvasni, hogy
átérezzük, mit is akar még kifejezni,
átadni érzésvilágunknak.
A címadó versében is e
„lelki szárnyaltatásnak” ad
nyomatékosan hangsúlyt. „Hajnali harmat
öntözd meg e kitikkadt / lelkeket, keljen életre
ismét a szeretet, / s a csillagoktól ragyogó
fényes éjszaka / új reményekkel utunkat
ismét kísérje végig. / Szívemből
kél a sóhajtás,
lélekhullámzásként /
örökkévaló küldöttjeként
várod nyugtalan / azt az időt, hol megbékélhetsz,
/ így hát lelkem még most szárnyalhatsz, /
elbocsátalak.” (Lélekhullámzások) A
mai világban kell a lelki egyensúly, a kapaszkodó,
hogy a mindennapjainkat el tudjuk viselni, gondjainkat meg tudjuk
oldani. Ehhez kell a LELKIERŐ.
Nem nagyképű, nem lekezelő, ő a
„közösség, a földön járó
EMBEREK” alkotó művésze, versekben
szószólója, elhivatott irodalmár,
művészi napszámosa, és a festményekben
szívet, lelket melengető emberi érzést tud
átadni, ami a mai világban nagyon fontos, őskincs…
Ahogy írja az életrajzában: „Az
irodalom szeretetét Édesanyámnak, a csillagok
világát, a természet-szeretetet
Édesapámnak köszönhetem, ezért
festészeti témaköröm legfőképpen a
végtelen, rejtélyes Univerzum kutatása, az
alkotásaimmal igyekszem ezeket a napi csodákat az emberek
közé hozni, hogy betekinthessenek e fantasztikus égi
jelenségekre, eseményekre. A különböző
művészi tevékenységek már kisgyermek
koromtól jelentős szerepet töltenek be életemben.
Legfőbb érzelmi vonulatként a szeretetet tartom mind
egymás iránt, mind a hazánk, mind az
állatok, mind pedig e csodálatos Föld
szeretetét, hiszen a jövő nemzedékének
életterét javítjuk védelmével,
óvásával, s ezt tartom a legfontosabbnak, s
mindezeket előtérbe helyezem az anyagi javak mérhetetlen
megszerzése, felhalmozása előtt.”
Ezek a sorok is azt bizonyítják, hogy N.
Sebestyén Katalin nagyon is földön járó
elsősorban festőművész és másodsorban
irodalmár, költő; igaz, szabad versben szereti magát
kifejezni, de itt is nagyon szépen, költőien fogalmaz. E
Földön érzelmileg EMBER tud maradni. Nos,
ezekért is a szívembe fogadtam N. Sebestyén
Katalin verseit, festőművészi elhivatottságát, ars
poeticáját. Ezért is merem ajánlani az
Olvasó közönség számára a verseit
őszinte krúdys hittel, igaz zalai, zajki
érzelemtöltetű Világot szerető szívvel.
(N. Sebestyén Katalin:
LELKEM, TIÉD A VÉGTELEN UNIVERZUM. BIRÓ family
Nyomda és Könyvkiadó, Bp., 2021, 140 p.)
♣ ♣
♣