Udvarhelyi András
minden iránt érdeklődő
újságíró. A Csepeli Tamási Lajos
Olvasó Munkásklubban ismertem meg.
Összejöveteleinken hozzászólásaival
érdeklődést keltett. Közelebbi kapcsolat,
beszélgetés nem alakult ki közöttünk: a
kis terem két különböző asztalánál
foglaltunk helyet, egymással szemben. Udvarhelyi András
írásait viszont érdeklődéssel olvastam a
Csepeli Antológiákban, újabban pedig a
csongrádi Föveny című folyóiratban és
más antológiákban. Esszéket, riportokat
készít, érdekli az alkotás, az emberi
tevékenység, az irodalom. Különösen
érdekes volt a Márai Sándor, Szepes Mária
és Faludy György hármasról megjelent
tanulmánya, vagy a Föveny főszerkesztője, Góg
János (Cs)alagút
című könyvének olvasása közben
eszébe jutott gondolatai. De ugyanilyen érdekes volt A
költészet hatalmáról szóló
írása, vagy Balázs Sándor költő
emlékének felidézése. A Fövenyben megjelent
írásai közül Hamvas Béla
méltatása, a filozófus íróval
való „vitatkozása” jelentős. Riportjai
közül a legérdekesebb a Tamási Lajos
özvegyével folytatott beszélgetése,
felidézve a költő szellemiségét.
2021-ben jelent meg új könyve, Király Lajossal folytatott
beszélgetéseinek gyűjteménye. Hat alkalommal
kérdezte Király Lajost, aki az utóbbi két
évben súlyos betegségeken „lett
úrrá”, és „elűzte” a
halált. Az első beszélgetés helyszíne a
Munkásotthon Laguna éttermében
történt. Itt főleg a Krúdy Kör
elnökének, Király Lajosnak a
betegségét, küzdelmeit beszélték meg.
Az első kérdés, a Hogy vagy? kapcsán Udvarhelyi
idézte Moldova Györgyöt, aki szerint ez a
legbutább újságírói
kérdés. Számomra teljesen helyénvaló
volt a kérdés, hiszen nem formaságból
kérdezte, hanem benne volt az aggódás, a
betegségek utáni állapot jóindulatú
tisztázása. A következő kérdés
így hangzott: fél-e Lajos a haláltól? A
költő, a nagyszerű műfordító, a Krúdy
Kör összetartó „lelke” határozottan
válaszolt: nem fél. És idézte egyik
szép versét, amely válasz arra, hogy miért
nem, hiszen mindig a másnapra kell koncentrálni!
Udvarhelyi elmondta Faludy György gondolatait, aki szerint
halála után eltűnik minden, amit alkotott, és nem
fognak emlékezni rá. Király Lajos
határozottan válaszolt: Van értelme az élet
küzdelmeinek, hiszen – mint gondolja – az ő művei is
„doktori disz-szertációként”
élnek majd tovább. A Haláltól való
félelem helyett viszont szomorúság él a
lelkében: sajnálja szeretteit, a barátokat.
Király Lajos otthonában folytatódtak a
beszélgetések. Udvarhelyi sok szempontból
közelítette meg interjúalanya életét.
Kíváncsi volt, miben látja Király Lajos az
élet értelmét, számára mit jelent
tisztesség és szeretet, mások
segítése, megbecsülése. És feltette a
kérdést: mi a demokrácia, és mi a
kommunista fogalma? Lajos kifejtette, hogy a
közösségért cselekvő ember – ha
úgy tetszik, a kommunista – nem téveszthető
össze a karrieristával, a demokrata pedig a nép
pártján álló egyén.
Említésre került Lajos vidéki
származása, további mozgalmas
életének egy-egy szakasza is és az az út,
amely a Krúdy Körhöz vezette. Sohasem volt
karrierista, megalkuvó, de mindig törekedett
megértésre, mások
véleményének elfogadására.
Újabb, provokatív kérdés: hol a helye
Király Lajosnak a magyar irodalomban? Lajos válasza
magabiztos volt: jó költőnek tartja magát és
jó szervezőnek, de pontosan érzi, tudja, hol a helye. 45
könyv jelzi írói tevékenységét,
ismeretség, a régi szokás szerinti
mecenatúra tette lehetővé megjelenésüket.
Udvarhelyi András újabb alkalommal a
műfordítás szépségét, a kezdeteket
firtatta. Iskolai nyelvtanulással kezdődött. Király
Lajos később olyan írók verseit fordította,
akikről csak a prózaírói
kiválóságuk volt ismert: Verne Gyula, Victor Hugo
és Hemingway. Kedves ismerőse a francia Michel Cahour, aki a
Krúdy Körben is vendég volt, és akit
otthonában is meglátogatott Király Lajos.
Hatodik beszélgetés: a szülőföld, a
gyerekkor felidézése. Lajos megtapasztalta a kor
brutalitását, de ugyanakkor szülei, nagyszülei
szeretetét és a munka becsületét is.
Udvarhelyi András Király Lajos költői
prózáját olvasta fel az erdőről, a
természet szépségéről. Olyan, mint egy
szép vers! – mondta. Végül
kérdés a Hitről, amely bennünk él. Vajon
hányféle Hit létezik? Igen, lehet Hit Istenben, a
másvilágban, a lélekvándorlásban
– de itt a Földön a szeretet az igazi Hit, amely
élteti az embert – és a Költőt, aki versekkel,
prózákkal őrzi ezt a hitet, és igyekszik
életét e hit szellemében végig élni.
Udvarhelyi András kitűnő kérdéseivel, a
hozzájuk fűzött elő-zetes
„magyarázatokkal” nem csak Király Lajos
gondolataival ismerteti meg az olvasót, de saját
véleményét is megismerhettük e kitűnő
interjúkötetből, amelyben a költő versei – a
beszélgetések alkalmából mind a ketten
„szavalták” őket – még
érdekesebbé teszik a kötetet.
(Udvarhelyi András:
Király Lajos, akit többször is
megkísértett a Halál. Rendhagyó
interjúk. K.: BIRÓ family Nyomda és
könyvkiadó, bp., 2021, 140 p.)
♣ ♣
♣
