Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Örökké virágáruslány

KÖNYVESPOLC

Tárkányi Imre

Rendhagyó interjúk Király Lajossal

Udvarhelyi András könyve

Udvarhelyi András minden iránt érdeklődő újságíró. A Csepeli Tamási Lajos Olvasó Munkásklubban ismertem meg. Összejöveteleinken hozzászólásaival érdeklődést keltett. Közelebbi kapcsolat, beszélgetés nem alakult ki közöttünk: a kis terem két különböző asztalánál foglaltunk helyet, egymással szemben. Udvarhelyi András írásait viszont érdeklődéssel olvastam a Csepeli Antológiákban, újabban pedig a csongrádi Föveny című folyóiratban és más antológiákban. Esszéket, riportokat készít, érdekli az alkotás, az emberi tevékenység, az irodalom. Különösen érdekes volt a Márai Sándor, Szepes Mária és Faludy György hármasról megjelent tanulmánya, vagy a Föveny főszerkesztője, Góg János (Cs)alagút című könyvének olvasása közben eszébe jutott gondolatai. De ugyanilyen érdekes volt A költészet hatalmáról szóló írása, vagy Balázs Sándor költő emlékének felidézése. A Fövenyben megjelent írásai közül Hamvas Béla méltatása, a filozófus íróval való „vitatkozása” jelentős. Riportjai közül a legérdekesebb a Tamási Lajos özvegyével folytatott beszélgetése, felidézve a költő szellemiségét.

2021-ben jelent meg új könyve, Király Lajossal folytatott beszélgetéseinek gyűjteménye. Hat alkalommal kérdezte Király Lajost, aki az utóbbi két évben súlyos betegségeken „lett úrrá”, és „elűzte” a halált. Az első beszélgetés helyszíne a Munkásotthon Laguna éttermében történt. Itt főleg a Krúdy Kör elnökének, Király Lajosnak a betegségét, küzdelmeit beszélték meg. Az első kérdés, a Hogy vagy? kapcsán Udvarhelyi idézte Moldova Györgyöt, aki szerint ez a legbutább újságírói kérdés. Számomra teljesen helyénvaló volt a kérdés, hiszen nem formaságból kérdezte, hanem benne volt az aggódás, a betegségek utáni állapot jóindulatú tisztázása. A következő kérdés így hangzott: fél-e Lajos a haláltól? A költő, a nagyszerű műfordító, a Krúdy Kör összetartó „lelke” határozottan válaszolt: nem fél. És idézte egyik szép versét, amely válasz arra, hogy miért nem, hiszen mindig a másnapra kell koncentrálni! Udvarhelyi elmondta Faludy György gondolatait, aki szerint halála után eltűnik minden, amit alkotott, és nem fognak emlékezni rá. Király Lajos határozottan válaszolt: Van értelme az élet küzdelmeinek, hiszen – mint gondolja – az ő művei is „doktori disz-szertációként” élnek majd tovább. A Haláltól való félelem helyett viszont szomorúság él a lelkében: sajnálja szeretteit, a barátokat.

Király Lajos otthonában folytatódtak a beszélgetések. Udvarhelyi sok szempontból közelítette meg interjúalanya életét. Kíváncsi volt, miben látja Király Lajos az élet értelmét, számára mit jelent tisztesség és szeretet, mások segítése, megbecsülése. És feltette a kérdést: mi a demokrácia, és mi a kommunista fogalma? Lajos kifejtette, hogy a közösségért cselekvő ember – ha úgy tetszik, a kommunista – nem téveszthető össze a karrieristával, a demokrata pedig a nép pártján álló egyén.

Említésre került Lajos vidéki származása, további mozgalmas életének egy-egy szakasza is és az az út, amely a Krúdy Körhöz vezette. Sohasem volt karrierista, megalkuvó, de mindig törekedett megértésre, mások véleményének elfogadására. Újabb, provokatív kérdés: hol a helye Király Lajosnak a magyar irodalomban? Lajos válasza magabiztos volt: jó költőnek tartja magát és jó szervezőnek, de pontosan érzi, tudja, hol a helye. 45 könyv jelzi írói tevékenységét, ismeretség, a régi szokás szerinti mecenatúra tette lehetővé megjelenésüket. Udvarhelyi András újabb alkalommal a műfordítás szépségét, a kezdeteket firtatta. Iskolai nyelvtanulással kezdődött. Király Lajos később olyan írók verseit fordította, akikről csak a prózaírói kiválóságuk volt ismert: Verne Gyula, Victor Hugo és Hemingway. Kedves ismerőse a francia Michel Cahour, aki a Krúdy Körben is vendég volt, és akit otthonában is meglátogatott Király Lajos.

Hatodik beszélgetés: a szülőföld, a gyerekkor felidézése. Lajos megtapasztalta a kor brutalitását, de ugyanakkor szülei, nagyszülei szeretetét és a munka becsületét is. Udvarhelyi András Király Lajos költői prózáját olvasta fel az erdőről, a természet szépségéről. Olyan, mint egy szép vers! – mondta. Végül kérdés a Hitről, amely bennünk él. Vajon hányféle Hit létezik? Igen, lehet Hit Istenben, a másvilágban, a lélekvándorlásban – de itt a Földön a szeretet az igazi Hit, amely élteti az embert – és a Költőt, aki versekkel, prózákkal őrzi ezt a hitet, és igyekszik életét e hit szellemében végig élni.

Udvarhelyi András kitűnő kérdéseivel, a hozzájuk fűzött elő-zetes „magyarázatokkal” nem csak Király Lajos gondolataival ismerteti meg az olvasót, de saját véleményét is megismerhettük e kitűnő interjúkötetből, amelyben a költő versei – a beszélgetések alkalmából mind a ketten „szavalták” őket – még érdekesebbé teszik a kötetet.


(Udvarhelyi András: Király Lajos, akit többször is megkísértett a Halál. Rendhagyó interjúk. K.: BIRÓ family Nyomda és könyvkiadó, bp., 2021, 140 p.)


♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©